HAGYOMÁNYOS MÓDSZER. E technikánál élő – legtöbbször mikrobiológiai – szervezeteket használnak fel élelmiszerek átalakítására. Ilyen a baktériumok segítségével elállított joghurt, sajt, az enzimes eljárásokkal érlelt sör.
MOLEKULÁRIS BIOTECHNOLÓGIA. A hagyományosnál jóval bonyolultabb, a szakma modern ága. Itt irányítottan egy bizonyos tulajdonságért felelős gént azonosítanak, kivesznek, majd egy másik élő szervezetbe beillesztenek, működőképesen áttelepítenek, s mindezzel egyszerre a kívánt tulajdonságot is átviszik. (Nem tévesztendő össze a klónozással, amely teljesen mást jelent: ott egyetlen testi sejtből „építik fel” az egész növényi, állati szervezetet.) A biotechnológia talán leggyakoribb felhasználói a nemesítők, mellettük a gyógyszergyártásban is egyre szélesebb körben használnak ilyen eljárásokat. A növénynemesítésben 1983-tól ismeretes módszert zömmel gyomirtó szer vagy betegség elleni rezisztencia (érzéketlenség) kialakítására, az érés késleltetésére alkalmazzák. Valójában a kiváló tulajdonságú fajták „megerősítését” célozzák a kutatók, de eszköze lehet a rossz ellenállóképesség miatt a termesztésből kiszorult, nagy genetikai értékű fajták (mint például a magyar Bánkúti búza vagy akár a mangalica sertés) módosításának, „életre keltésének”, újbóli termesztésbe vételének is. Ilyen átalakított transzgenikus növényeket jelenleg leginkább a dohány-, paradicsom-, burgonya-, gyapot-, tök-, olajrepce- és szójafajták között találunk.
