Mind a kisbefektetők, mind több üzleti csoportosulás érdeklődését felkeltheti a BIF Rt. hazai nyilvános részvénykibocsátása. Az elsősorban ingatlanhasznosítással foglalkozó társaság 2,36 milliárd forintos jegyzett tőkéjének 90 százalékát kínálná fel kárpóltási jegyért cserébe a kizárólagos tulajdonos ÁPV Rt. az ősz elején elsősorban kárpótoltak részére, és a BIF- Rt. részvényeit a kibocsátást követően bevezetnék a tőzsdére.
A jegyzésben részt vevő, túlnyomórészt kisrészvényes tulajdonosok nyilvánvalóan a papírok minél nagyobb mértékű árfolyam-emelkedésében érdekeltek, amit egyrészt a BIF eredményes gazdálkodása, másrészt egy esetleges szakmai vagy pénzügyi befektető érdeklődése, azaz piaci részvényvásárlása biztosíthatna. Ez utóbbi esélyeit azonban a lapunk által megismert dokumentumok szerint erőteljesen csökkenti az ÁPV Rt. jelenlegi privatizációs elképzelése. A hamarosan a holding igazgatósága elé kerülő magánosítási tervek szerint ugyanis a társaság menedzsmentje a munkavállalók egy csoportjával két lépcsőben, igen kedvező feltételek mellett minősített kisebbséget, azaz 25 százalékot meghaladó részesedést szerezhetne a társaságban. Első lépcsőben a nyilvánosan piacra kerülő csomagból a menedzsment és a munkavállalók 15 százalékra allokációs elsőbbséget élveznének. A második lépcsőben pedig ugyanez a kör – bizonyos eredményességi és eladósodottsági kritériumok teljesítése esetén – 2000. június végéig két részletben lehívható opciós vételi jogot kapna az ÁPV Rt. tulajdonában maradó 10 százalékos részvénypakettre. Az opció kedvezményezettje a BIF menedzsmentje és dolgozói által a közeljövőben megalapítandó Menedzsment Contract Kft. (MC) lenne. Az opciós ár a részvények kibocsátási árfolyamának a 80 és 100 százaléka között mozogna, attól függően, hogy a BIF Rt. eredményessége miként alakulna az elkövetkező években.
Az opció lehívásának alapfeltétele, hogy a társaság adózás előtti eredménye 1998-ban illetve 1999-ben az auditált mérlegadatok szerint elérje a jegyzett tőke 9 százalékát. A másik feltétel, hogy a BIF Rt. kötelezettségei az említett években ne haladják meg a saját tőke 35 százalékát. Nos, a BIF Rt. már az idei üzleti tervekben is 9 százalékos aránnyal számol, a társaság eladósodottsági mutatója pedig messze elmarad a 35 százaléktól. A tervek szerint az MC Kft. az ÁPV Rt. tulajdonában lévő részvények szavazati jogával a közgyűléseken az opció lehívásának időpontjáig is rendelkezhetne, de legalábbis az ÁPV Rt.-nek egy igazgatósági helyért cserébe együttszavazási kényszere lenne. (Információink szerint a puha eredményességi követelmények és a szavazati jogról való lemondás az ÁPV Rt. több felelős szakemberében is ellenérzéseket keltett.)
A privatizációs koncepció kapcsán felmerül a kérdés, hogy mennyire indokolt a későbbi részvényesi tulajdonosi körrel szemben egy jóval szűkebb érdekcsoportot ilyen szokatlanul privilegizált helyzetbe hozni. A részvények vonzereje a potenciális vásárlóknak minősülő szakmai és pénzügyi befektetők számára ezzel csökken, és kisebb lesz az esélye egy árfolyam-emelkedéssel járó felvásárlási akciónak is. Igaz, a fenti konstrukciónak az egyik célja pontosan “a konkurencia részéről történő felvásárlás” megakadályozása, ezzel azonban erőteljesen csökkenhet a részvények iránti kereslet is.
