A dinamikus exportnövekedés és a beruházási kedv élénkítése érdekében új kedvezményeket is kilátásba helyezett a kormány a jövő évi társasági adótörvény javaslatában. Bizonyos feltételek esetén jövőre már a szállodai, valamint az infrastrukturális beruházások is adókedvezményben részesülnek.
A vállalkozások adóztatásában az utóbbi években jól megfigyelhető kettősség érvényesült. Egyfelől igyekeztek az adókulcsot mérsékelni, másfelől viszont szűkítették az elszámolható költségek körét, megnyirbálták az igénybe vehető adókedvezményeket, és bővítették az adóalapot. Különösen szembeötlő változást hozott az 1995-ös év: a Békesi László nevével fémjelzett adótörvény szakított azzal a korábbi hagyománnyal, hogy igen magas elvonás mellett a vállalkozók meghatározott körének kedvezmények révén visszajuttatták az adó jelentős részét, s így felülről vezérelten jelentős jövedelem-átcsoportosítás történt. A parlament egy “merész húzással” radikálisan csökkentette az adókedvezmények számát. S még azokat is, amelyek megmaradtak, csak a 18 százalékos számított adóval szemben lehetett érvényesíteni – az off-shore cégeket kivéve -, a 23 százalékos kiegészítő adóval szemben nem. (Az Alkotmánybíróság határozatából utólag az is kiderült, hogy ez a megoldás hagyott maga után némi alkotmányossági űrt.)
Az új konstrukció hamarosan “anyagi előnyt” is hozott a költségvetés számára, hiszen a társasági adó keretében tavaly már csak 2400 vállalkozás vett igénybe kedvezményt összességében 19-20 milliárd forint értékben, szemben a megelőző évi 9800 vállalkozás 40 milliárd forintnyi adókedvezményével.
Bokros Lajos pénzügyminiszter is igyekezett mérsékelni az adókedvezmények számát, ennek ellenére 1996-ban új kedvezményeket is beiktattak a törvénybe. Így januártól adókedvezményben részesülnek a válságtérségek, bővült az exportot ösztönző adókedvezmények köre, s a kereskedelmi szálláshelyet üzembe helyező vállalkozók is részesülnek adókedvezményben.
Az idén az adórendszer átalakításával megbízott miniszteri biztosok is arra készültek, hogy 1997-től megszüntetik a kiegészítő adót, és ezzel párhuzamosan valamennyi adókedvezményt törölni óhajtottak a törvényből. Mindez azt jelentette volna, hogy a több évre szóló adókedvezmények a “kifutásig” érvényben maradnak, újabb adóalanyok azonban már nem szerezhettek volna jogosultságot kedvezményre.
A kormány azonban másképp döntött: nemhogy megszüntette volna az adókedvezményeket, hanem még újabbak törvénybe iktatását is kezdeményezte. Tette mindezt a jövő évre kitűzött gazdaságpolitikai célok: az export dinamikusan növekedése, a beruházási kedv élénkülése érdekében. A pénzügyminiszter a társasági adótörvény tervezetéről tartott expozéjában egyenesen azt állította, hogy a módosítások miatt a vállalkozási szférában a felhalmozási jellegű saját források ötven százalékkal bővülhetnek. Ez állítólag nem kevesebb mint 350 milliárd forint többletet jelent.
A kormány határozatának megfelelően – ha erre a parlament is áldását adja – továbbra is fennmarad az egymilliárd forint feletti, termékelőállítást szolgáló beruházást megvalósítók 50 százalékos adókedvezménye, ha a beruházás évenként 25 százalékos, de legalább 600 millió forint exportnövekményt hoz. A szabályozás annyiban még kedvezőbb is a jelenleginél, hogy a kedvezményre a vállalkozások azokban az években is jogosultak lesznek, amelyekben az exportárbevétel csak több év átlagában számítva éri el ezt a követelményt.
Kedvező hír, hogy jövőre az 1996. december 31-ét követően megkezdett, egymilliárd forintot meghaladó szállodai beruházások esetén is igénybe lehet venni az 50 százalékos adókedvezményt – értelemszerűen annyi különbséggel, hogy a szállodáknak export helyett normál árbevételükből kell a törvényben meghatározott feltételt teljesíteniük.
A tervek szerint 1997-ben is megmarad az a beruházási kedvezmény, amelynek alapján a kiemelt térségben és a vállalkozási övezetben 1995. december 31-ét követően létesült beruházások után adókedvezményt lehet igénybe venni. Így – a mai feltételek szerint – 2002-ig a 15 százalék feletti munkanélküliséggel sújtott településeken és a vállalkozási övezetben megvalósított beruházás üzembe helyezését követő évtől az adózó a 18 százalékos számított adó teljes összegét öt éven át adókedvezményként visszatarthatja, ha a beruházás az export, a mezőgazdasági termékek értékesítése vagy a kereskedelmi szálláshelyek bővítését eredményezte. Ugyanakkor a törvény azt is rögzíti – az adókedvezmény halmozódásának elkerülése érdekében -, hogy e kedvezmények egyikét sem veheti igénybe az az adóalany, akinek a kormány az 1991-es társasági adótörvény alapján 1994-ben kedvezményt adott. Az egyetlen kivétel az az eset, ha az adóalany a kormánytól kapott ezen kedvezményéről 1997. március 31-éig írásban lemond.
A térségi kedvezmények közül jövőre is megmarad a kiemelt térségben és a vállalkozási övezetben a gép-, illetve épületberuházást megvalósítók számára nyújtott 6 százalékos adókedvezmény. Újdonság, hogy 1997-től ugyanilyen kedvezményt lehet igénybe venni az e térségekben megvalósított infrastrukturális beruházások után is. A kedvezmény egyszeri, csupán az üzembe helyezés évében érvényes. Ugyanakkor fontos tudni, hogy mindkét adókedvezményt késedelmi pótlékkal növelten vissza kell fizetni, ha az adózó a gép-, épület- vagy infrastrukturális beruházás tulajdonjogát vagy használatát az üzembe helyezés napjától számított három éven belül másnak engedi át. A beruházási kedvezményekkel összhangban a térségi kedvezményeket is a 2002. évi adóból lehet utoljára igénybe venni, legalábbis a jelenlegi tervek szerint…
A hatszázalékos térségi adókedvezmény helyett a vállalkozási övezetben székhellyel, telephellyel rendelkező adóalany választhatja azt a megoldást is, hogy az e térségben üzembe helyezett új gép, berendezés, felszerelés, jármű – kivéve a személygépkocsit – beszerzési értékét egy összegben levonja adóalapjából.
Az Alkotmánybíróság idei döntésének szellemében – amikor is a külföldiek kiegészítő adójával kapcsolatos 10 évre szóló kedvezmény eltörlését alkotmányellenesnek nyilvánították – a pénzügyi tárca most sokkal óvatosabb. Bizonyos adókedvezmények megszüntetését ugyanis csak a jövőre vonatkozóan javasolja bevezetni: a mai kedvezmények a “kifutásig” hatályban maradnának, azonban 1997-től újabb adóalanyok ezeket nem vehetnék igénybe. Erre a sorsra jut a társasági adótörvény több mai kedvezménye is. A beruházási és egyes exportot finanszírozó hitelkamat-kedvezmények igénybevételére a jelenlegi törvény nem szab határidőt, a pénzügyi kormányzat döntése szerint azonban jövőre ezt a kedvezményt megszüntetik. A jogbiztonságra való tekintettel – s vélhetően az alkotmánybírák döntésétől “tartva” – az 1996. december 31-ig megkötött hitelszerződés alapján elszámolt kamatra a hitel lejártáig a kedvezményt még igénybe lehet venni. Azaz még ez év végig érdemes jogosultságot szerezni az adókedvezményre, mert jövőre erre már nem lesz lehetőség.
A külföldi részvétellel működő társaságok 10 éves időtartamra meghirdetett kedvezményére 1993. december 31-ig lehetett jogot szerezni. Ha valaki ezt addig megszerezte, a kedvezményt a jövőben is a korábbi feltételekkel veheti igénybe. Ugyancsak változatlan feltételekkel élnek tovább a kormány által egyedileg engedélyezett beruházási adókedvezmények, amelyek maximális időtartama szintén 10 év.
Jövőre is korlátozzák az érvényben lévő adókedvezmények igénybevételének lehetőségét. Jövőre is lesznek olyan kedvezmények, amelyek összességükben a fizetendő adó mértékéig, továbbá olyanok is, amelyek együttesen is csak a számított adó 70 százalékáig vehetők igénybe. A teljes fizetendő adóra kap kedvezményt – többek között – az az adóalany, aki a kormány egyedi engedélye alapján vagy külföldi részvétellel működő társaság lévén már korábban 100 százalékos adókedvezményre szerzett jogosultságot. A fizetendő adó legfeljebb 70 százalékáig vehet igénybe adókedvezményt – többek között – az, aki térségi adókedvezményre jogosult; aki beruházási és egyes exportot finanszírozó hitelkamat-kedvezményeket vesz igénybe; valamint az is, akik korábban már jogosultságot szerzett ilyen adókedvezményre. A plafon abban az esetben is a fizetendő adó 70 százaléka, ha az adóalany több jogcím alapján jogosult a kedvezményre. Az adókedvezmény – a jelenlegi szabályozáshoz hasonlóan – csak adóvisszatartás formájában érvényesíthető.
