AZ EBRD KÖZGYŰLÉSE JÓVÁHAGYTA a pénzintézet alaptőkéjének 10-ről 20 milliárd ecu-re történő emelését. A résztvevők a rendszerváltó országok támogatása mellett kötelezték el magukat, ám egyre több olyan vélekedés lát napvilágot, amely szerint az eddig első helyen álló Magyarország, Csehország és Lengyelország részesedése visszaszorul. A bank egyik legnagyobb részvénypakettjét birtokló német kormány úgy véli, hogy az EBRD oly módon is friss tőkéhez juthatna, ha túladna néhány befektetésén, vagyis csökkentené jelenlétét a rendszerváltásban élen járó országokban, s az így felszabaduló pénzt a kevésbé fejlett államokba irányítaná.
A PRIVATIZÁCIÓS TÖBBLETBEVÉTELEK felhasználásáról volt szó a kormány és az ÉT vezetőinek megbeszélésén. A szakszervezetek csalódásuknak adtak hangot, amiért a többletbevételekből származó kamat-megtakarítások csak 18-23 milliárd forintot tesznek ki. Az összeg kétharmadát egyébként az Eximbankon, az MBFB-n és a Pénzintézeti Központon keresztül exportfejlesztésre és munkahelyteremtésre fordítják, a fennmaradó egyharmaddal pedig az elmaradott térségeket és infrastrukturális fejlesztéseket támogatnának.
AZ INFLÁCIÓS VÁRAKOZÁSOK LEHŰTÉSÉT hivatott szolgálni az az antiinflációs csomagterv, amelyet már megvitatott a gazdasági kabinet. A kiszivárgott hírek szerint e pakkban szereplő javaslatok között található, hogy az állam erőteljesebben lépjen fel az árkartellek ellen, illetve az is, hogy felül kell vizsgálni az energiaár-emelések szabályait. Korábban mind a kormány, mind az MNB képviselői azt állították: az infláció az idén 20 százalék alá szorítható. Ezzel szemben több gazdaságkutató műhely is jelezte: ez a szám nem tartható. Surányi György jegybankelnök egy nyilatkozatában kifejtette, tévednek azok, aki 23 százaléknál nagyobb árszínvonal-növekedést jósolnak.
TÚLZOTTNAK TARTOTTA A TAVALYI RESTRIKCIÓT a Kopint-Datorg legújabb konjunktúrajelentése. A szerzők 1995-öt az elmúlt évtizedek legdrámaibb évének nevezték, ugyanakkor erre az esztendőre már békésebb hónapokat prognosztizálnak. A tanulmány egyébként 22-24 százalék közöttire taksálja az inflációt, a Gazdaságkutató Rt. szakértői ellenben 24-25 százalékról beszélnek. Mindenesetre az első két hónap nem túl biztató adatai után a KSH arról tudósított, hogy a fogyasztói árak márciusban februárhoz képest 1,9 százalékkal nőttek, s ez a szám – a januári 4,4 és a februári 2,3 után – csökkenő tendenciát jelez. Az infláció 1996-os alakulásában nem kis szerepe lesz annak, vajon miként sikerül betartani az Érdekegyeztető Tanácsban kötött megállapodást az idei 19,5 százalékos béremelésről.
MEGLEPETÉSRE NEM BOKROS LAJOST, hanem Járai Zsigmondot választották meg a Tőzsdetanács elnökévé. A negyedszeri, számára végül is kedvezőtlen szavazás után a volt pénzügyminiszter lakonikusan annyit mondott: van olyan, hogy az ember veszít.
BOSZNIÁNAK A VÁRTNÁL TÖBB PÉNZT AJÁNLOTTAK FEL a tagok a brüsszeli donor-konferencián. Ötven ország és mintegy harminc nemzetközi szervezet összesen 1,172 milliárd dollárnyi térítésmentes segélyt és 80 millió dollár kedvező feltételű hitelt ajánlott fel az idei kiadások finanszírozására. Ezzel a tavaly szeptemberben felajánlott 600 millió dollárral együtt már majdnem 1,8 milliárd dolláros az 1996-os segélycsomag nagysága.
