Miközben a Magyar Nemzeti Bank alelnöke régóta nem látott kedvező külső pénzügyi eredményekről számolt be, addig a szokásos diszkontkincstárjegy-aukciókat ellenkező előjellel, de ugyancsak példátlan események jellemezték.
A privatizációs bevételek elmúlt év végi, 3,5 milliárd dolláros dömpingje hatására az állam, azaz a kormány és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) együttes nettó külföldi adóssága 11,5 milliárd dollárra mérséklődött, ami a legalacsonyabb szint a rendszerváltás óta (az MNB nettó devizaadósságának csökkenéséről bővebben lásd írásunkat a 32-33. oldalon). Ez a tény különösen annak ismeretében dicséretes, hogy eközben a magánszféra szereplői (a kereskedelmi bankok és a vállalatok) egyre több forrást szereztek be külföldről, az 1995 végi adatok szerint már közel 6 milliárd dollár értékben. Így az ország nettó külföldi eladósodása 17,5 milliárd dollárra tehető.
A devizatartalékok is rekordszintet értek el, így az évnyitó 6 milliárd dollárról december végére 11,8 milliárd dollárra gyarapodó összegből bőven jut a jegybank által áprilisig tervezett 3 milliárd dolláros hiteltörlesztésre. (Az MNB alelnöke szerint a magyarországi bankoktól egy éve felvett, s csak késő tavasszal lejáró 350 millió dolláros devizahitelt már vissza is fizették.) A privatizációs bevételek mellett befektetések, tőkeemelés, zöldmezős beruházások formájában tavaly mintegy 1,2-1,5 milliárd dollárnyi külföldi működőtőke áramlott az országba. Ezeknek a pénzeknek a kumulált összege 1989-95 között elérte a 12 milliárd dollárt, miközben a folyó fizetési mérlegben összességében 10,6 milliárd dolláros hiány keletkezett.
Az idei tervek sem kevésbé impozánsak: az MNB azzal számol, hogy a folyó fizetési mérleg hiánya 1996-ban nem haladja meg a 2 milliárd dollárt, ezt pedig a 2-2,5 milliárd dollárosra taksált működőtőke fedezheti. Így az országnak ebben az évben várhatóan nem lesz nettó hitelfelvételi igénye, a devizatartalékok két évnyi törlesztési kötelezettségre elegendőek.
Mivel a jegybanknak hat kötvénye jár le 1996-ban, összesen 1,2 milliárd márka értékben, amelyek refinanszírozása nyilvánvalóan szükséges, elterjedt, hogy az MNB nagyobb értékű kötvénycsomagot dob piacra Németországban. Ám a jelentős tartalék miatt a jegybank válogathat az ajánlatok között, ráadásul a remények szerint a nemzetközi ügynökségek az idén végre javítanak Magyarország minősítésén, s a magyar államkötvényeket a befektetőknek ajánlott kategóriába sorolják. A befektetők szempontjából egyébként nem kezdődött valami jól az év, hiszen a szokásos diszkont-kincstárjegy-aukciókon a felajánlott mennyiséget elképesztő mértékben túljegyezték, ami a hozamok rohamos csökkenéséhez vezetett. Szakértők szerint azonban a hozamok nem zuhannak olyan szintre, ami veszélyeztetné a belföldi megtakarítások gyarapodását és a kamatkülönbözet miatt beáramló devizák gyors kimenekítésére sarkallna. (Erről bővebben lásd írásunkat a 44. oldalon.)
