Az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának a múlt év utolsó napjaiban, Genfben kibocsátott éves jelentése a reformállamok gazdaságáról megállapítja: elsősorban az árucserében történt előrelépés. A Nyugatnak a régió iránti fokozódó bizalmát viszonylag gyorsan növekvő befektetések és kölcsönök jelzik.
A 147 oldalas tanulmány, amely 1994-es és 1995. első félévi adatok alapján készült, előrebocsátja: a rendelkezésre álló adatokat nem lehet minden esetben készpénznek venni. Az elemzett területeken még mindig nincs jól kiépített statisztikai rendszer. Néha csak becslésekkel dolgozhatnak. Ráadásul a kereskedelmi és pénzügyi forgalom abszolút értékben még igencsak szerény, így viszonylag csekély változások is nagyarányú emelkedést vagy csökkenést okoznak.
A reformországok külkereskedelmüknek körülbelül a kétharmadát a nyugati országokkal bonyolították le. Az EGB 1994-re a következő exportértékeket jelenti (milliárd dollárban): Kelet-Közép-Európa 70,2, FÁK 58,6, Baltikum 4,4. Árukat 80,6 (Kelet-Közép-Európa), 36 (FÁK) és 5,2 (Baltikum) milliárd dollár értékben importáltak. Kelet-Közép-Európa tehát a kereskedelemben is jelentősen nagyobb súlyt képviselt, mint Oroszország és a többi FÁK-ország.
Míg 1995 első félévében Kelet-Közép-Európa kereskedelmi mérlegének hiánya az előző év összehasonlítási időszakával szemben 4 milliárdról 8,9 milliárd dollárra nőtt, a korábbi Szovjetunió utódállamai figyelemre méltó többletet gazdálkodtak ki.
1995 közepére Kelet-Közép-Európa összesen 36,9 (1994 végén: 27) milliárd dollár valutatartalékkal rendelkezett: ennek oroszlánrésze Lengyelországé 10,4 (6), Csehországé 9,2 (6,2) és Magyarországé 7,5 (6,8) milliárd dollár volt. Oroszország 1995 első hat hónapja alatt 10,1 (4) milliárd dollárra tudta gyarapítani valutatartalékait. A reformországok nettó külső adóssága csak keveset változott. Ez 1995 júniusának végén Kelet-Közép-Európa esetében 85 (1994 végén 82,6) milliárd dollárt tett ki, Oroszországnál pedig 120 (117,6) milliárd dollár volt.
