Sztoikus nyugalommal ücsörgök a kisfiammal a gyerekorvos várótermében. Körülöttünk négy-öt másik sorstárs. Látszólag a rendelői miliők nem is változnak: alaposan felmatricázott falak a Disney mesevilág minden létező figurájával, könyvhalmazok az asztalon – hátha ezek elvonják a kicsik figyelmét arról, milyen galádságra vetemedik majd perceken belül a doktor néni vagy doktor bácsi: megvizsgálja őket. Van, akin nem segít a nyugtatás: jön a hangos sírás, vele együtt a jelenetet fürkésző szempárok. Hirtelen a piruló arcú, kapkodó, verejtékező szülő azt teszi, ami a legkönnyebb.
Előkapja a telefont, s a gyerek kezébe adja.
Mi, a kitartóbbak pontosan tudjuk, hogy ez a kegyelmi állapot pusztán addig tarthat, amíg a kórterem ajtaja ki nem nyílik, és a telefon vissza nem vándorol a zsebbe.
A 0–3 éves korosztály esetében ez különösen érzékeny kérdés: ebben az időszakban fejlődik a figyelmük, a kötődés és a kommunikáció – minden, ami később meghatározza a viszonyukat önmagukhoz és a külvilághoz. Noha a digitális eszközök kényelmes megoldásnak tűnnek a mindennapokban, egyre több szakember figyelmeztet arra, hogy a túl korai és túlzott képernyőhasználat komoly következményekkel járhat.
Cikksorozatunk első részében gyermekpszichológust kérdezünk arról, mit tesz a képernyő a legkisebbekkel – és mit tehetnek a szülők azért, hogy ne bűntudatot érezzenek akkor, ha a digitális világban néha, akár percekre is képernyővel találkozik a gyerek.
Az orvosi várótermes példa csak egy a sokból: aki járt már étteremben, kávézóban, kormányablakban – bárhol, ahová egy felnőtt ember a gyerekével bemehet, szemtanúja volt már annak, hogy a visítozó csöppség lenyugtatását ma már leggyakrabban okostelefonnal oldják meg a szülők. És akkor még egy szót sem említettünk a legkisebbek tévé elé ültetéséről, ami szintén jelentős problémákhoz vezethet.
Hogy megértsük, egészen pontosan milyen komplex problémával is állunk szemben, szakembert kerestünk. Szabó Laura gyermekpszichológust elsőként arról kérdeztük, mi történik akkor, ha a képernyő válik a gyerek megnyugtatásának elsődleges eszközévé.
