Dimension Films / A Band Apart / / Collection ChristopheL / AFP
1996-ban az Alkonyattól pirkadatig úgy tűnt fel a mozikban, mintha két különálló filmet gyúrtak volna egybe: az első fele a tarantinói diskurzusokra épülő, feszített krimi, két törvény elől menekülő testvérről, míg a második egy vérben tocsogó vámpírlövölde. Robert Rodriguez közel sem misztikus, magányos, tépelődő, majdhogynem emberszerű alakokként tekintett a vámpírokra, hanem széttrancsírozható szörnyetegekre, akik George Clooney-t kimozdították a Vészhelyzet szépfiújának szerepéből. Ennyi elég volt a film halhatatlanságához?
Hogy az Alkonyattól pirkadatig egyáltalán elkészülhetett, abban leginkább az játszott közre, hogy Quentin Tarantino és Robert Rodriguez országos cimborák. 1996-ra előbbi már túl volt a Kutyaszorítóban és a Ponyvaregény elsöprő sikerén, Rodriguez pedig előbb az El Mariachival hívta föl magára a figyelmet Hollywoodban, majd a műfaji sokszínűségéről híres akciófilmjével, a Desperadóval.
