Ahogy szabadságra megy, rögtön ágynak esik? Lehet, hogy nyaralási betegsége van

A nyaralási betegségről nehéz beszélni, mivel, bár az elnevezés azt sugallja, hogy valami konkrét nyavalyáról van szó, valójában nem egy létező orvosi diagnózis – mondta lapunknak Papp Zsuzsanna pszichológus.

A Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézetének adjunktusa szerint a szakirodalom nem olyan régóta foglalkozik a jelenséggel, kutatók nagyjából 15-20 éve kezdték vizsgálni a kérdést, aminek köze lehet ahhoz, hogy az utóbbi években felgyorsultabb, globalizált életmódot folytatunk és a fokozott tempó, valamint az ezzel járó sok stressz és feszültség miatt jobban megjelenhetnek a betegség tünetei. Az elnevezés nem is a szakmának köszönhető, hanem a közbeszédben terjedt el így, illetve a tudományos szakirodalomban fordul elő elvétve a nyaralási vagy esetenként szabadság betegség.

„Előbbi elnevezés azért gyakoribb, hisz nyáron többet vagyunk szabadságon, ezért nagyobb az esélye, hogy előfordulnak a jellemző tünetek” – mondta a szakember.

Honnan tudhatja valaki, hogy nyaralási betegségben szenved?

Az érintettek a szabadság kezdetekor főleg felső légúti, illetve emésztőrendszeri problémákkal, vagy fejfájással, izomfájdalommal küzdenek, egyfelől azért, mert ilyenkor áll együtt sok olyan tényező, ami miatt hajlamosabbak elkapni egy fertőzést.

Papp Zsuzsanna emlékeztetett, hogy egy-egy nyaralás során vagy már arra készülvén is több olyan helyen is járhatunk, ahol máskor ritkábban, és több emberrel találkozhatunk, ami eleve növeli bármilyen vírusfertőzés kockázatát. Ehhez hozzáadódik, hogy az utazás során felborulhat a bioritmusunk (korán kelés, éjszakai utazás), valamint más eszközökkel is gyengítjük az immunrendszerünket (rendhagyó étkezés, alkoholfogyasztás). Tehát ez nem egy speciális betegség, amit „nyaraló vírusnak” hívnak, inkább teljesen átlagos hasmenéses vagy megfázásos tünetekről van szó, amelyek nagyobb eséllyel alakulnak ki, ha új környezetbe megyünk.

Ez azonban csak az egyik fele a nyaralási betegségnek, a tüneteket nemcsak az új közeg vagy emberek válthatják ki, könnyen lehet, hogy a betegség már régóta lappang bennünk, csak a szabadság alatt tud „kiszabadulni”.

„Amikor az ember benne van a taposómalomban, hajtja magát, a stresszállapot egy természetes gátlás alatt tartja az immunrendszer egyes folyamatait, így a betegség »lenyomva« maradhat, amíg nagyon nagy a pörgés. Viszont amint picit megpihenünk, átkapcsol a szervezetünk vegetatív, pihenő üzemmódba, és akkor be tudnak indulni a gyógyulási folyamatok. Ez eleinte azzal jár, hogy kijön rajtunk a betegség, de utána rendbe jövünk″ – mondta a szakember.

Tehát előfordulhat, hogy ezek a betegségek bennünk voltak a hétköznapok alatt, de lábon kihordtuk őket, mert nem volt időnk kidőlni, megbetegedni, sok esetben azért, mert a munka és a feladataink nem engedték ezt. Viszont ahogy eljön a pihenés ideje, egyszerre minden kijön rajtunk.

„A hosszabb pihenők előtt a testünk túlélő üzemmódban lehet, nem tud se egy fertőzéssel se más betegséggel foglalkozni, amikor viszont a szervezetünk átkapcsol ebből a túlélő állapotból egy békésebb üzemmódba, rögtön megjelenhetnek a tünetek” – foglalta össze Papp Zsuzsanna.

Tönkreteheti a szabadságunkat, ha nem tudjuk kezelni a stresszt

A pszichológus szerint akik stresszesnek élik meg a mindennapokat, nagy nyomás alatt, fokozottan felelősségteljes munkát végeznek, azoknál nagyobb valószínűséggel jelenhet meg a nyaralási betegség egy olyan kevésbé strukturált, ellazultabb állapotban, mint a szabadság. Aki viszont jól tudja menedzselni a stresszt, képes bármikor letenni, elengedni a munkát, vagy rendszeresen tud regenerálódni a hétköznapokon is, például rövid szünetekkel, sporttal, relaxációval, esti pihenéssel, azon kevésbé valószínű, hogy kijönnek a fenti tünetek a szabadság kezdetekor.

Mindegy, hogy valaki fizikai vagy szellemi munkát végez, bárki érintett lehet, nagyban függ az egyén stressztűrő képességétől, megélésétől.

„A nyaralási betegség gyakran pszichoszomatikus, ezért stresszre csak rosszabbá válhat. A gyógyítása is hasonlóan komplex: a fizikai tünetek kezelése mellett nagy hangsúly van a prevención, illetve a megterhelődés lelki okainak feltárásán” – mondta a Semmelweis Egyetem adjunktusa.

Előre tervezés, kevesebb vállalás, stresszmentes helyzetek, kikapcsolódás és önmagunk jobb megfigyelése, megismerése – ezek mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy ne alakuljon ki a nyaralási betegség, vagy legalább kevesebb bosszúsággal, könnyebb lefolyással tudjon lezajlani.

A betegség hosszát nem nagyon lehet meghatározni. Lehet, hogy már napok óta fáj a fejünk, de csak a repülőn ülve „érünk rá” gondolkodni, hogy mi is van velünk. A tünetek pár nap alatt le kell, hogy csengjenek, hisz alapvetően gyenge lefolyású betegségekről van szó, de, ha nem oldódik meg a felső légúti vagy emésztési probléma, mindenképpen orvoshoz kell fordulni.

Akkor is érdemes felkeresni egy szakembert, ha valakinél minden szabadság alatt megtörténik és el is húzódik a betegség. Ekkor ajánlott kivizsgálni, milyen állapotban van az immunrendszer, vannak-e a gyulladásos folyamatok a szervezetben, illetve hogy hogyan kezeli a stresszt az illető.

Hetekkel korábban rá kell készülni a nyaralásra

Ha valaki rosszul kezeli a rá helyeződött nyomást, még inkább stresszelhet a nyaralás alatt előforduló esetleges feszültségek miatt, így pedig csak fokozza a nyaralási betegséget. Ezt azonban meg lehet előzni, illetve rá lehet készülni, ha olyan pihenési formát választunk a mindennapokban, amivel tényleg ki tudunk kapcsolni.

„Egyénenként változó: van, aki szereti, ha minden tökéletesen meg van tervezve a szabadság alatt, mások inkább ad hoc élik ezt meg – ez a két véglet, közte sok szint van. De ha valaki tudja magáról, hogy szereti a kiszámítható dolgokat, érdemes olyan pihenési formát választania, ami nem tartogat meglepetéseket. És jó stratégia lehet a rugalmasságunk növelése is” – mondta Papp Zsuzsanna.

A pszichológus hozzátette, a szakirodalom szerint

a több rövidebb szabadságnak jobb hatása van az egészségre, mintha egy nagy szünetre mennénk, hisz így többször élhetünk át stresszmentes napokat. Ezért is érdemes beiktatni kisebb pihenéseket az évben, mert ezzel csökkenthetjük a nyaralási betegség kialakulását a hosszabb szabadságok alatt.

Ha valaki sokszor küzdött nyaralási betegséggel, utólag hajlamos azt érezni, hogy minden egyes alkalommal lebetegedett, amikor szabadságra ment, ez azonban csak ritkán fordul elő – ha előfordul egyáltalán.

„A memóriánk hajlamos minket megviccelni, úgy emlékszünk rá, hogy mindig lerobbantunk, mert a kiemelt eseményekre jobban emlékszünk. Ha süt a nap a nyaralásunk alatt, az kevésbé marad meg bennünk, mint amikor a rossz idő elrontja az egészet. Nem biztos, hogy mindig lebetegedtünk, de amikor igen, az olyan mély nyomot hagyott bennünk, hogy hajlamosak vagyunk általánosítani” – mondta Papp Zsuzsanna.

Ki lehet-e gyógyulni a betegségből?

„Nehéz kérdés, hogy elmúlhat-e a nyaralási betegség, mert hisz nem konkrétan ezzel a nyavalyával küzdünk. Annyit lehet tenni, hogy megpróbáljuk kezelni a stresszt a mindennapokban, nyaralás esetén pedig egyfelől alaposan és biztosra tervezünk mindent, és – ha lehetőségünk van rá – hagyunk egy kis átmeneti időt, mert sokszor kis túlzással a munkából megyünk szabadságra. Érdemes 1-2 napot ráhagyni, kényelmesen bepakolni, fejben és lélekben felkészülni a szabadságra. Ezt nem mindig lehet megoldani, de hosszútávon megéri foglalkozni ezekkel” – mondta Papp Zsuzsanna.

A fentiekből logikusan következik, hogy a nyaralási betegség nagyobb eséllyel jelentkezik azoknál, akik a szervezés/lebonyolítás terhét viselik, vagy aránytalan elvárással vannak a nyaralás iránt. Szintén kockázati tényező lehet, ha valaki nagyon új, számára kevésbé megszokott szerepben van a nyaralás alatt.

Új feladatok, gyerekzsivaly, nyafogások esnek a nyakába, ezek mind okozhatják, hogy betegségbe menekül az ember, nyilván nem szándékosan, de van némi előnye is, hogy a nyaralás alatt picit meg lehet pihenni egy betegségben

– mondta Papp Zsuzsanna.

Nyaralási betegség minden hétvégén

A nyaralási betegségnek lehet egy olyan formája, amikor nem a tünetek fokozódnak, csak a betegség gyakorisága. Szélsőséges esetben az is előfordulhat, hogy valaki szinte minden egyes hétvégén ágynak esik. Ezt az állapotot hétvégi betegségnek is nevezik.

A szakember szerint ez az állapot szintén lehet egyfajta védekezési mechanizmus, amikor az érintettnek inkább „megéri” betegnek lenni a hétvégén, mint foglalkozni bármivel is egy ledolgozott munkahét után.

„Lehetett olvasni arról, hogy a családfő minden hétvégén lebetegedett, amikor kellett menni a gyerekkel a játszótérre, és nem csak mondta, hogy rosszul van, hanem tényleg lerobbant. Van átfedés a nyaralási betegséggel, szintén pszichoszomatikus a probléma, de a hétvégi rosszullét nagyon ritka jelenség”.

Lehet jele a kiégésnek vagy komolyabb fizikai betegségnek is, így mindenképp érdemes orvoshoz fordulni, ha valaki minden hét végére kidől. Fel kell mérni, hogy a munkájában mik azok, amiket nehezen hordoz a mindennapokban, amik stresszt és feszültséget okoznak.

A szakember szerint,

akik nehezebben alkalmazkodnak új helyzetekhez, több stresszt visznek a mindennapokban, emellett szeretik, ha minden kiszámítható és jól szervezett, talán nehezebben élik meg ezeket a fellazult, másképp struktúrálódó helyzeteket, mint egy szabadság, egy hétvége vagy egy nyaralás, ezért ők egy veszélyeztetebbek.

Érdemes kezelni az okokat, mivel, ha a szabadság nagy része azzal telik, hogy felépüljünk, nem biztos, hogy megfelelően ki tudjuk pihenni magunkat, és könnyen egy ördögi körbe kerülhetünk, ami a munkánkra is hatással lehet. Az ember megérzi, hogy nem tudta kipihenni magát és úgy megy vissza a munkába, hogy nem sikerült a szabadság célját elérni.

A fentiekből is következik, hogy karácsonykor vagy a 3-4 napos hétvégéken megjelenhet a nyaralási betegség. Nem ritka, hogy a két ünnep között az egész családon végigmegy egy betegség, hisz év végén mindenki jobban ki van merülve.

A környezetünk is felelős a nyugodt nyaralásunkért

Munkahelyen fontos felmérni, hogy megfelelően tudnak-e regenerálódni a munkatársak, lehetőségük van-e sportolni, home office-ban dolgozni, vagy hogy indokolt esetben ki tudnak-e venni néhány szabadnapot.

Papp Zsuzsanna szerint fontos, hogy legyenek elvégezve a feladataink, mielőtt szabadságra megyünk, vagy gondoskodjunk róla, hogy legyen olyan, aki átveszi a tennivalóinkat, amikor nem dolgozunk, mert ennek hiánya is nyomasztóan hathat a nyaralás alatt.

Ha felhalmozódik a munka, utána csak rosszabb lesz. Sokat segítene, ha akkor mennénk szabadságra, amikor úgy érezzük, hogy kellene, de sokszor az ember pont a bajok elnyomása miatt nem is érzi, hogy rosszul van. Nem ciki megpihenni, ha elfáradunk

– mondta a szakember.

Nemcsak a munkahelyi, de a családi közeg is sokat tud segíteni, hogy ne – vagy ne drasztikus formában – jöjjön elő a nyaralási betegség.

„Legyünk türelmesek magunkkal, másokkal. Sokszor egy nyaraláshoz nagy elvárások kapcsolódnak: most kell pihenni, most tudunk együtt lenni, egész évben nem találkozunk barátokkal, családdal, most kell megtörténnie annak az életre szóló élmények, amiért jöttünk. Ha ez nem történik meg, ez is lehet stresszfaktor és az illető könnyebben fordul bele egy ilyen betegségbe”.

Egy nyaralásra tehát nem hogy hetekkel, de hónapokkal korábban fel kell készülni, és közben is dolgozni kell rajta, nehogy egy betegség keresztül húzza a számításainkat, még akkor is, ha adódhatnak olyan helyzetek, amikor úgy érezzük, pont erre volt szükségünk.