Nem a vashiány az egyetlen dolog, amit a férfiak jelentős része nem vesz komolyan. Hiába csökken tőle a fizikai és szellemi teljesítőképességük, ingerlékenyebbek lesznek, fáj a fejük, fáradékonyabbak, sápadtak, hullik a hajuk, töredezik a körmük, nem foglalkoznak vele, mert a tünetek alapján nem tűnik komoly problémának, maximum bevesznek egy fejfájáscsillapítót. Pedig a vas létfontosságú nyomelem, és igen komoly szerepet tölt be a szervezetünkben. Elengedhetetlen a vörösvérsejtképzéshez, enélkül ugyanis kevesebb hemoglobin – az oxigénszállításért felelős fehérje – termelődik, amely a vörösvértestek központi alkotóeleme.
Hiába akar valaki ugyanannyit, ugyanolyan gyorsan futni, megemelni ugyanazokat a súlyokat, nem tudja élete végéig megőrizni a teljesítőképességét. A sportolóknak, nehéz fizikai munkát végzőknek érdemes azonban azt is figyelembe venni, hogy vajon az intenzív megterheléshez elegendő mennyiségű vassal látják-e el a szervezetüket, nem annak hiánya okozza-e a teljesítményük hanyatlását.
Amíg a nőknél leggyakrabban a rendszeres havivérzéssel és a szüléssel járó vasvesztés vezet a vashiány kialakulásához, férfiaknál ezzel leginkább sérülés, műtét, orrvérzés, krónikus gyomor- és bélbetegségek, valamint vérezgető aranyér esetén kell számolni. Kezelés nélkül pedig akár vashiányos vérszegénységig súlyosbodhat az állapot, amely már sürgős orvosi beavatkozást igényel.
Megtörtént eset, amikor egy férfit az utóbb említett betegség, vagyis aranyér kínzott, amely már hosszú ideje vérzett, de a büszkesége, illetve szégyenérzete miatt nem fordult vele orvoshoz. A végbél betegségeivel foglalkozó proktológus rendelésére a hozzátartozói támogatták be, annyira gyenge volt. Nemcsak az aranyerét kellett ekkor már megműteni, hanem komoly vashiány is keletkezett a szervezetében.
A vasraktárkészletek csökkenése emellett számos apró-cseprőnek gondolt tényező miatt is kialakulhat. Mivel mindenki mindennap veszít vasat például a széklet- és vizeletürítés, a hajhullás, a körömvágás, a bőr hámlása kapcsán, és a szervezet ezt a nyomelemet nem képes előállítani, a vas bejuttatásáról nekünk kell gondoskodni a vasháztartás egyensúlyának fenntartása érdekében.
A megfelelő vastartalék fenntartásához szükséges vasbeviteli mennyiség az életmód és a táplálkozás mellett a kortól is függ. Bár egy felnőtt szervezete átlagosan 4-5 gramm vassal gazdálkodik, a javasolt napi vasbevitel egy átlagos felnőtt férfi esetében 8 milligramm, nagyjából annyi, mint egy 9 és 13 év közötti gyereknek. Ezelőtt és ezután a szervezet vasszükséglete nagyobb: 0,5-1 éves kor között 11 mg, 4-8 éves kor között 10 milligramm, a fiúknál 14 és 18 éves kor között 11 milligramm, de a lányoknak már ekkor is több vasra van szükségük.
A táplálékvas főként a vörös húsokban, a májban, a halakban és tengeri herkentyűkben, a babban és a lencsében, a tojásban és a tejtermékekben, valamint a leveles zöldségekben, például a spenótban fordul elő (ugye a vasgyúró Popeye-re emlékszünk?). Ha mégis vashiányosak lettünk, akkor hatékony vaspótló készítményekkel kell kezelni a hiányállapotot.
Másrészt az életmód is meghatározza, mennyire kell ügyelnünk, nehogy vashiány lépjen fel a szervezetünkben. Jó tudni, hogy a sportolás, a fizikai munka, azaz az izommunka több vas bevitelét igényli, míg a húsmentes diéták, bizonyos fogyókúrák miatt csökken a vasbevitel, ezért vaspótlásra lehet szükség.
Azt is fontos figyelembe venni, hogy ha egy felnőtt férfi bevisz 8 milligramm vasat naponta, ennek mindössze 10-15% százaléka hasznosul, ami éppen fedezi a naponta veszített 1-2 milligrammnyi vasat.
