A szakértőket régóta foglalkoztatja a kérdés, hogy a környezeti tényezők, például az időjárás miként befolyásolhatják ezt a finom hámréteget. Egy 1977-es kutatás alapján 23 Celsius-fok fölött, illetve ez alatt a nyálkahártya áramlási sebessége az orr elülső és középső részén lelassul. Az orrban a légáramlás a hideg levegőben megemelkedik, míg a melegben lecsökken. Az adatok alapján a belélegzett levegő hőmérséklete nagyban befolyásolja, hogy az orr mennyire képes azt felmelegíteni. A szakértők egy 1985-ös tanulmányban is hasonló eredményekre jutottak, a csapat az elemzés során igazolta, hogy az orrnyálkahártya vérkeringésének változása szerepet játszik a testhőmérséklet szabályozásában.
Egy 2003-as vizsgálatban a hőmérséklet mellett a környezet páratartalmára is odafigyeltek a kutatók. Az alanyokat 10-10 percig tették ki a különböző szimulált időjárási körülményeknek, a nyálkahártyát közvetlenül a kísérlet előtt, illetve után is vizsgálták. Megállapították, hogy az éghajlati sajátosságok komoly hatást gyakorolhatnak a nyálkahártya hőmérsékletére, az extrém hőmérsékleti értékeknek és páratartalomnak való rövid kitettség pedig igen gyorsan befolyásolhatja az orr működését.
A fentiek alapján vegyük sorra, mi is zajlik le orrunkban a hideg, száraz levegő hatására. Amikor a hűvös levegő beáramlik az orrba, az stimulálja a szenzoros idegeket, aminek következtében beindul az orrüregben lévő erek kitágulását eredményező reflex. Emiatt a nyálkaelválasztás növekedni kezd, aminek eredményét pillanatok alatt meg is tapasztalhatjuk: az orrunk elkezd folyni.
Bár ez kellemetlen érzést okozhat, orrunk ekkor valójában azért küzd, hogy fenntartsa a megfelelő körülményeket, például növelje a hőmérsékletet valamint a páratartalmat. A hideg, száraz levegőben, illetve egyéb időjárási körülmények között tapasztalható nyálkahártya-reakciók természetesen egyénenként változhatnak.
Egyes szakértők úgy gondolják, hogy a klímaváltozás a hőmérséklet és a páratartalom befolyásolásával az orrunkra is hatással van. További problémát jelenthet az éghajlatváltozás kísérője, a környezetszennyezés, hiszen a levegőben szálló parányi részecskékkel ugyancsak meg kell küzdenie az orrnyálkahártyánknak.