Élet-Stílus

„Azt a fajta sokkot, amit a mellem elvesztése okozott, soha nem éreztem előtte”

Magyarországon a mellrák észrevétele háromféle vizsgálatra épülhet: az önvizsgálatra, az orvosi vizsgálatra, majd pedig az orvosi műszerekkel történőre. Minden 45 és 65 év közötti nő kötelezően meghívást kap kétévente mammográfiai vizsgálatra, a 45 évnél fiatalabbak azonban magukra vannak utalva. 30 éves kortól ajánlott lenne ultrahangra járni évente és ha bármilyen elváltozást észlelnek, akkor beutalót kérni mammográfiára. Elvileg önvizsgálatot kellene végezniük a fiatalabb nőknek, azonban kevés szó esik arról, hogy ezt fontos lenne a napi rutin részévé tenni. Öt olyan nővel beszélgettem, akik mindegyike túlélte az emlődaganatot, többségük nem volt 45 éves, amikor diagnosztizálták a betegséget. Az öt nő közt akad hivatalnok, virágboltos, vezető beosztásban dolgozó nő, ápolónő, tanárnő, mindegyikük édesanya. Cikksorozatunkban felhívjuk a figyelmet a rendszerszintű problémákra, miközben bemutatjuk a mellrákkal együtt járó tabu témákat is. Az első részben arról lesz szó, hogyan változik a nőiesség megélése a mellek elvesztésével, a helyreállító plasztikai műtéttel, illetve a kettő között eltelő időben.

A látványát nehezen viseltem, az volt a fő gondom, hogy az egyik mellem itt volt fenn, a másik ott lógott lent. Nem volt szinkronban. Testképzavar kezdett kialakulni, nagyon nehezen viseltem, el voltam keseredve. Nem tudtam magammal mit kezdeni és elfogadni magam

– így emlékszik vissza a mellrákkal járó csonkolásos műtéte utáni időszakra Beáta, aki 39 éves volt, amikor csomót talált a mellében. A három hónapos kisfia elutasította az anyatejet a melléből, csak fejve fogadta el, ezután találta a csomót, amit masszírozgatni kezdett, hiába. Egyik nap a kisfia megharapta a mellét, és a sebe nem gyógyult. Orvoshoz fordult, de a nőgyógyász azzal küldte el, hogy nincs semmi baja, ne is foglalkozzon a nem múló sebbel, egy hónap múlva menjen vissza kontrollra. Beáta aztán az interneten kapta az információt, hogy forduljon onkológushoz magánúton, a magánorvos megvizsgálta, azonnal mintát vett a melléből, és már aznap megmondták neki az eredményt: előrehaladott, harmadik stádiumú emlőrák.

Nem megy könnyen a szilikon implantátum elfogadása

„Kemoterápiát kaptam, utána amputálták a mellem. Közben elkezdték a helyreállítást, beépítettek egy olyan eszközt, aminek expander a neve. Töltögették hónapról hónapra, amíg elérte a méretet. Kitágították az izmot, nekem a bordáról vették le az izmot, és félév múlva behelyezték az implantátumot” – mondta. A műtéteket jól viselte, nem volt ideje azzal foglalkozni, hogy mi történik vele, hiszen hetek teltek el úgy, hogy egyik kezelést követte a másik. Ahogy lecsendesedett ez a pörgés, utána jöttek a gondok. Magába fordult, nem tudta elfogadni a szilikon implantátumot. „Ekkor találtam meg Facebookon Bánfalvi Norbert fotós felhívását, mellrákon és mellamputáción, nőgyógyászati betegségeken átesett nőket keresett egy fotózáshoz. Ő megmutatta, hogy milyen vagyok valójában, olyan képeket készített rólam meztelenül, hogy segített elfogadnom magamat így is.”

Fotó: Bielik István / 24.hu

Évente több mint hétezer új tumor

A mell a nőiesség legfőbb szimbóluma, formáját a zsírszövet és a kötőszövet állománya adja meg. Ezek együtt mirigyes állományt alkotnak, a mirigyállomány egyrészt az úgynevezett lobulusokból áll, amiknek fő funkciójuk a majdani tejtermelés, másrészt ott vannak a ductusok, vagyis a tejet elvezető csőrendszer, azaz a tejcsatorna. A női mellnek két fő funkciója is van, az egyik az anyasághoz kötődik a tejtermeléssel, a másik pedig a nőiesség maga, a nemi szerep szerves része. Nemcsak az anyasággal kapcsolatos funkciója miatt fontos tehát, hanem hatással van a szexuális vonzerőre, a testképre. Az emlőrák leggyakrabban az emlő mirigyszövetéből, vagy a tejutak falát bélelő hámszövetből kiinduló rosszindulatú daganat. Hazánkban évente több mint hétezer új tumort diagnosztizálnak, a nők leggyakoribb rosszindulatú megbetegedése – áll az Országos Onkológiai Intézet honlapján. Ugyan ma már egyre többet lehet hallani a betegségről, még mindig nehéz beszélni a nőiesség elvesztéséről, az annak átalakulásával járó rengeteg taburól, a szexuális életről.

Beáta friss házasként, kisbabával csinálta végig a kemoterápiás kezeléseket, párkapcsolatában is igyekezett helyt állni, és nem elhanyagolni a közös életüket. A melle mindig is az egyik erogén zónája volt, ez a műtéteket követően megváltozott. „Teljesen érzéketlen, nem érzek ott semmit. Olyan, mintha nem is lenne, hiába van ott a másik mellem, de ahhoz is hozzányúltak, elkezdődött a helyrehozatala, ilyenkor idegeket vágnak el, így a másik is érzéketlen. Híztam tíz kilót, hormonzavaros lettem, elkezdett ömleni a tejem, elkezdtem enni. Jelenleg várják az orvosok, hogy le tudjak fogyni, csak utána fejezik be a rekonstrukció másik felét.” Az emlődaganatos betegek általában egy-másfél évig élnek egy, vagy mindkét mellük nélkül, az expander behelyezése után még sok időt kell várni a plasztikai sebész helyreállító műtétjére. Ez az átmeneti időszak már gyógyultan zajlik, ekkorra általában már vége a kemoterápiás kezeléseknek.

Zavar, hogy aszimmetrikus a mellem, strandra se tudok elmenni. Próbálok úgy öltözködni, hogy ne látszódjon, egy-egy bolero és a melltartó segít. A munkaruhámban nagyon látszik, de az nem zavar. A másik oldalamra nem szeretnék mellbimbót, helyette tetoválást szeretnék, egy pipacsot. Ez számomra jelkép, bárhova sodorjon az élet, ott helytállok, ahogy a pipacs is bármilyen szikár talajba kerül, gyökeret ereszt, búcsút intve a múltnak.

Akár két év is eltelhet a helyreállító plasztikai műtétig

A csonkolásos műtét hiába csak az egyik mellett érinti, a megmaradt, egészséges mellet rendszeresen hozzáigazítják a pótolt mellhez, így az emlődaganatos betegek onnantól fogva teljesen más mellformával élnek együtt. A mell elvesztése, levétele sokkoló élmény. A pótlása ugyan ad némi jobb érzést, de maga a folyamat megváltoztatja a nőket. A szintén mellrákos Ágota 36 évesen talált a mellében csomót, majd amikor magától elment a mammográfiai vizsgálatra, megkapta a röntgenasszisztenstől a mondatot, hogy még csak 36 éves, mit keres a vizsgálaton. Elültették a fejében a gondolatot, hogy mivel fiatal, biztos nem lehet rákos. Egy év után ment vissza egy kontrollra és a nőgyógyászhoz, akkor már három csomót találtak, láncszerűen szaporodott a mellében.

Szégyelltem, és a mai napig szégyellem a testemet. Azt a fajta sokkot, amit a mellem elvesztése okozott, azt soha nem éreztem előtte. Az tényleg sokkolt. Nem tökéletes a két mellem. A heg mindig ott lesz, a hátamban van egy heg, fél méter körülbelül, a mellemen is van heg, most már a hasamon is van heg. A mellemen az egész vágás látszik. A levétel úgy működik, hogy teljesen lapos leszel és lesz egy csík rajta. A hónaljamból is kivették a mirigyeket, ott is van egy vágás, és ezeket semmi nem tudja eltüntetni. Az implantátumhoz a hátamból vettek pótlást. Két verzió van, hogy vagy hasból vagy hátból veszik, miután nekem nem volt hasam, így nem volt kérdés, hogy a hátamból veszik.

Fotó: iStockphoto

Ágota hat kemoterápiás kezelést és huszonnyolc sugárkezelést kapott, levették az egész bal mellét, így az be volt fordulva egy darabig. Expandert helyeztek be, hogy legyen helye a szilikon implantátumnak. Az ő mellei nagyobbak lettek, mint voltak, az eredménnyel elégedett. A köztes időben, amíg várt a helyreállító műtétre, protézist hordott egy speciális melltartóval. A protézisvásárlást az édesanyjával együtt intézték. „Nagyon jó protézistartó melltartók vannak, nem látszott, hogy nem igazi az egyik. Nézegettem a régi képeket, a Facebook feldobja időnként, hogy éld át újra ezt a napot, és emlékszem, 2016-ban egy háromszöges bikiniben voltam a strandos fotón, kilógott a vágás a mellemnél, de akkor nem érdekelt. Anyukámmal mentem el vásárolni, ott az üzletben nagyon kedvesek voltak. Receptre lehet venni a protézist és a hozzá való melltartó. A méretemhez képest kiválasztottuk mindkettőt. Nekem túlságosan nagymamis volt, magas volt a felső része, hogy eltakarja az egészet, és nem tudtam hordani. A protézishez inkább egy háromszög melltartót vettem máshol és abba tettem bele. Amikor lehajoltam, elállt, de nekem ez jobban megfelelt.

A műtét után semmilyen ruhát nem tudtam rendesen hordani, az egyik oldalon van cici, a másikon meg semmi, egy kicsit el is ferdült a járásom, mert takartam az egészet.

Az emlőrák olyan támadás a test ellen, amit nehéz kivédeni, interjúalanyaim mindegyike egyetért abban, hogy a felépülésükhöz rengeteg szeretet, támogató környezet, fegyelem és önuralom szükséges. A környezet tehát meghatározó azokban a pillanatokban, amikor a mellet leveszik, amikor a haj teljesen kihullik. A lelkiállapoton sokat segít a plasztikai sebész a rekonstrukciós műtéttel. De nem mindenki vállalja a plasztikáztatást, Dóra például megelégszik az emlőprotézissel, fürdőruhában, fehérneműben is ezt viseli. Ma már úgy gondolja, hogy a betegsége előtt jóval kevesebbszer kellett volna fehérneműt viselnie, ma erre törekszik. „Jóállású női emlőt viselek, bőrszínűt. Ezt meg kellett tanulnom ápolni, gondozni, mint a saját testemet. Nem mindig viselem, mert a melltartó helyenként vág vagy szúr, nem kényelmes. Amikor dolgozni megyek, a protézist melltartóval együtt felveszem, hazajövök, átöltözöm és leveszem. Ha barátok jönnek hozzánk, akkor a póló alá felveszem, de egy mellel csak a családom előtt jelenek meg. Szerintem egy ilyen műtét után lehet szépnek lenni, annyira szép fehérneműket kapni a protézises boltban.”

Rossz érzés az utcán látni a dekoltázsokat

Bori saját testével való kapcsolata teljesen megváltozott a mellei elvesztése után, ma már saját egyesületével, a Mellrákinfóval segít másokon. Levették a bal mellét 2012-ben, a jobb mellét a balhoz igazították, és egy év múlva kicserélték az expandert szilikon implantátumra. „Nem volt soha nagy önbizalmam, holott ez a visszajelzés másoktól. Emögött a nagy magabiztosságom mögött azonban teljesen más ember lakik.

Amikor elvesztettem a mellemet, rájöttem, hogy nagyon szép melleim voltak. Mondta is az orvosom, hogy kár ezekért a mellekért, mire mondtam, hogy dehogy kár, tökre lóg, jó lesz a szilikon cici. Ezt szépen átértékeltem azóta, és úgy érzem, hogy milyen jó lenne visszakapni azt a lógó cickót.

Nem csak a saját mellek elvesztése az egyetlen, amivel meg kell küzdeni ilyenkor a mindennapokban, hiszen a kezelések után még egy év biztosan eltelik a helyreállító műtétig, ami alatt a gyógyult nők dolgozni mennek, felöltöznek csinosan, nyaralnak, strandolnak. Az utcán sétálva az egészséges nők dekoltázsa újra és újra szembesíti őket a betegséggel, és az azzal járó veszteséggel. A vezető beosztásban dolgozó Krisztina, aki most 50 éves, és akinek két és fél évet kellett várnia a helyreállító műtétre, így emlékezett vissza erre az időszakra. „Akkor pont nem volt autóm, és tömegközlekedtem. Amikor parókában, azzal a tudattal, hogy tudod, hogy csak egy darab mellprotézis van benned, nyáron nézed a dekoltázsokat az utcákon, az egy nagyon rossz érzés.”

Fotó: Karancsi Rudolf / 24.hu

A mellek elvesztése, azok átalakulása testképgondokkal, lelki viaskodással jár együtt, rövid és hosszú távon is hatással van a párkapcsolatra, a szexuális életre, a női magabiztosságra. A szervezés, a tudatosság igen fontos, a tájékozottság, az öntudat lendíti át a betegeket egyik lépcsőfokról a másikra. A történetekből is látható, hogy a saját megérzés, az utánajárás nem hipochondria, hanem nagyon is jogos, addig kell menni, amíg ki nem derül, mi okozza a nem múló sebet a mellen vagy a növögető csomókat.

Az időben megtalált tünetek életmentőek, és bár gyakran jár együtt a mell levételével, de túlélhető, kezelhető betegség az emlőrák.

A betegség mellékhatásának mondható nőiességgel, szexualitással járó gondok mindmáig tabutémának minősülnek. Holott a saját testtel való elégedettség, a mellek megváltozásával járó testképváltozás, a szexuális élethez való visszatérés a kemoterápiás kezelés után és a párkapcsolati problémák a betegség alatt mind olyan témák, amikkel fontos foglalkozni.

A soron következő cikkekben ezekről lesz szó, rávilágítva arra, hogy ugyan az emlőrák kezelésének folyamatában rendelkezésre áll az onkológián pszichológus, sok esetben konkrét segítséget nem tudnak adni: a betegek félnek az intim témákról beszélni, egymás közt keresnek válaszokat. Az öt nő közül, akikkel az interjúk készültek, mindössze egyikük vette igénybe a pszichológust, azonban az ő szexuális élete, a női magabiztossága azóta sem állt helyre, a párkapcsolati gondjait, a válását viszont fel tudta dolgozni. A következő cikkekben a párkapcsolatban bekövetkező változásokról, a szexuális élet megváltozásáról, a női önképről lesz szó.

A cikk létrejöttében segítettek: Dr. Tamás Róbert plasztikai sebész főorvos, Könyves Gusztáv szexuálterapeuta és a Mellrákinfo Egyesület.

Kiemelt kép: Karancsi Rudolf – Bielik István / 24.hu

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.