Élet-Stílus

Mit egyek, hogy ne legyek beteg?

Márciusra nagyjából négyszer lett vége az idei télnek, és mint minden évben, most is sokan döbbenhettek rá arra, hogy mennyire gyenge az immunrendszerük mondjuk a fél évvel ezelőtti állapothoz képest. Szakértővel beszéltünk arról, mit tegyünk és együnk, ha javítanánk az állapotunkon vagy a jövő téli esélyeinken, le lehet-e tudni a heti D-vitamin szükségletet egy nap alatt és hogy a C-vitamin szedésével tényleg megússzuk-e a betegségeket.

Immunerősítő gyógyszer nem létezik

– kezdte dr. Póta György, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke, majd hozzátette: olyan sem létezik, hogy valamit beszedünk, az megerősíti az immunrendszerünket, majd mi soha többet nem leszünk betegek.

Amit szerinte feltétlenül pótolni kell, az a D-vitamin, illetve a C akkor, ha nem eszünk elég gyümölcsöt és zöldséget.

Egyébként tényleg ez a kettő a legnépszerűbb: a D például kétségkívül az elmúlt évek sztárja, minden szakértő hangsúlyozza, hogy télen lehetetlen elegendőt étellel bevinni belőle, dr. Novák Hunor orvos szerint pedig a tél végére a lakosság 95%-a a hiányában szenved. A hivatalos ajánlás szerint ezt mindenkinek pótolnia kell, a napi ajánlott mennyiség 18 éves kor feletti felnőttek számára 1500-2000 NE, azaz nemzetközi egység, de akár egyszerre is be lehet venni a heti mennyiséget. (1 NE 0,025 μg kolekalciferolt jelent, de nem kell pánikolni, ha érthetetlen az egész: az egyszerűség kedvéért már a vitaminok dobozaira is NE-ben írják ki a mennyiséget.)

Fotó: Thinkstock

Póta szerint is ez az egyetlen vitamin, amit télen lehetetlen kizárólag természetes forrásból bevinni. Minden más fontos, az immunrendszer erősségéhez hozzájáruló vitaminra olyan mennyiségben van szükségünk, amit vegyes, kiegyensúlyozott táplálkozás mellett elvileg meg kell kapnia a szervezetnek.

Tényleg lehetetlen elegendő D-vitamint bevinni élelmiszerből?

D-vitamin, az meg mi?

Zsírban oldódik, a D1, D2 és D3 tartozik alá. Felelős a kalcium, magnézium és foszfát felszívódásáért. Mivel nem feltétlenül a táplálkozáson múlik a megléte a szervezetben, hanem a test maga állítja elő napfény hatására, technikailag nem is tekinthető vitaminnak, inkább hormonnak. Elméletileg napi 15-30 perc napsütésben töltött idő elég lenne a szükséges adag megszerzéséhez, de erre a mi éghajlatunkon ősszel és télen nincs mindig lehetőség. Forrás

Azt, hogy a D-vitamin hiánya gyengíti az immunrendszert csak az utóbbi pár évben tárták fel a kutatók, ezért lett mostanában felkapott a pótlása, és az ajánlott mennyiséget is most emelték meg ennyire.

Tény, hogy a D-vitamin ilyen mértékű szedése előtt is életben maradtunk télen, arra pedig még nincsenek kutatások, hogy mióta ennyien szedik, csökkent-e a megfázásos betegségek száma vagy sem. Azt viszont egyre jobban pedzegetik, hogy a daganatos betegségek kialakulásában is szerepe lehet a D-vitamin hiánynak, ezért nem árt odafigyelni rá.

A D3-vitamin viszonylag magas mennyiségben a májban, lazacban, tonhalban, tejben, sajtban és a tojássárgájában van jelen. Bár egyes gombafajták tartalmaznak D2-t, ez sajnos nem elég a szervezetnek.

A napi ajánlott mennyiséget alapul véve megnéztük, tényleg akkora mumus-e a D-vitamin, hogy lehetetlen a mi éghajlatunkon eleget enni belőle télen.

Miből mennyit?

  • halmájolaj: 15 gramm
  • lazac: 440 gramm
  • tonhal: 950 gramm
  • tej: 3 liter
  • tojássárgája: 50 darab
  • sajt (cheddar): 6500 gramm
Fotó: Thinkstock

Ebből kirajzolódik, hogy valójában kizárólag halmájolajjal pótolható lenne a D-vitamin, ha valaki ódzkodik a tablettáktól, vagy hatékonyabbnak tartja a természetes forrást. Lazacból akár lehetne ennyit ennyi, bár rendesen megterhelné a pénztárcánkat, meg unalmas is lenne minden nap ennyi lazacot enni. A tejben és a tojásban viszont annyira elhanyagolható mennyiség van, hogy szinte fölösleges számolni vele, legalábbis elég fura lenne, ha valaki a napi folyadékbevitelt mind tejből fedezné vagy 50 tojást enne reggelire, ebédre és vacsorára összesen.

Tényleg segít az extrém C-vitamin mennyiség?

A C-vitaminról vitatkoznak a legtöbbet a tudósok és az orvosok. Az nem kérdés, hogy szükségünk van rá, az viszont igen, hogy mennyire és mit várhatunk a fogyasztásától. A nemzetközi ajánlás mindössze 80 mg-ot ír, ezzel szemben a patikában kapható mennyiség 500-1000 mg/kapszulánál kezdődik. Sokáig hitték, hogy megfázásos időszakban a C-vitamin megemelt adagos szedése segít megelőzni a bajt, ez az elmélet viszont megdőlni látszik — ezzel együtt baj nem lehet belőle, ha a napi 500 mg környékét lőjük be minimumnak. Ezt zöldségből és gyümölcsből összeszedni igazán nem nagy kihívás, így ha valaki oda tud erre figyelni, fölösleges a pótlás.

A mennyiségekre itt is figyelni kell, ne intézzük el annyival, hogy ha ettünk aznap egy almát, akkor letudtuk a vitaminszükségletet.

Miből mennyit?

  • narancs: 5 db
  • kaliforniai paprika: 2,5 db
  • chilipaprika frissen: 8 db
  • karfiol: 1,2 kg
  • brokkoli: 0,75 kg
  • fodros kel: 0,4 kg
  • eper: 0,9 kg
  • kiwi: 8 db
Fotó: Thinkstock

Kiwiből, narancsból, eperből sima ügy megenni ilyen mennyiséget, de ha kombináljuk a különböző C-vitamin forrásokat, gond nélkül összejön az előírt napi mennyiség. Főleg, hogy rengeteg más ételnek van még valamivel alacsonyabb, de még mindig jelentős C-vitamin tartalma, például a kelbimbónak, az ananásznak, a mangónak vagy a káposztaféléknek.

Mi kell még az egészséghez?

A szervezet megfelelő működéséhez és az immunrendszer ellenállóbbá tételéhez arra van szükség, hogy az összes tápanyagot, ásványi anyagot, vitamint, nyomelemet kellő mennyiségben adjuk meg a szervezetnek. Az utóbbi években hatalmas népszerűségnek örvend a vitaminpótlás, ész nélkül vásároljuk a multivitamint, magnéziumot, kalciumot anélkül, hogy tudnánk, mire van szükségünk egyáltalán.

A legjobb módszer ennek kiderítésére, ha egy egyszerű alkalmazást használunk, ahova beírogatjuk, miket ettünk, és néhány napon át monitorozzuk, hogy minden tápanyag megvan-e. A C- és D-vitaminokon kívül nem lehet nagyon mást kiemelni, ami tipikusan hiányozni szokott megfázásos időszakban, a cink és az A-vitamin nagyon fontos, de ezeket egy kiegyensúlyozott, változatos étkezéssel gond nélkül megszerezzük.

Ami fontos, hogy az egészséges étkezés alatt tényleg nem a napi 1 almát és 1 szelet paprikát kell érteni, hanem azt, hogy az étkezésünk nagy részben tartalmaz nyers/főtt zöldségeket, minden nap többféle gyümölcsöt, teljes értékű gabonát, hüvelyeseket, mert ezek mindegyikében rengeteg létfontosságú vitamin és tápanyag található.

Fotó: Thinkstock

Érnek valami a természetes immunerősítők?

A népi gyógyászat és az internet is bővelkedik a tippekben, hogy mit együnk, igyunk immunerősítőként, vagy mit tegyünk, ha már megtörtént a baj, és lebetegedtünk. A különféle cseppektől kezdve a fokhagymán át a tyúkhúslevesig rengeteg természetes módszer közül válogathatunk, de dr. Novák Hunor szerint a nátha és egyéb enyhe lefolyású betegségek maguktól elmúlnak, ezek a népi módszerek semmit nem segítenek, maximum placebóként hathatnak.

A nátha ellen gyakorlatilag nincs gyógyszerünk, egyszerűen meg kell várni, míg elmúlik. Mivel ez vírus, egyszerűen téli időszakban könnyebben kapjuk el, nem feltétlenül az immunrendszer gyengeségét jelzik. Semmilyen immunerősítő csodaszerrel nem lehet kivédeni, hogy elkapjuk a betegségeket, a legtöbb, amit tehetünk, hogy figyelünk a változatos, tápanyagban gazdag étkezésre, és pótoljuk a D-vitamint.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik