A tampongyártók egyébként a riói játékokat használták arra, hogy minél több emberhez eljuttassák az üzenetüket: az eszközt fel kell helyezni, szabadon lehet vele mozogni, és egyáltalán nem fordulhat elő szivárgás – ráadásul a sportolók is használják.
Véletlen egybeesés, hogy a népszerű kínai közösségi oldalon, a Weibón pont Yuanhuivel érveltek – a sportolónő ugyanis csak napokkal később nyilatkozta le, hogy nemrég jött meg neki.
A tamponok húsz évvel ezelőtt jelentek meg az ázsiai országban, de igazán sosem terjedtek el, és a beszerzésük is nehézkes: 2015-ben a tamponok kereskedelmi értéke 3,6 millió dollár (egymilliárd forint) volt, ami az egészségügyi-tisztálkodási piac mindössze 0,03 százalékát teszi ki. A Tampax három évvel próbálkozott a piaccal, de hamar fel is adta, az O.B.-t csak néhány üzletben kapni, így nem meglepő, hogy javarészt a külföldről importáló internetes kereskedőktől szerzik be a használók.
June Bu tanácsadó, aki 1993-ban az O.B. tampont segített bevezetni az országba elmondta: az első reklámfilmben (ami akkor még megfizethető volt) egy nőgyógyász szerepelt, aki egy csőbe dugott egy tampont, hogy megszüntesse a szivárgást. Szerinte a kínai nők csupán egy százaléka használ ma tampont.
Sokan azt hiszik, hogy fáj, vagy hatással van a szüzességre. Hiába próbálják meg feltenni, az első alkalommal kudarcot vallanak, és emiatt fel is adják hamar
– mondta Bu, aki a baráti ajánlásokon túl a fiatal nőkben látja a lehetőséget – szerinte azok, akik extrém rövid sortokat hordanak, nem akarják, hogy a betét egy rossz mozdulatnál kivillanjon.
Az is probléma, hogy az anyák nem beszélnek erről a lányaikkal: az egyetlen hely, ahol informálódhatnak, az internet. Az élet nem áll meg csak azért, mert megjön
– ezt pedig már egy, a kínai piacra négy évvel ezelőtt belépett tamponmárka társalapítója mondta. Az AdAge szerint a népszerűségen javítanak a külföldi (főleg nyugati) utazások is: amikor a nők hazatérnek, keresik a kint látott termékeket.
(Via)
