Ott, hogy ez egyszerűen egy buta általánosítás.
Gondolom a házisárkánnyal való konfrontáció elkerülése végett hozta létre egy költői vénával megáldott férfiú.
Különben is, ennek értelmében aki fiatal, az ássa el magát 15 év érlelődésre?
Nem csak az évjáratos boroké a világ!
Tévhit a tévhitben, avagy mythception
Ott vannak például a friss, gyümölcsös Irsai Olivérek, Cserszegi Fűszeresek, egyéb illatos borok, amik kifejezetten friss fogyasztásra készülnek. A legtöbb rozé is. Ezekről közkeletű vélekedés, hogy
“Csak a legfrissebb évjáratút szabad megvenni.”
Ez sem feltétlenül igaz. A csavarzár sokat hozzáad a bor élettartamához. Egy jól elkészített rozé vagy fehérbor csavaros palackban 1,5-2 évig is simán megőrzi élvezeti értékét.
Ezen kívül nem is minden rozé készül egy kaptafára. Van olyan borász, aki az egyszerű gyümölcsösség helyett rozé esetében is arra törekszik, hogy bora tartalmas és sokrétű legyen. Ezek a rozék jellemzően 2 éves korukban érik el legjobb formájukat, de még 3 évesen sem túl öregek.
Ennek ellenére elmondhatjuk: a könnyed, illatos fehérborok és az egyszerűbb rozék általában inkább frissen jók. Nincs szükségük érlelésre. Az idő múlásával nem nyernek semmit. Egyetlen erényük a gyümölcsösségük, ezt viszont hamar elveszítik.
“Na jó, de egy vörösbornak tényleg kell pár év érlelés, nem?”
Nem feltétlenül. A fehérekhez, rozékhoz hasonlóan egy vörös is készülhet hordós érlelés nélkül, friss fogyasztásra. A világ egyik leghíresebb bora, a Beaujolais Nouveau a legjobb példa erre. Hazánkban is sok borászat dob piacra Márton-napi újbort. Ezeket összefoglalva primőrbornak nevezzük. (ld korábbi cikkünket) Gyorsan elkészülnek, és gyorsan is kell őket elfogyasztani, mert tavaszra már elvész frissességük.
Véletlenül se vegyél belőlük többéves palackot!
Honnan tudhatom, hogy az adott borból a fiatalabbat, vagy a régebbi évjáratút vegyem le a polcról?
A frissen fogyasztandó bort onnan ismered fel, hogy:
- Csavarzáras csomagolású
- Illatos fajtából készült (Irsai Olivér, Cserszegi Fűszeres, Ottonel Muskotály, Generosa)
- Általában a rozék is ide tartoznak
- A vörös fajták közül a portugieser és a zweigelt általában nem érlelhető sokáig
- A laza talajú termőhelyek borai is rövidebb életűek (Balatonboglári és Kunsági borvidék)
Az ilyen friss borok nem alacsonyabb értékűek érlelt társaiknál. Másra valók. Komoly alkalmakhoz, ünnepi menühöz, ajándékba az érlelt bor a jó választás. Buliba, fröccsnek, iszogatáshoz viszont nincs jobb, mint egy friss, gyümölcsös reduktív bor.
Amire figyelj:
- Kétévesnél régebbit tényleg ne vegyél
- Ne tartogasd őket.
Van persze sok olyan vörösbor, aminek jót tesznek a hordóban, palackban töltött évek. Egy idő után azonban (magyar bor esetében ez 10-20 év) még ezek is élvezhetetlenné válnak.
A bort nem az örökkévalóságnak készítik.
