Élet-Stílus

Utáljuk az óraátállítást

Bihari Dániel
Bihari Dániel

újságíró. 2014. 03. 28. 15:14

A magyarok 85 százaléka eltörölné az óraátállítást, a megkérdezettek felének volt már problémája a félévente esedékes váltásból.

Korábban a témában:

Idén március 30. vasárnap hajnalban 2:00 órakor 3:00 órára,egy órával előre kell állítani az órákat.

Az 1 millióan az óraátállítás ellen csoport megbízásából készített online kutatás szerint 85 százalék megszüntetné a félévente esedékes időzónaváltást. Minden második megkérdezettnek volt már kára az ilyenkor jelentkező időeltolódásból, a résztvevők 35 százaléka pedig ilyenkor napokig nem tudja kialudni magát.

Minden tizedik válaszadóval előfordult már, hogy elkésett vagy túl korán érkezett a váltás miatt. Érdekesség, hogy arányaiban több nő panaszkodott álmatlanságra, viszont a férfiak gyakrabban nézték el az órát. Ugyanakkor az eredmények alapján a lakosság 5 százalékának nemcsak apróbb kellemetlenségeket okoz az óraátállítás, hanem egészségügyi problémái is vannak ilyenkor.

A Föld országainak körülbelül egyharmadában van külön nyári és téli időszámítás. Magyarországon előbb az ’50-es években, majd az 1980-as években vezették be. A MAVIR 2012-es közlése szerint az óraátállításokkal éves szinten 120 GWh-val kevesebb áramot használunk fel. Ez 30-40 ezer háztartás éves fogyasztásának felel meg.

Három országban van „örök nyár”, vagyis ahol sosem váltanak téli időszámításra. Három délszaki, trópusi ország? Nem: Belarusz, Izland és Oroszország. A két szláv ország 2011 óta „csakazértsem” állít át órákat, így ott „később” kel és nyugszik a nap. Izlanddal annyiban más a helyzet, hogy nagyon északi ország, és a nap járása sokat változik, ezért nem lenne értelme még az egy-egy órákkal is bűvészkedni.

A kommunisták megszavazták, a románok szabotálták

1919 nemcsak a magyar politikában, de a magyar időszámítás-történetben is zűrzavaros év volt. A korábbi évekhez hasonlóan (1916-tól) ekkor is rendelet határozta meg, hogy mikor kell áttérni a nyári időszámításra. Április 1-jén kellett volna áttérni, ahogy azt „a porosz közmunka- és vasútügyi, valamint az osztrák vasútügyi minisztérium illetékeseivel leegyeztette a magyar kereskedelemügyi miniszter megbízottja” . Majd a dátum április 15-ére módosult német kérésre.

A Tanácsköztársaság vezetősége Landner Jenő előterjesztésére március 27-én megint rábólintott a tervezett időpont bevezetésére, ezt majd szeptemberben a Friedrich-kormány szünteti meg – jöhetne a téli időszámítás. Azonban augusztus 3-án román csapatok szállták meg Budapestet, és nem engedték meg az órák átállítását – érvényben maradt a nyári időszámítás. Végül november 24-én került vissza a téli kerékvágásába kizökkent idő.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.