Tudomány

Óraátállítás: kell, de nem így!

A tőlünk keletebbre fekvő országok már léptek, többen eltörölték az óraállítást, amely lépés egyébként a GMT+2 zónába tartozva nekünk sem fájna annyira. Mi tiltja ezt a lépést? Az a vicc, hogy semmi!

Most, hogy túl vagyunk az őszi óraátállításon és kellőképpen le vagyunk taglózva, az embernek óhatatlanul is eszébe jut, hogy megéri-e. Sokan beszélnek arról, hogy az egész dolog sokkal fárasztóbb, mint amennyi hasznot hoz, és részben igazuk is van. Így, ahogy mi csináljuk valóban kevés a haszna. Ha viszont egy másik időzónába kerülnénk, azonnal más megvilágítást kapna a dolog!

Sajnos a számok tényleg azt mutatják, hogy az óraátállítás szükséges rossz, így elhagyni nem nagyon lehet. A problémát a föld tengelyének ferdesége okozza, így amíg azt ki nem egyenesítik, a téli és a nyári napok közötti különbséget a bőrünkön fogjuk érezni. A viccet félretéve nincs minden veszve és Magyarországnak van arra lehetősége, hogy egy régen meghozott döntést korrigáljon. Megéri!

A „GMT+2 időzónát Magyarországnak!” kezdeményezésről egyre többet hallunk. Bővebben ide kattintva olvashatunk róla: https://sites.google.com/site/gmt2magyarorszagnak/ és ugyanezen az oldalon találunk több videót is, amelyben a lényeget elmagyarázzák nekünk. És ha valami kezdeményezés jó, az mellé oda kell állni. Kifejezetten cizellált, jól átgondolt és érvekkel, számokkal megingathatatlanul megtámogatott kezdeményezésről van szó, amelyről érdemes tehát bővebben beszélni. Miről is van szó konkrétan?

Arról, hogy Magyarország, helyesebben az egykori Osztrák-Magyar Monarchia az 1800-as évek végén csatlakozott egy olyan időzónához, amelynek mi, az időközben függetlenné vált magyarok a keleti felére kerültünk. Egy időzóna keleti felén élni pedig – nincs rá jobb szó – szívás. A reggeli kelés előtt órákkal már világos van és este hamarabb sötétedik, mint ahogyan azt az életünk ritmusa diktálná. De feltétlenül így kell ennek lennie?

Ha az ember több időt tölt el nyugaton, mondjuk Franciaország vagy Németország óceánparti területein, maga is láthatja, hogy a jelenlegi GMT+1-es időzóna igazán nekik van kitalálva. Ők reggel akkor kelnek, amikor világosodik és nyaranta még este tízkor is világos van. Mind a mezőgazdaságnak, mind az iparnak kedvez ez a fajta időzóna, könnyen belátható, hogy ha a munkánkat természetes fényben végezzük, akkor az a munka jobb minőségű lesz. A magánélet is másként alakul, hiszen a délutánok hosszabbak, több napfényes óra jut a hobbikra, szabadidőre. Az élet pedig így szép, helyesebben: szebb. De nem kell franciának, vagy németnek születni ehhez, könnyen lehetne nekünk, magyaroknak is ilyen jó.

Ha Magyarország venne egy nagy levegőt és – stílszerűen – egy huszáros vágással átlépnénk egy időzónával keletebbre, akkor nekünk is igazodna az élet a Nap járásához. Ha a GMT+2 időzónába tartoznánk, akkor évente majdnem 7 milliárd forintot spórolnánk csak a világításon, nagyjából 70 nappal többször, összesen 172 napon lenne este 8 után is világos. Nyáron sem kelne a nap háromnegyed négykor és pont akkor nyugodna, amikor amúgy is elálmosodunk. Ugye mondani sem kell, hogy mindez a környezet védelmét is szolgálná, hiszen kevesebb energiát költenénk a világításra és/vagy kevesebbet üldögélnénk a sötétben.

Mégsem ez a legfőbb érv. A legfőbb érv az, hogy ha már Európa ezen felén telepedtek le az őseink, ne akarjunk teljesen logikátlanul a másik felébe kapaszkodni. Ebben legalábbis ne! Az időzónák meghúzása politika, hiszen országhatárokhoz kötődnek, de Magyarország egyetlen méterrel sem kerülne távolabb Európától. Csak jobb lenne az élet. Egy átlagéletkort megélő ember 3 évnyi napsütést kapna pluszban és ez sem egy elhanyagolható szám.

A tőlünk keletebbre fekvő országok már léptek, többen eltörölték az óraállítást, amely lépés egyébként a GMT+2 zónába tartozva nekünk sem fájna annyira. Az is előre vetíthető, hogy a velünk egy szélességhez tartozó országok, Lengyelország, Szlovákia és Szerbia ugyanúgy meglépné ezt az elsőre merésznek ható, de valójában egyszerűen csak logikus lépést. Arra is van példa, hogy egy ország azért kihagyjon egy napot a naptárból, hogy egy másik időzónába kerüljön.

Mi tiltja ezt a lépést? Az a vicc, hogy semmi. Persze nem kell „Hűbele Balázs” módjára nekiugrani, de mindenképpen érdemes lenne hatástanulmányt készíteni arról, miben és hogyan érintené az ország életét egy ilyen döntés. Az elébb említett mozgalom saját eszközeivel eléggé körüljárta a témát, tudósainknak nincs más dolguk mint az általuk kiszámítottakat ellenőrizni, igazolni vagy cáfolni. Egyszóval: foglalkozni az ötlettel.

A sikeres emberek általában tudják, hogy a sikert a bukástól sosem nagy dolgok választják el, hanem egészen kis, százalékokban alig mérhető különbségek. Igazán nagy dobása ritkán van az egyénnek, ehelyett a sikeres emberre jellemzőbb a szorgalmas, körültekintő, sok kicsi sokra megy módszer. Egy országnak is ritkán van nagy dobása, így egy ilyen időzóna-korrekció sem tűnik nagy dolognak. Mégis lehet, hogy ettől függ az ország boldogulása.

A napfény élettani hatása, depressziócsökkentő volta ismert. Ebből a boldogságot termelő, ingyenes adományból jutnánk hozzá többhöz akkor, ha reggel nem pocsékolnánk el alvással a már világos órákat, este pedig megkapnánk a reggel elpocsékolt egy órát. Az öregeink nagyon jól tudták ezt, nem véletlen a mondás: „aki tyúkokkal fekszik, kelhet verebekkel”. A mozgalom mellé érdemes tehát odaállni, ami manapság, az Internet világában nem túl bonyolult dolog.

Kapcsolatot a gmt2tohungary (kukac) gmail (pont) com e-mail címen létesíthetünk az ötletgazdával (természetesen a kukac helyére @ a pont helyére . írandó, csak nem szeretnénk spamrobotokat rászabadítani a mozgalomra), illetve a Facebookon is csatlakozhatunk hozzájuk az alábbi linken: https://www.facebook.com/gmt2tohungary

Mi csupán arra kérjük a kedves olvasóinkat, hogy nézzék meg a videókat, olvassák el az eddig megjelent írásokat és ha támogatják az ötletet, tegyenek is a megvalósulásért! Ismertessük az ismerőseinkkel, osszuk tovább az interneten, beszéljünk róla! Hadd legyen Magyarország naposabb! Plusz egy óra világosságot mindenkinek!

Tetszett a cikk? Olvassa el ezeket is:

Gőzerővel dolgoznak az E-hulladék újrahasznosításán

Mindenki kiszáll a román atomerőmű projektből – Zöldszüret

Hat tévhit a megújuló energiáról és három tanács a végére

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik