Kis híján egy hónapja vagyok álmaim városában, Hongkongban. Aki figyelemmel követi a blogot, az jól tudja, hogy ennél elfogultabb nem lehetek, többször leírtam hogy ez a hely maga a földi paradicsom. (Az egyik biztosan.)
Egy hónapot kellett várnom azonban ahhoz, hogy merjek szót ejteni az ételekről, kellett a tapasztalat. Nehéz ügy, annyi biztos. Egyrészről imádom, mert sokszínű, de kissé monotonnak, esetenként bizarrnak és zavarbaejtőnek tartom. Be kell vallanom magamnak azt is, hogy nem vagyok elég merész és kisérletező, sajnálom, ha csalódik az olvasó. Szép ételeket ettem, és egyikből sem lóg ki halszem.
Az autentikus, hagyományos kínai utca kissé szagos, kissé koszos, kissé sokan vannak, és némelyek a földön esznek. Nyugati ember számára nem éppen ínycsiklandozó. Egyszer persze ki kell próbálni, mert a hangulatuk mindenen túltesz. Sajnos néha az éhségérzeten is.
Az utcai árusoknál eszik egyébként a kínai lakosság nagy része. Az átlagember hetente átlagosan 47 órát dolgozik, nincs ideje főzni, és ezek az “éttermek” nagyon olcsók. Ellentétben a boltokkal, amik pedig igen drágák. Egyfalatnyi csirkemell annyiba kerül, mint két ember teljes ebédje, de a sajtok és a pékáruk is csillagászati árban vannak.
Hongkongban az a jó, hogy a világ szinte minden íze megtalálható, így a thai, vietnami, olasz, francia, japán, koreai, indiai, maláj és a szingapúri ételek sora. Hongkongot „Gourmet Paradise”-nak is szokták nevezni, a gasztronómiájáról bővebben itt érdemes tájékozódni.
A nemzeti és gyorséttermek nem okoznak csalódást, ha az embernek van némi tapasztalata, és tudja, hogy mit nem preferál. Aki például nem szereti a bőrt a csirkén vagy a kacsán, csakis indiaiban kérjen a szárnyasból, mert különben kap egy bőrös – mások által cupáknak, általam mócsingnak nevezett – rizses ételt, amitől egészen biztosan nem fog jól lakni.
Vietnami curry csirke
Thai curry csirke
Japán curry csirke – itt a lencse mellett burgonyával is dúsítják a curry szószt
A sertés hús nagyon megy, érdemes a panírozott formát választani, az általában nem okoz csalódást.
Egész Hongkongban csak 1 helyen találtunk ilyen tekercseket. Lassan törzsvendégek leszünk.
Csirkefalatok zöldéséggel, talán ez hasonlít leginkább egy otthoni kínaihoz.
Sült tészta csirkével és csírával
Mennyei finom a murtabak, csípős, lencsés, currys szósszal.
Furcsán elkészített sertéshús tojással és rizzsel
Az itt élők imádják a rameneket, ezek afféle tésztás levesek. Nagyon hajaznak az otthoni Vifon és Vishu változatokra, csak ezekben sokkal több az apró tasak, és rengeteg féle van belőlük. Érdekes, hogy otthon mindenki egészségtelennek tartja ezeket (ez mondjuk igaz is, mert túl sok tápérték nincs bennük), de itt mindenki ezt eszi, és az éttermek is tele vannak az ismerős tésztakockákkal.
Tehát, olyannyira szeretik ezeket, hogy még reggelire is ezt eszik. Ez azért érdekes, mert az otthoni tipikus kínai ragadós levesen kívül ugye nem is ismerünk másfajta kínai levest.
Európai koszt: hal, kukoricamártással
Egy másik reggeli sült tésztával
És egy harmadik reggeli, ‘gulyáslevessel’…
Sertéshús zöldséges tésztával
Mini sertéstallér rizzsel és forrázott zöldséggel
És a kacsa…rizzsel.
Láttad már a legújabb képeket? Nézd meg őket a Facebookon!
