Élet-Stílus

Újjáéledt a mohácsi tragédia

admin
admin

2011. 07. 16. 08:00

Tomori vértesei szétszórják a török balszárnyat, már közvetlenül a szultán életére törnek, most van remény a végső győzelemre… Nem így történt, és a mohácsi síkon pusztult a Magyar Királyság színe java, a következmények ismertek. Most egy 3D-s alkotásnak köszönhetően mi is átélhetjük a csata izgalmát, és a „mi lett volna, ha” érzését.

Az alkotók tervei szerint idén augusztus 29-én, a mohácsi csata évfordulóján fogják bemutatni az 1526-os, végzetes következményekkel járó ütközetről készült animációs filmet – ha minden jól megy, az újjáéledő mohácsi történelmi emlékpark múzeumában. A 16 perces alkotás az eredeti helyszínen, korhű fegyverzettel és öltözékben felvonuló szereplőkkel a valós eseményeket, hadmozdulatokat eleveníti fel – mondja az fn.hu-nak Baltavári Tamás történész, a készítő Történelmi Animációs Egyesület vezetője.
Az egész alapja a közismert Total War játék átalakított változata. Ennek motorját, működési elveit megtartva átrajzolták a figurákat és a környezetet, majd a fellelhető forrásanyag alapján valós időben, valós létszámú és felszereltségű seregekkel az eredeti hadmozdulatokat lemásolva „játszották le” a csatát. Az így létrehozott mozgókép több egy puszta filmnél, valódi időutazást jelent: a felhasználó a három dimenziós térben mozogva bármikor megállíthatja a képet, módosíthatja a látószöget, madártávlatból nézheti a hadmozdulatokat, vagy akár ráközelíthet egy érdekesnek tűnő párharcra, megnézheti a résztvevők fegyvereit, öltözetét.

Axiómákat dönt

Az egyesület Mohács után tucatnyi ütközetet készül megalkotni a magyar történelem különböző korszakaiból a honfoglalástól egészen az 1848-as szabadságharcig, amelyek Baltavári Tamás szerint jóval túllépnek az oktatási segédanyag fogalmán. A valósághű modellezéssel ugyanis tényleg a csata résztvevőjének érezhetjük magunkat, miközben egzakt módon mérhetjük például mit és hogyan látott állásából a parancsnok, az adott ponton felállított ágyúk egyáltalán elhordtak-e a kérdéses célpontig.

Előjáték:

Ez a történészek számára is jelentős információkat hordozhat, mint ahogy a cannae-i csata hasonló újjáélesztése egy korábban axiómaként kezelt történelmi beidegződést kérdőjelezett meg. A rekonstrukció megmutatta, hogy a punok az eddig ismert módon nem keríthették be a római sereget, mert a terep ugyanis sík, alig egy-két bokor, magányos fa nőtt rajta. Teljesen elképzelhetetlen, hogy a jól képzett római centuriók, a legrosszabb esetben a széleken haladó altisztek ne vették volna észre a hadmozdulatot – jegyzi meg a történész.

Magyar példánk is van, például Domonkos György Eger várának korhű, 3D-s számítógépes makettje megmutatta, a falak magassága nem lehetett akkora, az ostrom menete nem történhetett úgy, ahogy az az írásos emlékekben fennmaradt. A modellezés ugyan nem mutatja meg feltétlenül, hogy is történt, de arra mindenképpen alkalmas, hogy megmerevedett, idejétmúlt elméleteket hitelesen megkérdőjelezhessen – jegyzi meg a történész. Márpedig a kommunista korszak történetírása sok ilyet hagyott hátra azzal, hogy sokszor igyekezett tehetetlen, puhány társaságnak bemutatni a magyar nemességet, amelyen több sorsfordító esemény is elbukott.

Keményen helytálltak

A mohácsi csata számítógépes rekonstrukciójából például kiderül: ha győzelemre nem is volt sok esély, nem volt annyira szégyenletes a vereség – tekintve a szultáni sereg háromszoros túlerejét. A király halálát sem lehet annyival elintézni, hogy nevetséges módon belefulladt egy patakba. A képsorokon kiválóan látszik, ahogy a két gyalogság egymásnak feszül, a magyar nehézlovasság, több ezer páncélos vitéz, a középkor „tankjai” oldalba kapja a törökök jobbszárnyát. Mint egy buldózer a kukoricásban megállíthatatlanul tör a török sereg közepe felé, már látszik előttük a szultáni sátor, magyarul Szulejmán közvetlen közelében vagdalkoznak már.

A korban nincs rádió, a csapatrészek kürtszóval és zászlólengetéssel kommunikáltak – képzelhetjük, mennyire volt ez hatásos a hatalmas porban és csatazajban. A lovasság mit sem tudva a külvilágról küzd, futárok jönnek mennek, jelentik a királynak, hogy sikeres volt a támadás, mehet a következő hullám. II. Lajos fiatal, elődei példáját követve harcos uralkodó, maga vezeti a lovasság eddig tartalékban álló részét az előző támadás vonalán. Bele az ismeretlenbe, a török had kellős közepébe – a futár szaván kívül semmire nem támaszkodhat, látni, hallani nem lehet semmit.

Elvész a király

Mire a király elindul, az első támadás lendülete megtörik a szultán személyes testőrségén, a reggel óta készültségben, idegfeszültségben lévő, küzdő embernek és lónak pihenni kellene, rendezni sorait. Megkezdődik a magyar lovasság visszavonulása, amit azonban a korábban szétkergetett, most újrarendeződött török könnyűlovasság támadásai zavarnak. Ebbe kavalkádba robban be az uralkodó vezetésével a páncélosok újabb hada, míg az egésznek a vége egy szédült menekülés lesz, amit nem annyira az ellenség kemény támadása, mint a zűrzavar táplál. Kitör a pánik, fut a király, futnak az urak, erre megtorpan a gyalogság is, amelyet ezután lassan, nagy áldozatok árán felemészt a török tűzerő.

A fejvesztett menekülésben a király a Csele patak felé sodródott. Tudni kell, hogy a vízfolyáson ekkor áradás vonult le feltételezhetően az eredeti medertől több száz méteres, akár kilométeres szélességben elöntötte, elmocsarasította a környéket. Képzeljük el a kimerült, talpig páncélba öltözött, esetleg sebesült királyt, aki hirtelen egy vizenyős területre téved, a lova elesik, testőrei elsodródnak mellőle, próbálják magukra terelni üldözőik figyelmét: a fiatal uralkodónak esélye nincs egyedül még felállni sem a nehéz vasban, esetleg el is ájulhatott az esés következtében. A magatehetetlen lovag fulladásához elég lehetett 30-50 centiméteres vízmagasság.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.