Élet-Stílus

Országzászló vagy vörös csillag?

admin
admin

2011. 05. 29. 08:00

A Budapest központi részén elterülő téren erőd állt, magyar hazafiak börtöne, ennek árnyékában végezték ki Batthyányt. Később a Szabadság nevet kapta, majd az egyik legnagyobb nemzeti tragédiánknak állított emléket: országzászló, örökké félárbócra eresztett lobogóval és a Trianonban a négy égtáj felé elszakított területeket szimbolizáló szobrokkal. Ma egy szovjet emlékmű robbant ki vitákat a budapesti Szabadság téren.

Szombati cikkünkben arról elmélkedtünk, miért szül újra és újra fellángoló vitákat a budapesti Szabadság téri szovjet hősi emlékmű elbontása, illetve eredeti helyén való megtartása. Most, ahogy ígértük, bemutatjuk a szabadság terét.

A Vörös Hadsereg dicsősége

A szovjet hősi emlékművet 1945-ben avatták fel Szabadság téren. A 15 méter magas kő obeliszk Antal Károly munkája. Tetején aranyszínű ötágú csillag, átellenes oldalain sarló és kalapács látható, valamint két-két orosz és magyar nyelvű felirat: 1945. Dicsőség a felszabadító szovjet hősöknek. Északi és déli oldalára két, félköríves bronz táblát helyeztek. Egyiken nyolc szovjet harcos áll zászlóval és egy tank, a háttérben a Klotild-paloták és az Erzsébet híd. A másikon négy katona, egy sebesült és egy ápoló, háttérben a Parlamenttel. Az elesett szovjetkatonák neveit 10 táblán sorolják fel.
Az emlékmű alá eredetileg hősi halottakat temettek, ám 2002-ben, egy mélygarázs építése miatt a maradványokat – a két ország közti kétoldalú megállapodásoknak megfelelően – a rákoskeresztúri temetőbe szállították. Ez azt jelenti, hogy mára az obeliszk már nem hadisír, hanem „csupán” a Vörös Hadsereg dicsőségét hirdető emlékmű.

Magyar Bastille Budapesten

A mai Szabadság tér jó ideig beépítetlen terület volt egészen addig, amíg 1786-ban II. József megkezdte itt az úgynevezett Újépület építését. Az építmény elvileg kaszárnyaként szolgált, de erődszerű megjelenése érthető módon félelmet váltott ki a lakosságban. Működött benne tüzérlaktanya, őriztek itt francia hadifoglyokat, majd a kiegyezés után a közös hadsereg katonai akadémiájának nyújtott otthont. A legsötétebb fejezet azonban az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverésével kezdődött.

A Szabadság téri szovjet emlékmű. Fotó: H. Szabó Sándor/MTI

A Szabadság téri szovjet emlékmű. Fotó: H. Szabó Sándor / MTI

Az Újépületben ugyanis szabadságharcosok százai raboskodtak, sokuknak ez lett a vesztőhelye is. Az épület falánál végezték ki Batthyány Lajost, Magyarország első felelős miniszterelnökét, emlékét a helyszínen a Batthyány-örökmécses őrzi. Udvarában akasztották fel jelképesen azokat a szabadságharcosokat – például Kossuth Lajost és Táncsics Mihályt – akik külföldre menekültek a Habsburgok bosszúja elől. Nem csoda, ha a kortársak egyfajta magyar Bastille-ként tekintettek az Újépületre.

Ennek ellenére elbontására a kiegyezés után is sokáig, 1898-ig kellett várni. Az egykori „erőd” helyét részben beépítették, és egy teret alakítottak ki, ami a terület múltjára felelő daccal a Szabadság tér nevet kapta. Ekkortól őrzik az ide befutó utcák is a magyar szabadságért vívott harcok emlékét.

Az ötfelé szakított ország

Magyarország legnagyobb Trianonemlékmű-együttesét 1921 és 1928 között helyezték el a Szabadság téren. Először, 1921 januárjában az úgynevezett irredenta szoborcsoportot leplezték le a tér északi, félköríves záródásának négy járdaszigetén, a négy égtáj felé szétszakított Magyarországot jelképezve. A Kisfaludi Stróbl Zsigmond alkotta Észak emlékműve egy három méter magas, keresztre feszített Hungária alakja volt, akihez egy fiú simult a „tót nemzet” ragaszkodását jelképezve az anyaországhoz – olvasható a tankönyvtár.hu-n. Őket kivont karddal egy előretörő kuruc védte, jelezve, hogy Rákóczi szabadságharcában együtt küzdött szlovák és magyar.

Részlet a Trianon című filmből:

Szentgyörgyi István készítette a Dél című szobrot, ahol egy férfi karddal és a magyar címerrel díszített pajzzsal védőleg áll a Délvidéket jelképező sváb leány védelmére. A Bácskát és a Bánságot – Magyarország egykori éléstárát – az előtte elhelyezett búzakévék jelképezik. A Kelet című együttes Pásztor János műve. Ezen Csaba királyfi látható, amint felszabadítja a bilincsekbe vert, Erdélyt jelképező, az országrész címerét görcsösen szorítóalakot.

A Nyugat egy ifjút ábrázol, aki az elszakított nyugati vármegyéket jelképezi. Térdre hullva borul a magyar Szent Koronára, jobbjával a nyugati vármegyék címerpajzsát öleli magához, baljával a kettőskeresztes pajzsot tartja. Fölötte áll Hadúr alakja, kezét az ifjú címert szorító karján tartja, jobbjával a nemzet pallosát tartja, lábainál kitárt szárnyú turult helyezett el a szobrász, Sidló Ferenc.

Örökké félárbócon a zászló

1928-ban állították fel a téren az ereklyés országzászlót. Az avatási ünnepségen, augusztus 20-án a talapzat ereklyetartójában elhelyezték a csonka ország községeinek, az elszakított országrészek törvényhatóságainak, és a nevezetes történelmi helyszínek. A zárókő felirata: „Tudd meg, óh ember: e helyen Nagy-Magyarország vérrel, könnyel és verejtékkel megszentelt földjén állasz” – idézi a szoborlap.hu.

A talapzaton az állami középcímert, az Árpádok, az Anjouk és Mátyás király címerét helyezték el. A homlokzat felirata: „A mi országunk a Kárpátok országa, Nagy-Magyarország. 896-ban alapította Árpád fejedelem, fennmarad a világ végezetig”. A hátoldali felirat: „Jövő nagyságunk alapját múltunk nagyjai rakták le”. Alatta a Magyar Hiszekegy. Ebből a talapzatból emelkedett ki egy 20 méter magas zászlórúd, amelynek csúcsán egy esküre emelt kéz volt látható, amelynek jelentése: Magyarország soha nem mond le az ezeréves földről. A rúdon örökké félárbócon lengett a magyar zászló, amelyet csak a sikeres revíziós lépések ünnepére emeltek teljes magasságra egy-egy hétre.

Virágokból kirakott Magyarország és a Magyar Hiszekegy sorai a Szabadság téren. Forrás: szoborlap.hu

Virágokból kirakott Magyarország és a Magyar Hiszekegy sorai a Szabadság téren. Forrás: szoborlap.hu

A zászlórúd tövében egy kibontott szárnyú, bronzból készült turulmadár volt, mögötte egy sisakos, buzogányos kisfiú állt. Alatta két márványtábla volt, az egyiken: „Hungary’s Place in the Sun” (Magyarország helye a nap alatt) – Lord Lothemere ezzel címmel jelentetett meg cikket 1927. június 27-én a Daily Mail-ben. A jobb oldali tábla felirata: „I Trattati di pace non sono eterni” (A békeszerződések nem örökérvényűek) – Benito Mussolini kijelentése a római szenátus 1928. június 5-i ülésén – olvasható a szoborlap.hu-n. Az irredenta szobrok és az országzászló közötti részen terült Nagy Magyarországot virágokból kirakott képe és a Magyar Hiszekegy sorai.

Ennyi a budapesti Szabadság tér története röviden, ami talán a tragikus magyar történelem összefoglalója is: a szabadság nálunk olyan rövid fellélegzéseket jelent, amit csak borzasztó ellentmondásosan, a magyar Bastille-jal, Trianonnal és a vöröscsillagal tudunk jelezni.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Pregnant woman sitting in childbearing center
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.