Élet-Stílus

Réthelyi időt kért Kertész Imrének

admin
admin

2011. 05. 04. 11:52

„Antimagyar" íróknak nevezte egy jobbikos Kertészt és Spirót és érdeklődött, mikor kerülnek ki az érettségi kérdései közül. A kultúráért felelős miniszter nem akadt ki, szerinte Thomas Mann is belefér, „homoszexualitása ellenére". Kommentál Kukorelly és Szentmártoni.

Felemás választ adott a kultúráért és oktatásért is felelős nemzeti erőforrás minisztere arra, hogy egy jobbikos képviselő átíratná az érettségi tételeket. Németh Zsolt szerint a kormánynak tennie kellene valamit, hogy “a magyarellenes, gyűlölködő írók ne szerepelhessenek többet az érettségi tételek soraiban”.

A radikális politikus Spiró Györgyöt, Kertész Imrét (az egyetlen Nobel-díjas magyar írót) sorolta az “antimagyar írók” közé. Előbbitől egy sort idéz – „Jönnek a dúlt-keblű mélymagyarok megint, fűzfapoéták, fűzfarajongók, jönnek a szarból ” -, utóbbiról pedig azt írja, hogy az író “elhíresült interjújában botrányos képet festett Budapestről, majd kérte, hogy őt magát ne minősítsék magyarnak”.

Réthelyi Miklós miniszter válaszában mindenesetre nem kérte ki a dolgot, inkább politikusan úgy felelt – tudósít az MTI – hogy időt kell adni annak, hogy elváljon “az esetleges esztétikai érték és az esetleges erkölcsi érték – vagy mindkét téren az értéktelenség – pillanatnyi történelmi érzékenységünktől”.

József Attila is maradhat

Vagyis a miniszter időt adott ugyan, de nem állt meg ennél a pontnál, azt is közölte, hogy a kormány sem ért egyet a kortárs írók idézett kijelentéseivel, igaz, hozzátette, hogy (szintén a kormány) nem is kíván semmilyen színű diktatúra politikai alapú művész-válogatásának örököse lenni.

Nyomatékosításul közölte: „benne marad a kánonban Németh László szovjetunióbeli úti beszámolója ellenére, Bartók ’19-es szerepvállalása ellenére, Thomas Mann homoszexualitása ellenére, József Attila kommunista párttagsága ellenére, s folytathatnánk a sort”.

éles hangnem

Miért olyan éles a hangnem címmel a magyar politikusok és az értelmiség régóta tartó vitájáról közölt elemzést a Frankfurter Allgemeine Zeitung szerdai számában Georg Paul Hefty.
A cikkíró szerint ma a leginkább több nyelvet beszélő “szakértelmiség” és az idegen nyelvek ismeretében gyakran szegény “szakpolitikusok” – az országon belüli befolyásért, valamint a nyugati közvélemény befolyásolásáért zajló – retorikai vitája mögött a bal- és jobboldali politikusok és párttagok közötti állandó hatalmi harc húzódik meg.

A vita hangneme élesebb, mint Németországban, és inkább annak a hangnemnek felel meg, amely a történelemkönyvek szerint a weimari köztársaságot jellemezte. Az a német szokás, hogy a pártok közötti éles összetűzések után közösen egy sört fogyasszanak el, Magyarországon még nem terjedt el – tette hozzá a cikkíró. (MTI)


A szövetség a miniszter mellett

Megkerestük a magyar írók egy részét már nem tömörítő Írószövetség elnökét. Szentmártoni János azt mondta lapunknak, hogy egyetért a miniszterrel, mert a fent nevezett írók tehetsége ugyan elvitathatatlan, de teljesen más életművüket úgy vizsgálni, hogy milyen filozófiák mentén élik életüket. „A jó alkotás nem mindig jár együtt morális feddhetetlenséggel, a művészi tehetség az emberi nagysággal” – jegyezte meg Szentmártoni János.

Az Írószövetség vezetője szerint lehetne sorolni a példákat végkimerülésig, „gondoljunk a zeneszerző Richard Wagner életútjára, aki kicsapongó életvitelével a müncheniek nemtetszését vívta ki magának, olyannyira, hogy 1865-ben el kellett hagynia a bajor fővárost, hiába bírta az akkori uralkodó, II. Lajos bizalmát. Ma, amikor műveit hallgatjuk, nem akadunk fenn ezen – miképpen Byron ópiumfüggőségén sem.

Az említett két kortárs írónk tehetségéhez és műveik esztétikai értékéhez sem férhet kétség, bár személy szerint magam sem értek egyet az idézett gondolataikkal és véleményükkel” – tette hozzá.

Szentmártoni inkább azon dolgozna, hogy lehetőleg minél több kortárs író váljon érettségi tétellé. Mint megjegyezte, külön öröm számára, hogy az Írószövetség több fiatal alkotójának munkája is választható érettségi tétel néhány gimnáziumban.

Kukorelly a Jobbik kompetenciájáról

Kukorelly Endre író, az LMP parlamenti képviselője szerint amit a Jobbik művel, már az extremitás kategóriájába tartozik. „Ezeknek az embereknek nincs kompetenciájuk, hogy esztétikai kérdésekben megszólaljanak” – szögezte le, hozzátéve: azt várná a kulturális kormányzattól, hogy „nagyon keményen utasítsa el a nettónáci megnyilvánulásokat”.

Ugyanakkor Kukorelly az írók felelősségét is felvetette, szerinte a művésztársadalomnak is egységet kellene mutatnia az ilyen véleményekkel szemben. „Van egy cinikus forrásmegvonás a kormány részéről, kevesebb pénz mellett pedig könnyen egymás ellen fordítható a kulturális szcéna” – véli Kukorelly.

„Elképesztő visszafelé mozgás látszik abból is, hogy a kortárs irodalom kikerült az érettségi tételek közül. Miközben mindent kortárs módra csinálunk, közlekedünk, táplálkozunk és tisztálkodunk, az iskolában nem a tudományok történetét tanítják, hanem magát a tudományt – egyedül a művészet-irodalom oktatása történeti alapú, ami végképp elidegeníti az embereket a kortárs művészettől” – mondja az író.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.