Élet-Stílus

Nagyon elcsúszott a húsvét

admin
admin

2011. 04. 21. 19:17

A húsvét időpontja nem dátumhoz kötött, hanem úgynevezett mozgóünnep, a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnapra esik. Ezért minden évben más napra esik, de olyan „későn”, mint idén, már 70 éve nem volt – figyelmeztet a Magyar Csillagász Egyesület.

Habár húsvét számítása nem csillagászati úton, hanem előre elkészített táblázatok (computus) felhasználásával történik, mindenképpen érdekes, hogyan számoljuk idén: március 19-én este telihold volt, a tavaszi napéjegyenlőség viszont csak március 21-én 0 óra 21 perckor következett be. Ez azt jelenti, hogy a – napéjegyenlőséggel kezdődő – csillagászati tavasz első teliholdjára majdnem egy teljes hónapot kellett várni, egészen április 18-áig. Ez a telehold ráadásul hét elejére esett, ami az amúgy is hosszú várakozást még majdnem egy teljes héttel megtoldja, hiszen a következő vasárnap csak április 24-én lesz – írja a honlapján a Magyar Csillagász Egyesület (MCSE).
Ritkák a „szélsőségek”

A nyugati keresztény egyházak által jelenleg használatos számítási módszer azzal számol, hogy a holdfázisok 19 évenként megközelítőleg azonos dátumra esnek, így – rövid távon – a húsvéti holdtölték 19 évenkénti pontos ismétlődésével számolnak. Természetesen van egy végső határ is: a húsvéti holdtölte – más néven húsvéthatár – lehetséges legkésőbbi időpontja április 18-a. Most tehát mindössze egy nappal esik korábbra, s mivel 17-e vasárnap, húsvétra a következő vasárnapon, április 24-én kerül sor. A késői dátum tehát két tényező következménye: egyrészt a közvetlenül a napéjegyenlőség előtt bekövetkezett telihold miatt a húsvét szempontjából figyelembe vehető holdtöltére majd egy hónappal később került csak sor, másrészt – mivel ez vasárnapra esett – a következő vasárnapig egy teljes hetet kell várni.

1943 óta, tehát az elmúlt 68 évben nem esett ilyen kései időpontra a húsvét, mint ahogy 2038-ig nem is fog. Akkor viszont még egy nappal későbbre kerül, április 25-i húsvétvasárnappal és 26-i húsvéthétfővel (hasonlóan 1943-hoz). Április 25-ére – ami a lehetséges legkésőbbi időpont is egyben – csak akkor eshet húsvétvasárnap, ha a húsvéthatár április 18-án van, s az a nap ráadásul vasárnap. Az ünnep 24-ére is csak úgy kerülhet, hogy a húsvéthatár április 17-e, vasárnap, esetleg 18-a, hétfő. Ebből is látható, hogy miért olyan ritka események e késői időpontok – mint ahogy hasonlóan ritkák a koraiak is – írja az MCSE.

Innen az időszámításunk

Húsvétkor Jézus Krisztus feltámadását ünnepeljük. Korabeli forrásokból tudjuk, hogy Jézus kereszthalála a zsidó naptár Niszán havának 14. napján következett be, feltámadása pedig harmadnap, vasárnap történt. Niszán a tavasz első hónapja volt – a dátum meghatározásában ezért kapott szerepet a tavaszi napéjegyenlőség. Mivel a zsidó naptár hónapjai újholdtól a következő újholdig tartanak, a 14. nap a hónap közepe, holdtölte ideje volt. A húsvétdátum meghatározásában a napéjegyenlőség mellett így kapott szerepet a másik csillagászati természetű esemény, a holdtölte.

A húsvét mellett a pünkösd, illetve még több egyházi jeles nap is változó, mozgó ünnep, ez utóbbiak dátuma mindig a húsvéthoz igazodik. Pünkösd minden évben hét héttel húsvét után tartatik. A húsvétszámításhoz más, meghatározó jelentőséggel bíró esemény is kapcsolódik: Dionysius Exiguus római apát a 6. században húsvéttáblázatok készítéséhez kapcsolódóan alkotta meg jelenleg is használatos időszámításunkat, mely Krisztus születésétől számítja az éveket.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.