Élet-Stílus

Hobo: ami gyanús volt, vitték Aczélnak

admin
admin

2011. 01. 22. 06:35

Hobo marad, a több mint két éve tetszhalott Hobo Blues Band február 12-én (és miután minden jegy elkelt, 11-én is) a Sportarénában búcsúzik a közönségtől. Földes Lászlót kérdeztük a búcsú okairól, a kidobott évekről, a sűrű tagcserékről és az aczéli cenzúra Vadászatra gyakorolt hatásáról.

dupla búcsú

Hobo megerősítette az fn.hu információit, amely szerint a február 12-i búcsúkoncertre minden jegy elkelt.
“Azoktól, akik nem férnek be 12-én az Arénába, előző este búcsúzunk. Már kaphatók a jegyek erre a bulira is” – árulta el.

33 éves korában alakította meg a Hobo Blues Bandet, ami 33 évig létezett. Épp 66. születésnapja előestéjén, február 12-én ér véget a zenekar pályafutása. Érdekes számmisztika. Véletlenül alakult így?

Nincs ebben semmi számmisztika, csak szerencsés egybeesés. Így blikkfangosabb a dolog. A koncert dátumát persze tudatosan választottam.

Ahogy önök nevezik, a „veterán HBB” – Póka Egonnal, Tátrai Tiborral, Solti Jánossal – a három évvel ezelőtti jubileumi koncert után újjáalakulni látszott. Ebből azonban nem lett semmi, csak most ez a búcsúkoncert.

Igen, készült volna új lemez is a veterán csapattal. Megírtam a szövegeket 2009 elejére, de a kollégák nem értek rá, hogy megcsináljuk az albumot. Ami a koncerteket illeti, volt 2009-re 12 felkérésünk, de ebből mindössze egyet tudtunk teljesíteni, mert a többiek mással voltak elfoglalva. Úgy gondoltam, tovább nem várok, nincs erre időm, mert sok más fontos dolgot csinálok. Eldöntöttem, hogy befejezem. Közöltem a többiekkel, akik ezt jó szívvel megértették. Billnek is megvan a zenekara, Tátrainak is, Pókának is, neki ráadásul ott az iskolája is. Nekem nincs kedvem nosztalgiázni, és egy fantomzenekart fenntartani. Nincs semmi szemrehányás ebben részemről, egyszerűen tényleg nem érek rá arra, hogy a 2009-es évhez hasonlóan még egyszer „kidobjak” egy évet. 66 éves vagyok.

Én nem éreztem “Hobo-ügyben” kidobott évnek a 2009-est.

Persze, a színházi meg a többi munkát csináltam, és akkor születetett a Circus Hungaricus című album is, ezek helyrehozták a dolgot. A sors keze segített, hogy végül ne legyen elveszett év. De a Hobo Blues Band szempontjából az volt.

Eredetileg ezek szerint a „veteránokkal” tervezte megcsinálni a Circus Hungaricust?

Igen. Mivel nem jött össze az említett okok miatt, 64 évesen új zenekart alapítottam, a Hobo és bandáját, s végül ezzel a formációval csináltuk meg a lemezt. Egyébként már készül a következő album is, amit – csakúgy, mint a Circus Hungaricust – szintén Madarász Gáborral írtunk. A zene kész, csak fel kell énekelni a dalokat, sőt már négyet fel is énekeltem.

A Hobo Blues Band búcsúja mindenesetre az ön életében is egy korszak lezárása. Két éve azt mondta az fn.hu kérdésére, hogy az ön által művelt „irodalom-színház-zene Bermuda-háromszögben” a zene, a Hobo Blues Band az első, minden más ebből indul ki. Ez most átértékelődik?

Igen. Megváltozott ez a dolog. A zene lett a fontos, nem a Hobo Blues Band. A zenéhez ugyanúgy ragaszkodom, ezt bebizonyítottam a Viszockij-lemezzel, a Bakaballadával, a Csavargók tízparancsolatával vagy a Circus Hungaricussal. Ahhoz viszont most már nem ragaszkodom, hogy a HBB álljon mögöttem. 17 szólóalbumom van. Most pedig találtam egy olyan szerzőt Madarász Gábor személyében, akivel a következő évekre vonatkozó terveimet is meg tudom valósítani. Hogy ezeket a HBB-vel vagy Hobo és bandájával csinálom meg, az majdnem mindegy. A minőség a lényeg. Úgy érzem, nem veszítettem el a közönség érdeklődését. Tavaly volt 148 előadásom, ebből 40 koncert. Egyedül a kocsmazenélést kellett abbahagynom, mert már nagyon nehezen viselem el.

Idén is várható, hogy lesznek nagyobb koncertek?

Igen, hogyne. Ha megjelenik az új album, akkor mindenképp fellépünk több helyen is a Hobo és bandájával. Lesz színházi bemutatóm, és könyvet is írok. De most nem szeretnék beszélni ezekről a terveimről.

A HBB 33 éve alatt a „veteránok” mellett is nagyon sok zenész megfordult a zenekarban. Miért volt ez a nagy fluktuáció?

Volt, akiről kiderült, nem tudja teljesíteni az elvárásokat. Ez a zenekar mindig élőben volt a legjobb. Ha valaki azt hitte, hogy elég az, amit a zenei tudást tekintve gondol magáról, de nem tudta felvenni azt a ritmust, hogy egyfolytában tanulni kell, mert minden koncert más és más, előbb-utóbb kihullott. A számok nem mindig ugyanabban a sorrendben követik egymást, és rögtön kapcsolni kell, rengeteg dalt kell tudni. Ez egyébként a klubzenekar-jellegből fakadt, a HBB ugyanis az első pillanattól a kilencvenes évek végéig az volt. Az FMH-ban és a Lágymányosi Klubban eltöltött húsz év káprázatos volt, a zenekar történetében a legjobb időszak. De ez egyben olyan kihívás is volt, amit nem mindenki tudott elviselni. Másrészt voltak olyanok, akik úgy gondolták, hogy a siker őket igazolja. Úgy gondolták, hogy nélkülözhetetlenek, lebecsülték a HBB-ben rejlő lehetőséget, munkát, és összecsapott lemezeket készítettek, amiket rám kényszerítettek, hogy viseljem el. Sokáig tűrtem az ilyesmit, de időnként elszakadt a cérna. Belül pedig nagyon rombolta a lelkemet. Voltak olyanok is, akik ide csak dolgozni jártak. Játszottak egyszerre hat zenekarban, és mindig odamentek, ahol többet fizetnek, és időnként helyetteseket, néha a helyettesek helyettesét küldték a HBB-be. Azonkívül, hogy a hangokat pontosan le tudták játszani, nem tudtak hozzátenni a dologhoz semmit. Volt olyan is, aki szociális okokból maradt a zenekarban, mondjuk sok gyereke volt, nem akartam kirakni. Sok minden előfordult ezzel kapcsolatban. Mindenesetre Póka Egon a „csúcstartó”, ő 15 évig volt a zenekar tagja.

„Így lettem bohóc. Élni kell és lehet. Bocsáss meg nekem. Isten veled!”

„Így lettem bohóc. Élni kell és lehet. Bocsáss meg nekem. Isten veled!”

Hogy áll össze a búcsúkoncert műsora?

Kizárólag az 1978-93 közötti időszakból lesznek a dalok, az pont az az időszak, amikor Póka Egon tagja volt a bandának. Decemberben kezdtünk a műsoron gondolkodni, ő hozott egy 70-es dallistát, én hoztam egy 40-eset, ezt húztuk meg eddig 38 dalra, de még ebből is ki kell hagyni néhányat.Deák Bill Gyulával is pontosítjuk az ő részét, és lesz egy unplugged-blokk a koncerten, amit még nem próbáltunk le.

Deák Bill Gyula és Madarász Gábor vendégként van feltüntetve a koncerten. Az utóbbi esetében ez érthető, hisz ő nem „veterán”. Bill viszont rendes tagja volt annak idején a HBB-nek. Most miért csak vendég?

A zenekar megalakulásakor még nem volt tag. 1979-ben jött, és 1985-ig maradt. Úgy került be a Hobo Blues Bandbe, hogy nem engedték velünk fellépni egy ORI-turnén, ezért mi bevettük, így színpadra léphetett. Adminisztrációs lépés volt az egész. Azt gondoltuk, legyen a zenekar tagja, amíg el nem tud indulni a saját pályáján, legyen saját lemeze. Ezt el is értük, nagyon sikeres szólókarriert tudhat magának. A 2008-as újjáalakulásnál nem akart tagja lenni újra a csapatnak. Azt mondta, hogy ő vendégként szívesen eljön, de mivel működik a saját zenekara, a Deák Bill Blues Band, neki az a fő vonal. Igaza volt.

durva cirkuszt csinált hobo
Adja meg az alábbi adatokat és küldje el ezt a cikket ismerőseinek!
Feladó neve:
Feladó e-mail címe:
Címzett e-mail címe:
Megjegyzés:
Elküld
Mégsem
Durva cirkuszt csinált Hobo Cikk küldése
Adja meg az alábbi adatokat és küldje el ezt a cikket ismerőseinek!
Feladó neve:
Feladó e-mail címe:
Címzett e-mail címe:
Megjegyzés:
Elküld
Mégsem
Durva cirkuszt csinált Hobo j

“A magyar kultúra káprázatos tárháza a zenének, költészetnek, irodalomnak. Meggyőződésem, hogy József Attilának csak a nyelvi bezártság miatt nincs olyan helye a világirodalomban, mint Shakespeare-nek. Nekem a magyar vers és zene a legfontosabb, függetlenül attól, hogy leginkább bluest játszottam eddig. Igaz, csak magyarul. „Szöktem volna messze? Itthon lettem vándor, nem engedett Bartók, sem Petőfi Sándor.” Hogy ki mit mond, és hogy politikai okokból vagy vallási, faji okokból kit rekesztenek ki, ezek 24 órás dolgok. Hogy ki mennyire magyar? Ez nem bajnokság vagy vetélkedő.”

A 2009-es interjú itt olvasható.

Ön szerint nevezhetjük a HBB első 15 évét a zenekar aranykorának? Ez volt a legfontosabb korszak?

Inkább 1990-ben érdemes meghúzni a határt, mert utána csak ritkán születtek olyan lemezek, amelyek földobtak volna. Az első tizenkét év viszont tényleg nagyszerű időszak volt. Sok zenekari változás történt ekkor is, de ezek mind előre vitték a bandát. Póka Egon sem volt őstag, 1978 végén került be a HBB-be. Ő aztán elkezdte összegyűjteni azokat a muzsikosokat, akiket gondolt. Jött Deák Bill Gyula, Tátrai Tibor, Fuchs Lászszló, Solti János, és a többiek. Amatőr zenekarból így váltunk profivá. Ennek ugyan megvoltak a hátrányai is, de a legfontosabban, az élő zenében nagyon sokat jelentetett, hogy egy abszolút profi zenekar volt mögöttem. Tulajdonképpen így volt ez 2011-ig.

1984-ben készült el a Vadászat, amit a rocktörténeti könyvek a magyar rockzene egyik legfontosabb albumának tartanak. Ön is így gondolja?

Nem nagyon szoktam a saját lemezeimet hallgatni és elhelyezni ilyen listákon. De úgy gondolom, a Vadászat és a Circus Hungaricus a két legkomolyabb zenei mű, amiben részt vettem. Számomra legalábbis ezek a legfontosabbak. A Vadászat jó időben született. Maga a szöveg is nagyon szerencsés pillanatban „szállt rám”, s erre ráéreztek a többiek, így végül egy sikeres összefüggő, konceptlemez állt össze. Nagyon jó dalokat írt Póka Egon és Tátrai Tibor, komoly zenei kimunkáltsággal, és nagyszerűen játszották fel őket.

A Vadászat szövegeiben – mint ahogy a többi lemez szövegeiben is – komoly odamondogatások voltak a hatalomnak. Hogy engedte ezt a nyolcvanas években az aczéli kultúrpolitika?

A Kopaszkutyát nem engedték kiadni lemezen. (Érdekes, hogy a filmet viszont bemutathatták.) 1981-ben ez lett volna a zenekar második lemeze. Egyébként a Kopaszkutya volt ez egyetlen mű, amit rendelésre írtam – a filmhez. A „le kell menni kutyába”- dolgot a film kérésére írtam, én ezzel nem értettem és ma sem értek egyet. Szerintem sosem kell lemenni kutyába. Nem is mentem le. A lemezt betiltották, s ebből akkora botrány kerekedett a kulturális vezetés körében, hogy az 1984-es Vadászatot már Bors Jenő és Erdős Péter – a hanglemezgyár vetői – nem merték önmagukban cenzúrázni. A szövegeket személyesen Aczél György és munkatársai nézték át. Voltak is kisebb-nagyobb vereségeim. A Száműzött lovag című szám például így kezdődik: „Apám kitagadott, nincs otthonom, hazám”. Ezt én énekeltem volna, de mivel ennek erős személyes vonatkozása volt (bár már 20 éve otthagytam a hatalomban korábban magas funkciót betöltő apámat), végül ezt Bill énekelte – így a cenzoroknak már nem azt jelentette, amiről szólt. De kihúzták a Kex együttestől átvett Zöld sárgát vagy a Faludy-Villon vers, a Ballada a senki fiáról-feldolgozást. A cenzorok belenyúltak a Mesél az erdőből című dalba is. Nem engedték ezt a sort: „Elaludt Gulliver, a törpék nem félnek, lekötözik gyorsan, amíg fel nem ébred, fülébe ólmot, az orrába mérget, szép hazánk Lilliput, zeng a hősi ének”. Harcolni kellett egy csomó szóért, kifejezését, félmondatért. Ami gyanús volt, vitték Aczélnak, ő pedig vagy bólintott, vagy nem.

„Így lettem bohóc. Élni kell és lehet. Bocsáss meg nekem. Isten veled!”

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Mentőkhöz menekült az elkószált 14 éves kutya

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.