Az ultraviola (UV) sugárzás a napból érkező, az emberi szem számára láthatatlan fénytartomány, hullámhossz alapján három részre – A, B és C – osztják. Az UV-A csontképzést segítő jótékony hatása mellett hozzájárul a bőr öregedéséhez, és bőrrákot okozhat. Az UV-B sugaraknak köszönhető a bőr „barnulása”, és segíti a szervezetet a D-vitaminképzésben, ellenben ez a sugárzás felelős a leégésért és bőrrákot is okozhat. Az UV-C sugárzás lenne számunkra a legveszélyesebb, ez azonban nem jut el a földre, a légköri ózonról visszaverődik az űrbe.
A Föld légköre egyébként lényegesen megszűri az UV sugárzást. Hogy mégis milyen mennyiség jut el a felszínre, azt befolyásolja még a napsugarak beesési szöge és a felhőzet vastagsága. A klimatikus viszonyokat figyelembe véve Magyarországon 10 fokos skálát alkalmaznak az UV-sugárzás mérésére. Tőlünk délre haladva egyre nő a maximális érték, Török- vagy Görögországban például 13 vagy még magasabb fokolású skálát használnak.
Télen ez az érték – a napsugarak kis beesési szögének köszönhetően – nagyon alacsony, még a mérsékeltnek nevezett tartományt sem éri el. Az Országos Meteorológiai Szolgálat OMSZ öt kategóriát használ az UV-B sugárzás jelzésére: 0,1-2,9 között gyenge, 4,9-ig mérsékelt, 6,9-ig erős, 7,9-ig nagyon erős, 8 fölött pedig extrém mértékű a sugárzás. Az OMSZ-nek egy nappal korábban figyelmeztetnie kell a lakosságot, ha a várható legmagasabb UV-B index elérheti a 7,5-ös riasztási határértéket, ami az ország területének legalább 50 százalékát érinti, és ez az állapot több órán keresztül várható. Az UV-riasztás mindig visszavonásig érvényes.
A fogalmak tisztázása után nézzük, mi a teendő a riasztás után, de tegyük is hozzá gyorsan: a megfelelő fényvédelem nemcsak vészhelyzetben, hanem a mindennapokban is fontos. Kezdjük azzal, hogy az emberi bőr színe genetikailag kódolt, a „barnulás”, a fokozott pigmenttermelés a szervezet önvédelmi reakciójának a jele. A sötétebb bőr ugyan fokozottabb védelmet nyújt az UV sugárzás ellen, viszont a lebarnult emberek előzőleg már sok károsodás érte. A bőr pedig nem felejt: az élet során kapott UV sugarak hatása összegződik. A késői daganatos megbetegedések szempontjából a legnagyobb rizikót a gyermekkorban elszenvedett napégések jelentik. Esztétikai okból ezért nem biztos, hogy megéri a napon aszalódni.
(MTI)
A legtökéletesebb UV-védelem az, ha egyáltalán nem megyünk napra, de a legfontosabb az unásig ismételt szabály: 11 és 15 óra között védelem nélkül tilos a napon tartózkodni – a napsugarak nagy beesési szöge miatt ilyenkor a legerősebb a sugárzás. Ha mégis ki kell mozdulni, minél sötétebb és sűrűbb szabású ruhát vegyünk fel, mert azok jobban kiszűrik a sugarakat, mint a világos, lenge szövésű anyagok. Érdemes kalapot hordani, ami védi a fejet, és némileg az arcot és a szemet is.
Erős UV sugárzás esetén napszemüveg viselése erősen ajánlott, de csak ha jó minőségű. A pupilla fény hatására ugyanis normál esetben összeszűkül, így védekezik a káros sugarak ellen. A napszemüveg „védelmében” ugyanakkor kitágul, és ha nincs megfelelő UV-védelem a lencsén, a sugarak akadálytalanul jutnak el a szemfenékig. A tartósan erős sugárzásnak kitett szemekben gyakrabban keletkezik rosszindulatú rákos daganat, például az úgynevezett malignus melanóma. Ezenkívül szürkehályogot vagy makula degenerációt – a szemfenék meszesedése – okozhat.
Az is érthető, ha valaki nem akarja fekete burnuszban tölteni a nyarat, ekkor jönnek a különböző fényvédő krémek. Ezek faktorszáma az UV- B és -A sugárzás elleni védelem fokát jelenti, de egyetlen fényvédő krém sem nyújthat 100 százalékos védelmet. A kettes faktorszám az UV sugárzás 50 százalékát szűri ki, a hármas már 75-öt, majd ahogy emelkedik a faktorszám, úgy feleződik a bőrbe jutó káros sugarak aránya. Ezért 50-nél magasabb faktorszámot ma már nem is jeleznek a készítményeken.
(MTI)
A bőrgyógyász szerint a 15-ös faktorszámú krém már elég magas védelmet nyújthat, de néhány „apróságot” itt is figyelembe kell venni. A napkrémek hatásfokát egy bizonyos rétegvastagsággal tesztelik a gyártók, azaz ha kevesebbet kenünk magunkra, a védelem is kisebb lesz a dobozon feltüntetettnél. A tapasztalat pedig az, hogy az emberek a „tesztvastagság” mintegy felét viszik fel a bőrükre, ezért a gyakorlatban a fényvédő hatást is felezni kellene.
A fényvédő krém vastagságát vagy faktorszámát mindenképpen emelni kell olyan exponált területeken, mint a váll, orr, amelyek nagyobb szögben fogadják a napsugarakat. Az anyajegyek, „májfoltok” is fokozott védelemre szorulnak. A napkrémeket a víz, az izzadság lemossa a bőrről, ezért legalább háromóránként pótolni kell, de ha megmártózunk a vízben, utána egyből kenjük be magunkat. A gyermekek fokozott védelmének kiemelt figyelmet kell szentelni.
Fokozott figyelem szükséges a vízpartokon, mert a víz, a parti homok visszaveri, ezzel felerősíti az UV-sugarakat. Ha valaki még „téli színével” készül tengerparton vagy más, erős napsugárzásnak kitett helyen nyaralni, érdemes utazás előtt kicsit „alapoznia”. Ilyenkor ajánlatos kis „színt szerezni”, előkészíteni a bőr alkalmazkodó mechanizmusait az extrém UV-hatásra, megelőzve ezzel a leégést. Ez fokozatos napozással, esetleg óvatos szoláriumhasználattal érhető el. Az így szerezhető védelem azonban csak 1-2 faktor értékű.
