Élet-Stílus

A jégesők kora jön

admin
admin

2010. 05. 04. 06:43

A késő tavasz és a kora nyár a felhajtóerő és a gravitáció harcának ideje a Kárpát-medencében, de vér helyett ilyenkor diónyi jégdarabok hullanak. Erős szél, zápor, zivatar, jégverés és sárga riasztás még keddre is – pánikra nincs ok, bemutatjuk a jégesőt.

A nyugati megyék kivételével keddre is a legenyhébb, sárga riasztást adta ki az OMSZ: viharos széllökésekkel és intenzív csapadékkal, jégesővel kísért zivatarok várhatók. Főleg az ország délkeleti felében villámtevékenységre, 60 km/h-s széllökésekre, rövid idő alatt aláhulló, nagy mennyiségű csapadékra és körülbelül 2 centiméter átmérőjű jégdarabokkal járó jégesőre lehet számítani – írja honlapján az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ).

Felhajtóerő és gravitáció küzdelme

A tavaszi és kora nyári időszakot nevezhetjük a jégesők idényének is. Az év eme szakaszában a napsugárzás már jelentősen képes felmelegíteni a talajt, de a felsőbb légrétegek még igencsak hűvösek. A meleg levegő ezért hatalmas erővel áramlik felfelé, és akár jelentős mennyiségű vízgőzt szállít magával. Feljebb és feljebb jutva a vízgőz megfagy és a jégkristályok is egyre híznak: a feláramlás azonban eleinte még a nagyobb jégdarabokat sem engedi lehullani.
Ahogy nő a magasság, úgy csökken a meleg levegő felhajtóereje is, míg végül győz a gravitáció, és az akár ökölnyi jégdarab zuhanni kezd a gyümölcsösök, az autók és a háztetők felé. Minél erősebb a feláramlás, annál nagyobb jégdarabok érkeznek a földre. Szerencsénkre azonban zuhanás közben egyre melegebb légrétegeken át visz az útjuk, miközben folyamatosan olvadnak, és jó esetben csak apró szemcsék formájában érik el a talajt. Nem nehéz viszont elképzelni, mekkora tömbként „indultak” tíz kilométeres magasságból a diónyi, kisebb almányi méretben földre hulló jégdarabok.

Jégeső kora tavasszal is előfordulhat: ilyenkor annyira hideg még a légkör, hogy a nagyon gyenge feláramlás is olyan magasságba tudja juttatni a vízgőzt, ahol jéggé fagy. Mivel a feláramlás gyenge, a jégkristályok sem nőnek nagyra mielőtt „visszafordulnak”. Ha fél centiméternél kisebb átmérőjű jégszemcsék hullanak, azt jégdarának, az ennél nagyobb méretű darabokat jégesőnek nevezzük.

Veszélyjelzés keddre (forrás: OMSZ)

Veszélyjelzés keddre (forrás: OMSZ)

Ezüst a megoldás

Korábban írtunk arról, hogy Magyarországon védekeznek a jégeső ellen, de jelenleg csak a Dél-Dunántúlon. A NEFELA Dél-Magyarországi Jégesőelhárítási Egyesülés koordinálja a munkákat a Mecsekben lévő, Hármas-hegyi időjárási radarállomásról minden év május 1-jétől szeptember 30-ig. A rendszerváltásig rakétákkal jutatták a zivatarfelhőbe a hatóanyagot, az ezüst-jodidot. Azonban 1991-től egy új, az úgynevezett talajgenerátoros módszer terjedt el.

Ennek lényege, hogy nem rakétákkal lövik a felhőbe az ezüst-jodidot, hanem felszínen égetéssel kerül a levegőbe, majd a feláramlások során a zivatarfelhőbe. Ott kémiailag avatkozik be a zivatarfelhők mikrofizikájába: az ezüst-jodid hatására nem kevés nagy, hanem sokkal több, de apróbb jégszem keletkezik a felhőben. A sok apró jégszem lehullva nagyobb valószínűséggel olvad meg, mint a nagyok, ezért jelentősen mérsékelhető a károkozás.

A jégesőket előrejelezni meglehetősen nehéz feladat, de szervesen kapcsolódik a zivatarok előrejelzéséhez. Általában a légkörben felhalmozódó energiamennyiség alapján a feláramlás várható erősségéből lehet következtetni a jégméretre. Ezenkívül vannak még speciális feltételek különösen a 2000-4000 méteres légrétegekben, amelyek kedvezhetnek a jégeső kialakulásának.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.