Élet-Stílus

Vízió a fasiszta kommunizmusról

admin
admin

2010. 04. 11. 09:20

„Talán dünnyögj egy új mesét,/fasiszta kommunizmusét” – írta 1936-os versében József Attila. Április 11-én van a költő születésnapja, sőt e napon született Márai Sándor is. Az idei parlamenti választás első fordulója a Költészet napjára esik.

Április 11-e többek között arról nevezetes, hogy 1848-ban ezen a napon ismerte el V. Ferdinánd Magyarország függetlenségét (Habsburg uralkodói kézjegyével látta el a harmincegy cikkből álló áprilisi törvényeket), és 1241-ben ekkor kezdődött a tatárdúlást ránk hozó Muhi csata is. Mégis leginkább az szokott beugrani, hogy e napon van a Költészet napja.

1964 óta József Attila születésnapján (1905. április 11.) ünnepeljük a líra jeleseit. Azzal vélhetően kevesebben vannak tisztában, hogy ugyanezen a napon látta meg a napvilágot 1900-ban (még Grosschmid családi néven) külországokban a mai napig talán az egyik legismertebb jeles írónk-költőnk, Márai Sándor. E dátum még egy magyar irodalmi vonatkozással bír: 1842. április 11-én hunyt el távol a hazájától a magyarság eredetének kutatója, Kőrösi Csoma Sándor is, akit a dardzsilingi európai temetőben helyeztek végső nyugalomra, a Himalája második legnagyobb csúcsa, a Kancsendzönga árnyékában. Neki köszönhető az első hiteles tibeti-angol szótár, illetve remek nyelvérzéke kiviláglik utazásai során írott dolgozataiból is (a humanista tudós és tollforgató csaknem húsz nyelven írt vagy olvasott).

Az ez évi költészet napi ünneplésnek tulajdonképpen „kerek” évfordulót ad József Attila és Márai Sándor születésnapja, hiszen előbbi 105, utóbbi 110 éve született. A két magyar irodalmi nagyság nem állt kapcsolatban egymással – azért valószínűleg tudtak a másikról –, annak ellenére, hogy kortársként alkottak. S ugyan az ünnep lényege nem a vég kutatása, de az irodalomtudomány jelen hivatalos állása szerint mindketten öngyilkosok lettek. (Bár József Attila 1937. decemberi balatonszárszói vonathalála Garamvölgyi László, az ORFK egykori kommunikációs igazgatója szerint baleset volt, s nem öngyilkosság.)

József Attila: Világosítsd föl

Világosítsd föl gyermeked:
a haramiák emberek;
a boszorkák – kofák, kasok.
(Csahos kutyák nem farkasok!)
Vagy alkudoznak, vagy bölcselnek,
de mind-mind pénzre vált reményt;
ki szenet árul, ki szerelmet,
ki pedig ilyen költeményt.

És vígasztald meg, ha vigasz
a gyermeknek, hogy így igaz.
Talán dünnyögj egy új mesét,
fasiszta kommunizmusét –
mivelhogy rend kell a világba,
a rend pedig arravaló,
hogy ne legyen a gyerek hiába
s ne legyen szabad, ami jó.

S ha száját tátja a gyerek
és fölnéz rád, vagy pityereg –
ne dőlj be néki, el ne hidd,
hogy elkábítják elveid!
Nézz a furfangos csecsemőre:
bömböl, hogy szánassa magát,
de míg mosolyog az emlőre,
növeszti körmét és fogát.

(1936. július-október)

Az önkéntes emigrációba vonult Márai Sándort 1985-tól sorozatos családi tragédiák érték, előbb elveszítette Kató húgát, majd Gábor öccsét, felesége (Matzner Ilona, Lola) ekkor már félig vak volt – az írófejedelem napjai főleg csak ápolással teltek. Lola 1986. január 4-én halt meg. A sok tragédia hatására fogalmazódott meg benne az öngyilkosság gondolata: „Két hét előtt vettem itt egy kézifegyvert” – írta utolsó naplójában. Márai 1987-ben már szinte remete módjára, magányossága és előrehaladott rákbetegsége miatt mély depresszióban élt. Látogatókat alig fogadott. A testi megpróbáltatásait újabb erős lelki fájdalom követte, amikor nevelt fia, János elhunyt. 1988-ban az MTA, a Magyar Írók Szövetsége nevében többen is megkeresték műveinek újrakiadása ügyében, azonban ő ezt rendre visszautasította. Felmerült benne a hazatérés gondolata, ám orvosai nem ajánlották az utazást. 1989. január 15-én kézírással írta meg utolsó naplóbejegyzését: „Várom a behívót, nem sürgetem, de nem is halogatom. Itt az ideje.” Végül 1989. február 21-én egy pisztolylövéssel pontot tett életére. Hamvait a Csendes-óceánba szórták. Életének utolsó időszakát hűen mutatja be a Szalai Györgyi–Dárday István rendezőpáros 2006-ban készült filmje, Az emigráns – Minden másképp van (az írót Bács Ferenc, feleségét Gyöngyössy Katalin alakította).

Márai Sándor

Márai Sándor

Márai Sándort leginkább az Egy polgár vallomásai, a Szindbád hazamegy, A gyertyák csonkig égnek, A kassai polgárok, a Füves könyv és az 1943-tól kisebb-nagyobb megszakításokkal 1989-ig vezetett Naplója révén ismeri és kedveli a magyar és külhoni olvasóközönség, bár verseket is papírra vetett (talán a leggyakrabban idézett költeményei: Halotti beszéd, Mennyből az angyal).

József Attila költészete viszonylagosan jól ismert Magyarországon, némely szófordulata és hasonlata a közbeszédbe is beivódott („döntsd a tőkét”, „fasiszta kommunizmus”). Fontos azonosság kettejük között, hogy mindkettőjükre erőteljesen hatott a korabeli közélet, életük formálásán túl a költészetüket, írásművészetüket szintúgy erősen áthatotta. József Attila például így ír 1936-os Világosítsd föl című versében: „Talán dünnyögj egy új mesét,/
fasiszta kommunizmusét –/mivelhogy rend kell a világba,/a rend pedig arravaló,/hogy ne legyen a gyerek hiába/s ne legyen szabad, ami jó.”

S talán az általában hálatlan utókor néminemű háláját fejezi ki, hogy mindkettejük nevével fontos művészeti-irodalmi díjat alapítottak. A József Attila-díj – ami tulajdonképpen a Baumgarten-alapítvány megszüntetése után a Baumgarten-díj helyét vette át – a Minisztertanács által 1950-ben alapított, kiemelkedő irodalmi tevékenységért adományozható irodalmi elismerés, amit a mindenkori kulturális miniszter az érdekelt művészeti szövetség véleményének figyelembe vételével oszt ki. 1995 decemberében született a Márai Sándor-díj, amit 1996 óta ítélnek oda az írói életműért vagy a díj adományozását megelőző évben megjelentetett kimagasló értékű prózakötetért, valamint magyar író külföldi elismerést szerzett munkásságáért (az állami kitüntetést évente, január 22-én, a Magyar Kultúra Napján, három személynek adományozhatják, amennyiben hárman kapják, közülük az egyiknek határon túlinak kell lennie).

Idén is megkoszorúzzák a költő budapesti emléktábláját egykori lakóhelyén, a ferencvárosban. Galkó Balázs színművész pedig 10 órától József Attila összes versét felolvassa a Gát utcai József Attila-emlékhely fedett, fűtött udvarán. A Vígszínház társulata “játékos, gyermekien komoly” délelőttre invitálja a közönséget 11 órától, a művészek József Attila mellett más szerzők verseit is elmondják vagy eléneklik. Varjú Olga színművész és Balog Zsolt zongoraművész József Attila istenes verseiből tart előadóestet 17 órától a Bárka Színház Kávézójában, Vergődés Isten tenyerén címmel.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.