Élet-Stílus

Nem vették át a szemle fődíját

Egy filmszemlegálán tulajdonképpen nem éri meglepetés az embert: a politikus kampányol, a díjazottak köszönömöt mondanak, a közönség tapsol. Ami izgalmas lehet, az a műsorvezető vagy némely díjazott bakija. Például, ha a fődíjas elfelejti átvenni a szobrocskát.

A gála ezúttal a MOM Park melletti sportcentrumban volt. Kényelmesen elfért a gigatornateremben a színpad (kifutóval és három lépcsővel, a középsőn vörös szőnyeg), a nagyjából kétezer ember, a minimáldíszlet és a kivetítő is. A szemlenyitóhoz hasonlóan a záró is rendhagyó volt. A korábbiaktól eltérően ugyanis ezúttal itt osztották ki az életműdíjakat és a mozgókép mestere díjakat is. Mint azt már korábban is megírtuk, idén Révész Gittát, a Magyar Filmlaboratórium produkciós vezetőjét, Nagy Anna színésznőt, Szoboszlay Péter animációsfilm-rendezőt, Zsombolyai János operatőr-rendezőt, Pásztor József gyártásvezetőt és Djoko Rosic szerb-bolgár színészt tüntették ki életműdíjjal. Mindenki köszönetet mondott a korábbi munkatársainak, családjának, Djoko Rosic Magyarországnak köszönte meg az elismerést.

Hajdu Szabolcson a figyelem

Már délután ment a MOM Parkban a sutyorgás, a jól értesültek „biztosan tudták”, hogy Hajdu Szabolcsé lesz a fődíj. Ezt az fn.hu szemlére kivezényelt kommandója is érezte, sőt meg is írta, de tanulva a korábbi évek tapasztalataiból, mérget nem vettünk rá. (Tavaly egészen máshogy értékelte a zsűri a filmeket, mint mi.) Talán a fotósok és kamerások jobban bíztak a pletykákban, vagy talán olvasták a hallgatási fogadalommal (embargóval) ellátva kiadott díjazottlistát, mindenesetre már a műsor kezdetekor a Bibliotheque Pascal rendezője körül legyeskedett látványosan mindenki. A bejáratnál persze most is csattogtak a vakuk, amikor a filmes szakma krémje mellett megérkezett a főpolgármester, volt helyettese, az oktatási miniszter, s más politikusok, valamint művészek, újságírók, közéleti emberek és a celebvilágot – nem túl népes – képviselők csoportja.

Nem sokkal hat után kezdetét vette a show egy musical duóval, majd színpadra lépett az est házigazdája, D. Tóth Kriszta. Ő elmondta, hogy rendhagyó és nagyon hosszú lesz az este, mert közel 50 díjat kell átadni. Majd színpadra hívta Hiller István oktatási minisztert, aki méltatta a filmtörvényt, valamint bejelentette, hogy épp hétfő délután (naná, kampány van) megszületett a Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMKA) 2013-ig szóló állami támogatását biztosító megállapodás. Emlékeztetett, hogy hat esztendeje fogadta el az Országgyűlés a filmtörvényt, szinte példátlan módon egyetlen ellenszavazat nélkül. Hiller István szerint a filmtörvény – remélhetőleg végérvényesen – biztosítja, hogy a politikának ne lehessen beleszólása filmszakmai kérdésekbe, ugyanakkor a befektetéseket megsokszorozva kiszámíthatóvá és vonzóvá tette az állam és a filmipar kapcsolatát. Ezt a rendszert javítani lehet és érdemes, de felváltani valami mással nem – vélekedett. Kopogtatócédulát nem kért a részt vevőktől.

A díj, amit át is vettek meg nem is

Viszont átadta az életműdíjakat és a Magyar Mozgókép Mestere díjakat. Pontosabban csak a Rózsa Jánosét, mert a másik díjazott, Grunwalsky Ferenc ugyan kiment a színpad elé, de a vörös szőnyegre már nem lépett fel. Korábban jelezte, az elismerést majd akkor kívánja átvenni, amikor lemondása az MMKA éléről jogi értelemben is hivatalossá válik. Mint a szemlenyitó film főhőséhez, Mátyás királyhoz vendégségbe ment lány, aki vitt is ajándékot meg nem is: át is vette a díjat meg nem is.

Egyébként tényleg átadták a 49 különböző díjat, de a folyamatát tekintve egy kicsit olyan ez, mint a diplomaosztók. Aki kapja, meg annak a barátainak, családjának életre szóló történet, de a külső szemlélőnek csak egy futószalag. „Ezt és ezt a díjat kapta XY” – mondja a műsorvezető, XY felmegy, mindenkinek köszönetet mond, a közönség tapsol. És jön a következő. Azért, persze, ez mégsem diplomaosztó, mert itt a díjazottakról és művükről egyrészt van véleményünk, esetleg drukkolunk egyik-másiknak, az ítélet pedig meghatározhatja a következő filmek támogatását, moziba kerülését, és a többi. Aki meg már tudta, hogy ki, mit nyer, annak az lehetett az izgalmas, hogy mit mondanak a díjazottak, mit mond a műsorvezető.

Bakiparádé

D. Tóth Kriszta például Dyga Zsombor filmjét Körtönfalaknak konferálta be, majd a rendezőt bennfentes hangsúllyal Zsigmondnak becézte. Még jó, hogy több díjat is nyert a film, így talán megtanulta a film címét és a rendező nevét is a végére. (Az internetes közönségszavazás mellett a legjobb férfi szereplő, a legjobb vágó, és a legjobb rendező díjat is besöpörte.) Vagy elmondta, hogy kénytelen „tanárnéniskedni”, és irányítani a díjazottakat, hogy járjanak a fotósok kedvében, mert idén nincs itt Hajós András. Nem merték meghívni – mondta. (Röhögés semmi.) Majd hozzátette, csak viccelt. (Röhögés semmi.) Hogy miért nem hívták meg Hajóst, az nem derült ki. Azért hozzátennénk, nem lehet könnyű egy ilyen 3 órás show-t levezetni.

Az élet a büfében volt

Volt 2-3 blokk, amikor zene és ének szakította meg a futószalagot. Ekkor nagyobb mozgás indult meg a büfé és a cigizőhely felé. Többen a megterített svédasztal körül toporogtak, de nem engedte a marcona őr, hogy elkezdődjön a dőzs. Nem kellett sokáig várniuk. Kilenc előtt, amikor még tartott a show, kint a tömeg már régen elkezdte az evés-ivást.

Vicces jelenet volt még, a Színház- és Filmművészeti Egyetem film- és televízió szakos hallgatóinak elismerése, a Nyakkendő-díj átadása is. Ezt Török Gábor politológus, az intézmény tanára kapta. Konkrétan a nyakába akasztottak a diákok 20 nyakkendőt. Majd így kérték valami beszéd megtartására. Ez nem volt hosszú, és úgy kezdődött, hogy „bizonyára rendkívül viccesen nézek ki”. Tényleg. De ezt nem bántásból szögezzük le, hanem a diákjai és az ő humorérzékének az elismeréseképpen. Ha már a kinézetnél tartunk: a legtöbb fiatal alkotó amolyan laza-sportos öltözékben vette át a fontos díjakat. Herendi Gábor, akinek a Valami Amerika 2. című filmje lett a legnézettebb mozi 2009-ben meg is jegyezte, hogy túlöltözött a díjátadóhoz.

Nem vette át Hajdu az orsót

A legtöbb díjat – mint korábban megírtuk – a Bibliothéque Pascal, Hajdu Szabolcs alkotása és Dyga Zsombor Köntörfalak című játékfilmje kapta. A két alkotást négy-négy díjjal jutalmazták. A Bibliothéque Pascal nyerte a külföldi kritikusok Gene Moskowitz-díját, a legjobb operatőri elismerést, a diákzsűri díját és a szemle fődíját, az Arany Orsót is. A fődíj átvételére a színpadra hívta a rendező az egész stábot, mindenkinek köszönetet mondott. Majd levonult anélkül, hogy átvette volna az orsót ábrázoló szobrocskát. Visszaszaladt érte a vastapsoló közönség legnagyobb derültségére.

Puskást díjazták

Két-két díjat vitt el a nagyjátékfilmek között a Vespa (legjobb eredeti filmzene és Tóth Sándor alakításáért színészi különdíj); a Kolorádó Kid (Moziverzum-díj és a legjobb látvány- és díszlettervezés díja); A vágyakozás napjai (a legjobb forgatókönyv és az Arany Mikforon díj), valamint a Team Building (legjobb első film és produceri díj).

A dokumentumfilmek között a Puskás Hungary több díjat is kapott. Almási Tamás filmjéé lett – megosztva – a kategória fődíja és az Art Mozi Egyesület díja is. Almási szerint a díj leginkább a legismeretebb magyar személyének szól. De ő is megköszönte mindenkinek.

Így ért nagyjából véget a 41. Magyar Filmszemle. Végre tényleg volt ünnepi hangulat, kis lazulás, amolyan kis magyar Oscar-gála.

Olvasói sztorik