Élet-Stílus

Kis magyar bundatörténet

Sokat hallani manapság elcsalt hazai focimeccsekről, pedig régen is mindennapos volt a bundázás. Cikksorozatunk első részében az egyetlen magyar aranylabdás mondja el a véleményét, felevenítjük Nemere, illetve Mészöly Kálmán ügyeit.

“Aki nem bundázott, az nem is igazi futballista!” Az elhíresült kijelentés Albert Flóriántól, az egyetlen magyar aranylabdástól származik. A Ferencváros egykori legendás játékosa a Nemzeti Sportnak adott 2004-es interjújában szégyenérzet nélkül beszélt arról, hogy a hatvanas években a bundameccsek hozzátartoztak a focihoz, s ez alól még a Fradi-Vasas rangadók sem jelentettek kivételt.

Novák Dezső, a Ferencváros olimpiai bajnok labdarúgója “Nemere” fedőnéven írt jelentéseiben említ egy bundameccset, amikor a Haladás fejenként 10 ezer forintot fizetett az FTC játékosainak azért, hogy a fővárosiak elveszítsék a meccset. A havi átlagkereset akkoriban kétezer forint volt – írta az Index.

részlet nemere 1968. január 15-i jelentéséből

“A Szombathely-FTC mérkőzéssel kapcsolatban a következőket szeretném jelenteni: a mérkőzés előtti napokban felkeresett a lakásomon a Haladás vezetősége részéről az egyik vezető, és felvetette, úgy tudja, hogy a Komlónak a Dózsa átadja a pontokat, nem lehetne-e megoldani, hogy az FTC hasonlóan járjon el, és ezzel esetleg a Haladás bent maradjon az NB I-ben.

Én megemlítettem, hogy nem vagyok illetékes ebben dönteni, mert valószínű, nem is utazom le. Beszélek a fiúkkal, és hívjanak majd fel telefonon. Ezután megemlítettem a játékosoknak, hogy mi a véleményük az ajánlatról (vezetőknek erről nem beszéltem). A játékosok azt mondták, benne vannak, ha adnak 10000 forintot fejenként.”

Tuti tippek

A bundázás új dimenziót kapott azzal, hogy az alacsonyabb osztályú mérkőzések is megjelentek a totó kínálatában. A Sportfogadási és Lottóigazgatóság 1982 júliusában tett feljelentést ismeretlen tettes ellen, amikor 57 darab 13+1-es szelvény vált gyanússá. Már az is jelzésértékű volt, hogy a 20 második ligás csapatból 18 arra kérte az MLSZ-t, vegyék le mérkőzéseiket a totószelvényekről, mert tehetetlenek a játékosokat megkörnyékező csalókkal szemben.

A rendőrségi nyomozás során kiderült, hogy két totózó klán működött Magyarországon, az egyik a kecskeméti és budapesti totózókból verbuválódott ún. Faragó-csoport, a másik pedig a szekszárdi totókirály, Molnár Tibor köré épülő társaság. Megvesztegették a csapatokat, a játékosokat és a futballbírókat egyaránt, s előfordult, hogy egy héten három (Molnárék), vagy akár nyolc-tíz (Faragóék) mérkőzés eredményét is megvásárolták, a többi meccset pedig két- vagy háromesélyesre játszották.

A totóbotrányban több mint ötven klub több mint 200 játékosa, valamint 13 játékvezető volt érintett. A szervezők börtönben végezték, az érintett játékosok azonban többnyire enyhe eltiltásokat kaptak. Az esetről riportkönyv készült (Borenich Péter: Csak a labdán van bőr. A totóbotrány igazi háttere).

részlet a könyvből

Dr. Varga László, volt NB I-es labdarúgó edző: “Ha egy-két játékos van benne, akkor nagyon nehéz észrevenni. Mert például a legjobb formában levő kapus is kaphat potyagólt. A legjobb formában levő centerhalf is rúghat luftot. Vagy a legjobb formában levő csatár is ki tud hagyni olyan helyzetet, amit be akar rúgni…

Ha az egész csapat benne van, akkor észre lehet venni. Akkor már túl sok a gyenge teljesítmény. Nem is mindig a játék minőségén látszik ez meg, hanem az érzelmi oldalon. Azon, hogy egy-egy rúgott gólnál, egy-egy kihagyott helyzetnél hogyan reagálnak a játékosok. A kritikus helyzetben a természetes reakciója jön ki. És akkor meg lehet látni, hogy most örült-e annak a gólnak, vagy pedig azt gondolja magában, hogy: úristen, mit csináltam. Egy tempóval később emeli fel a kezét, mint ahogy kellene. Berúgtam a gólt, fenn a kezem az égben. Itt kimarad ez. A gól után csönd, és utána emeli fel a kezét. És ezt a két-három másodpercet – akármilyen okos is -, ezt nem tudja eljátszani. Ez halál biztos.”

“A nyolcvanas években mindenki azt hitte, hogy a bundát mi találtuk ki. Ezért is örültem Albert nyilatkozatának, hogy igen, már az ő idejében, sőt már az ő kamaszkorában is volt bunda a magyar futballban” – nyilatkozta a focitippnek Esterházy Márton egykori válogatott csatár (Esterházy Márton a bundameccsekről, Mexikóról és a magyar fociról). Esterházy tagadta, hogy bunda lett volna az 1983/84-es szezon utolsó fordulójában játszott, 6-6-os döntetlennel végződött Volán-Honvéd mérkőzés, ami a Volán bentmaradását és a triplázó Esterházy gólkirályi címét jelentette volna. Az MLSZ végül törölte az eredményt, Esterházy nem lett gólkirály, a Volán kiesett, a Honvéd pontlevonást kapott, de azzal még első maradt.

Sallai, Hannich, Mészöly

Az 1985/86-os szezon utolsó fordulójában 1-1-es döntetlennel zárult a Debrecen-Honvéd mérkőzés, s a kiesés elől menekülő hajdúságiak Esterházy emlékei szerint rengeteg pénzt (utóbb kiderült: 600 ezer forintot) fizettek az egy pontért, és “annyi libamájat, hogy belerohadt a kocsiba”.

“Már el is felejtettem ezt a meccset, amikor nem sokkal a rendszerváltás előtt egyszer csak eljöttek értem a rendőrök. Majdnem úgy, mint a Tanú című filmben Pelikán József gátőrért. Ballonkabátos urak ültettek be egy kocsiba azzal, hogy csak kérdezni akarnak néhány dolgot” – nyilatkozta utóbb az 55-szörös válogatott hátvéd, Sallai Sándor, akinek a karrierjét saját bevallása szerint derékba törte a bundaügyért kapott eltiltás.

Nem a Debrecen-Honvéd volt az egyetlen mérkőzés a nyolcvanas években, amelyen bizonyított bundázás történt. Vesztegetés vétsége miatt került a vádlottak padjára két győri válogatott futballista, Preszeller Tamás és Hannich Péter is, ők 1988 májusában a Rába ETO-Zalaegerszeg (1-3) mérkőzés eredményének befolyásolásáért összesen félmillió forintot tettek zsebre – lásd erről az MTI archívumi cikkét. Ugyanezen ügyben Mészöly Kálmánt, a Zalaegerszegi TE akkori edzőjét pénzbüntetés befizetésére ítélték, s fél évre eltiltották az edzői munkától.

“Ez egy olyan kör volt, amiből nem lehetett kilépni. Vagy az volt, hogy felemelem a hangom a bundázás ellen, és akkor kereshetek magamnak más szakmát, vagy elfogadom azt, ami van. Azért arról ne feledkezzünk meg, hogy körülöttünk egy rohadt kommunizmus volt, amiben minden szinten ez működött. Ez persze nem ment föl senkit, de a futballnak velejárója volt a bunda” – nyilatkozta említett interjújában Esterházy.

“Szó szerint megvették a meccset”

Idén márciusban a Kossuth Rádió Arcvonások című műsorában Kovács Ferenc, a Videoton egykori sikeredzője mesélt arról, hogy a Ferencváros bundával szerezte meg az aranyérmet 1976-ban, az utolsó fordulóbeli ZTE-FTC mérkőzésen ugyanis előre megbeszélt eredmény született. “Felhívtam Szőcs Jánost, aki akkor a Zalaegerszeg edzője volt. Te Jánoskám, mondom, a régi barátságra való tekintettel kérhetem én azt tőletek, hogy lelkiismeretesen, becsületesen játsszatok a Ferencváros ellen? Azt mondta nekem a Szőcs Jancsi: Ferikém, a Ferencváros ezt már elintézte a játékosokkal… Bunda volt. Szó szerint megvették a mérkőzést.”

bunda

bunda fn. 1. Állat bozontos, sűrű szőrzete, prémje. / Prém, szőrme. 2. (Pásztorok viseleteként) juh gyapjas bőréből készült, szőrével befelé és kifelé egyaránt hordható ujjatlan, kabátszerű felső ruhadarab. 3. Szőrméből készített téli felsőruhadarab. / Szőrmével bélelt télikabát. 4. tréf Hosszúra megnőtt haj, bozont. 5. Konyha Némely (zsírban sütött) étel külső burka, bevonata. 6. Isk rég biz Szekunda. 7. Sp biz Bundázás.

bundázik tn ige Sp a másik csapattal titokban előre megegyezik az eredményben.

(Forrás: Magyar Értelmező Kéziszótár)

A Focitipp.hu második cikkében a 90-es évek, és napjaink “érdekes” eseteiről olvashat.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik