Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter szerint a júniusban módosított sporttörvény tartalmazza a stadionok kötelező kamerázását, a szigorúbb beléptetési rendszert, és az ellenőrizhető jegykiadást.
Az MTI Sportszerkesztősége annak járt utána, hogy néhány európai országban mi a gyakorlat a szombati FTC-DVTK labdarúgó Soproni Liga-mérkőzésen történtekhez hasonló szurkolói rendbontás esetén.
Nagy-Britanniában, Németország és Franciaországban egyformán kitilthatják a rendbontókat a stadionokból. Németországban stadionlátogatási tilalom rendelhető el abban az esetben is, ha csak a gyanúja áll fenn annak, hogy egy adott szurkoló rendzavarásban vett részt. Belgiumban a sértő jelszavak skandálásának megbüntetését tervezik.
Kelet-Európában általában még csak most készülnek a szigorúbb intézkedések bevezetésére a huligánokkal szemben. Csehországban a helyszíni, rögtönítélő bíróságok intézményének felállítását is tervbe vették. Akadnak egyéni, azaz klubszintű kezdeményezések is: Gigi Becali, a román Steaua Bucuresti tulajdonosa elrendelte, hogy a csapat meccseire csak személyi igazolvánnyal lehessen jegyet venni.
—-Nagy-Britannia—-
Nagy-Britanniában a hatóságok kitilthatják és ki is tiltják a futballstadionokból a rendbontókat.
Az angol labdarúgás újkori történetének legsötétebb epizódja a Liverpool és az olasz Juventus 1985-ös BEK-döntője volt, amelyet a brüsszeli Heysel Stadionban játszottak. Az angol szurkolók a meccs előtt rátámadtak a Juventus-táborra, és a verekedésben, valamint a pánikszerű tülekedésben 39 ember lelte halálát.
Az angol klubokat ezután öt évre kizárták az európai kupaküzdelmekből.
A brit futballhuliganizmus hírhedt és szó szerint véres korszakának azonban jó ideje vége, az élvonalbeli mérkőzések ma már ismét családi eseménynek számítanak. Ennek ára az, hogy minden meccset rendkívül komoly biztonsági előkészületek előznek meg.
A Premier League, az angol élvonal nagycsapatainak stadionjaiban arcazonosításra is képes zártláncú kamerarendszerek figyelik a közönséget – ezt a belépőjegyeken fel is tüntetik -, és ha nyilvántartott bajkeverőt fedeznek fel a lelátón, az illetőt a rendőrség kiemeli és eltávolítja.
A futballhuligánok “kemény magjáról” ugyanis központi, arcképes nyilvántartás áll a hatóságok rendelkezésére, és számos notórius rendbontót örökre eltiltottak a meccsek látogatásától.
A nagyvárosokban lévő stadionok környékét a mérkőzések előtt órákkal lezárják, a forgalmat elterelik, és a tömegre lovas rendőrök felügyelnek. Ez a bevett gyakorlat például a Chelsea nyugat-londoni stadionjánál, ahol a meccsek előtt még a környéket kiszolgáló legnagyobb metróállomást, a Fulham Broadwayt is “átalakítják”: külön folyosókon engedik ki és be a hazai és a vendégszurkolókat.
Mindez nem jelenti azonban azt, hogy az angol mérkőzéseken ma már ismeretlenek az incidensek. A West Ham United és a Millwall augusztus végi angol Ligakupa-mérkőzésén például a vendéglátó West Ham pályáját a meccs alatt három ízben is több százan elözönlötték a nézőtérről, majd a két csapat szurkolótábora összeverekedett. Az éjszakai utcai zavargássá fajult tömegverekedés során egy személyt megkéseltek; sokan tégláktól, palackoktól, sőt pubokból kilopott dartsnyilaktól szenvedtek sérüléseket.
Akkori sajtóbeszámolók szerint a futballhuligánok előzőleg alaposan megszervezték a hetvenes-nyolcvanas évek véres összecsapásainak komor emlékét visszaidéző csatát. Az egyik fő bajkeverő internetes üzenete úgy szólt, hogy “botokat hozzatok, a kölyköket pedig hagyjátok otthon”.
Összességében azonban hosszú évek óta nem volt olyan alacsony a futballhoz köthető erőszakcselekmények száma Nagy-Britanniában, mint jelenleg. Az élvonalbeli klubmeccseket rendszeresen 50-60 ezer néző látogatja – a tavalyi szezonban elérte a 37 milliót a nézőszám az angol és a walesi stadionokban -, ám az egész évadban mindössze 3842 személyt vettek őrizetbe rendbontás miatt.
—-Németország—-
Az erőszakos cselekmények nem ritkák a német stadionokban sem, de nem jellemzők a Bundesliga első osztályára. Ez is magyarázza, hogy a berlini Hertha szurkolóinak néhány hónappal ezelőtti, Üllői úti “molesztálása” országos visszhangot, illetve elítélést váltott ki.
Az alacsonyabb osztályokban és mindenekelőtt a regionális ligában ugyanakkor gyakori a szurkolói randalírozás mind a lelátókon, mind kívül a stadionon. A klubok biztonsági alkalmazottai és a rendőrök közösen igyekeznek azokat megfékezni, a rendbontók ellen határozottan és keményen lépnek fel, és az elmúlt hónapokban ennek kapcsán számtalan őrizetbe vételre került sor. Gyakori, hogy a randalírozás már a mérkőzés helyszínére tartó vonatokon megkezdődik, a hatóságok ezért is fontolgatják, hogy vasúti alkoholtilalmat rendelnek el.
Stadionbetiltásra az elmúlt években Németországban mindennek ellenére nem került sor, “stadioneltiltásra” ugyanakkor annál gyakrabban. A rendbontó szurkolók stadionlátogatási eltiltásával kapcsolatos rendszabályok szigorúak és következetesek, ezért nincs mit csodálkozni azon, hogy a különböző szurkolói egyesületek régóta tiltakoznak azok ellen. A német szövetségi bíróság azonban egy konkrét eset kapcsán ismételten a rendbontók ellen fellépő kluboknak, illetve a hatóságoknak adott igazat.
Németországban ugyanis stadionlátogatási tilalom rendelhető el abban az esetben is, ha csak a gyanúja áll fenn annak, hogy egy adott szurkoló rendzavarásban vett részt. Egy ilyen jellegű, két évre szóló látogatási tilalmat támadott meg a karlsruhei bíróságnál a Bayern München egy 19 éves szurkolója, aki ellen még 2006-ban olyan általános stadionlátogatási tilalmat rendeltek el, amely az ország valamennyi stadionjára szólt. A gyanú szerint ugyanis kedvenc csapata duisburgi mérkőzésén társaival együtt randalírozott, amit azonban konkrétan nem lehetett rábizonyítani, ő maga pedig cáfolt.
A legfelsőbb bírói testület azonban az eltiltást elrendelő egyesületnek adott igazat arra hivatkozva, hogy ilyen esetekben már a gyanú felmerülése is elegendő. A határozat indoklásakor a bíróság szóvivője arra hivatkozott, hogy egyrészt a Német Labdarúgó Szövetség ajánlásaiból indult ki, másrészt pedig leszögezte: a sportmérkőzések biztonságát, illetve azok zavartalan lebonyolítását mindenképpen védelmezni kell a potenciális rendzavarókkal szemben. A bíróság szerint a szóban forgó 19 éves szurkoló nem tudta az ellenkezőjét – azaz ártatlanságát – bizonyítani.
A Német Labdarúgó Szövetség és a szövetségi rendőrség egyformán üdvözölte a bírósági határozatot. A DFB úgy értékelte, hogy az megerősítette eddigi irányvonalát, amelynek középpontjában a stadionok, illetve a békés szurkolók biztonságának védelme áll.
Mindez számokban kifejezve: Németországban jelenleg a különböző osztályokban 2900-3000 stadionlátogatási tilalom van érvényben. Ezeket magukat a klubok rendelik el, a legtöbb esetben konzultálva a rendőrséggel is. Az eltiltás maximális időtartama három év lehet. Korábban öt év volt, amit 2008-ban rövidítettek le 24 hónappal. A DFB amellett foglal állást, hogy a fegyelmező rendszabályok lehetőség szerint egységesek legyenek.
Ebbe az irányba hat, hogy néhány klub a tiltó rendelkezések kölcsönös alkalmazásában állapodott meg. Azaz egy Münchenben elhatározott tilalom érvényes lehet Stuttgartban, Hamburgban vagy éppen Berlinben is. Sőt – miként az említett esetben – akár országos érvényű is lehet.
Theo Zwanziger, a DFB vezetője a napokban egy interjúban az erőszak terjedésének veszélyeire figyelmeztetett. Utalt arra, hogy 2008-ban a német stadionokban, illetve azok közvetlen közelében 4577 – a futballal, illetve a szurkolással összefüggő – bűncselekményre került sor.
Zwanziger ugyanakkor úgy vélte: mindez azonban nem csupán a futballhoz kötődik, az ugyanis a társadalom tükörképét jelenti. Azaz – amint fogalmazott – nem csak a futball problémájáról van szó.
—-Franciaország—-
A sportrendezvényeken tapasztalható erőszak elleni fellépésre 1993-ban szavazták meg az első törvényt Franciaországban. A titkosszolgálatok ötszázra becsülik a francia futballhuligánok számát, nagyobb részük Párizsban található, s elsősorban a hazai rangadókon okoznak jelentősebb rendbontásokat.
Az idei szezon kezdete óta a francia stadionokban bekövetkezett mintegy 15 incidenst, és a Belgrádban huligánok által megvert francia szurkoló halálát követően szeptember végén a francia belügyminiszter átfogó “huligánellenes program” előkészítéséről döntött a “stadionok környéki erőszak kiirtására”.
A rendőrségen belül külön részleget hoznak létre a huliganizmus elleni küzdelemre, amelynek feladata a kockázatosnak ítélt mérkőzéseken a rendbontásokat kezdeményezők kiemelése és az incidensek megelőzése, a klubok értesítése és a velük való kapcsolattartás, valamint az igazságügyi eljárások megindítása lesz. Emellett a jelenlegi 4000-ről 5000-re emelkedik a mérkőzések idején a stadionok környékére összesen kirendelhető rendőrök száma. A bajnoki mérkőzéseken átlagosan 2500 rendőr teljesít szolgálatot.
A prefektúrának már két éve joga van bírósági döntés nélkül is kitiltani sporteseményekről és a sportlétesítmények környékéről minden olyan személyt, akinek viselkedése veszélyeztetheti a közrendet. A bírói döntés nélküli kitiltás nem haladhatja meg a három hónapot, de annak megszegése közel négyezer eurós pénzbüntetést von maga után. A bíróság akár ötéves kitiltást és börtönbüntetést is kiszabhat a randalírozókra, és feloszlathatja az erőszakosnak ítélt szurkolói klubokat.
A rendőrségnek jelenleg is joga van a kitiltott személyek berendelésére a rangadók idején, de a belügyminiszter kilátásba helyezte, hogy ezentúl a kitiltott személyeknek a mérkőzések idején kötelezően meg kelljen jelenniük a rendőrségen.
A petárdák, füstbombák és tűzijátékok bevitele tilos a francia stadionokba, de használatukat ott már semmilyen jogszabály nem tiltja, így a legtöbbször azokkal indulnak meg a rendbontások. A belügyminiszter ezen jogi kiskapu bezárására is ígéretet tett.
—-Belgium—-
Belgiumban azt tervezik, hogy pénzbírsággal sújtják a sértő jelszavakat skandáló futballszurkolókat.
Az országban az elmúlt években nem volt jellemző a tettleges rendbontás a stadionokban, ennek eshetőségét általában csírájában elfojtották a rendőrök és más belügyi szervek. A kölcsönös gyalázkodás azonban mindennapos a szurkolótáborok között.
Különösen felizzottak az indulatok a Standard Liege és az Anderlecht augusztus 30-i mérkőzésén történt eset nyomán: Axel Witsel, a Standard hátvédje olyan erővel taposta meg az elé becsúszó, egyébként lengyel válogatott Marcin Wasilewskit, hogy annak lába több helyen eltört. Witselt tíz meccsre eltiltották, de ezen felül számos életveszélyes fenyegetést is kapott, amint az kiderült: részben lengyel szurkolóktól. A két klub vezetése időközben ünnepélyesen elásta a csatabárdot, és saját szurkolóikat is erre kérték, szerény sikerrel.
Október elején a belga parlamentben megkérdezték Annemie Turtelboom belügyminisztert, mit kíván tenni a lelátókról harsogó sértő szlogenek ellen. Válaszában elmondta, hogy szeretné elérni az ilyen cselekmények pénzbírsággal sújtását. Ahhoz azonban, hogy az ilyen előírásokat a gyakorlatban is érvényesíteni tudják, szükséges a klubok együttműködése.
Felvette a kapcsolatot a labdarúgó-szövetséggel, és olyan magatartáskódex kidolgozását reméli, amely módot ad a magukról megfeledkezett szurkolók bírságolására. Az így befolyó pénz nem az államkasszába kerülne, hanem a sportklubokhoz, amelyek szociális célokra lennének kötelesek fordítani.
—-Ausztria—-
Évről évre egyre többször verekednek, randalíroznak az osztrák futballszurkolók a meccsek alatt. A rendőrség és a klubok többféle módon próbálják meg visszafordítani a folyamatot.
Több más országhoz hasonlóan Ausztriában is kitilthatják a nézőtérről a rendbontó szurkolókat, de nem ritka a pénzbírsággal végződő rendőrségi eljárás sem. Emellett külön rendőrségi szakértők foglalkoznak az egyes szurkolótáborokkal való kapcsolattartással. A megbízottak név szerint ismerik a rendbontásra leginkább hajlamos drukkereket, és szükség esetén a mérkőzések alatt erélyes, de nem fegyveres fellépéssel próbálják meg csillapítani a feszültséget.
A minisztérium kimutatásai csak a Bundesliga-meccsek alatt elkövetett rendbontásokat tartalmazzák. Az adatok szerint míg a 2005-2006-os évadban 54 testi sértésre volt példa, tavaly 277-re. Az összes feljelentés száma három év alatt 529-ről 1591-re nőtt.
Az osztrák élvonalon kívüli csapatok találkozói sem mentesek azonban a randalírozásoktól, egy júniusi linzi mérkőzés alkalmával például 42 szurkolót vettek őrizetbe egy kétszáz fős randalírozó tömegből. A rendőrség azután lépett közbe, hogy mérkőzés közben a nézőtérről többen berohantak a pályára, majd törtek-zúztak a stadion környékén.
Az egyre romló helyzetet látva az Osztrák Labdarúgó Szövetség (ÖFB), a Bundesliga és a rendőrség júniusban egy sor intézkedésben állapodott meg. Eszerint a labdarúgóklubok és a rendőrség az eddiginél gyakrabban nyúlnak a stadiontól való távoltartás eszközéhez, s az adatvédelmi szabályok módosítása után az egész ország területén megtilthatják majd a visszaesőknek, hogy egy-egy csapat mérkőzéseit látogassák. A hatóságok a maguk részéről azt ígérték, hogy gyakrabban lépnek fel a szabálysértések ellen, megemelik a kiszabható pénzbírság felső határát és növelik a konfliktusok megelőzésével foglalkozó szakértők számát.
A hivatalos adatokból az is kiderül, hogy az osztrák futballhuligánok egyre fiatalabb korosztályból kerülnek ki, átlagosan 15-21 évesek. Az igazságügyi minisztérium tervei között ezért az is szerepel, hogy a szakértők a középiskolákban is végezzenek megelőző, tájékoztató tevékenységet.
—-Románia—-
Aki Romániában szurkolóként rendbontásra vetemedik, azt a hatóságok nyilvántartásba veszik, súlyos esetben ki is tilthatják a stadionokból.
Az elmúlt időszakban megszaporodtak a romániai meccsek idején kirobbanó “balhék”. A Román Kupa döntője idején például a CFR Cluj és az FC Timisoara mérkőzése alatt a szurkolók befutottak a pályára, igaz, akkor nem szakították félbe a játékot. Ezzel szemben az Európa Liga-selejtezőn, amikor a Dinamo Bucuresti és a Slovan Liberec játszott, s a vendégek már 3-0-ra vezettek, a hazai csapat szurkolói – megharagudva saját nemzetük játékosaira – ugyancsak berontottak a pályára, s emiatt a meccset le kellett fúlni. Jellemző a pirotechnikai eszközök bevetése is, bár sokszor nehéz azonosítani, hogy ki dob petárdát a játékosok közé.
Az utóbbi években a csendőrség már nem a stadionon belül, hanem azon kívül, a környező utcákban foglalja el állásait. Erre a változtatásra azért volt szükség, hogy a vadabb szurkolókat ne ingerelje az egyenruhások jelenléte. Ezért újabban a sportklubok alkalmazásában álló civil rendfenntartók, az úgynevezett stewardok próbálják kordában tartani a rendetlenkedőket, általában nem sok sikerrel. Sokak szerint talán ezért is harapódzott el az utóbbi esztendőkben az erőszak a stadionokban. Amikor a “stewardok” nem győzik erővel és tekintéllyel, akkor vetik be a csendőrséget.
Romániában sokakat előállítottak már rendbontás miatt. Aki a hatóságok “fekete listáján” szerepel, és súlyos cselekményt követett el, azt kitiltják a stadionokból. Sajátos helyzet alakult ki a Gigi Becali által birtokolt Steaua esetében. Mivel a bukaresti csapat szurkolói utálják a tulajdonost, és szeretnék, ha eladná csapatát másnak, Becali ezek “megregulázására” bevezette, hogy a Steaua meccseire csak személyi igazolvánnyal lehessen jegyet venni, így maga a tulajdonos előre kiszűrheti a randalírozókat.
—-Oroszország—-
Oroszországban a szurkolói egyesületek ismerik azokat, akik hajlamosak a rendbontásra, de nyilvántartást nem vezetnek róluk, s vonatkozó jogszabályok hiányában nem is lehet kitiltani őket a stadionokból – mondta el az MTI kérdésére Ivan Katanajev, a Szpartak Moszkva Fratria szurkolói egyesületének elnöke hétfőn.
Hozzátette: mindenki tudja, hogy számára csak bajjal jár, ha huligánkodik, ezért ilyesmi elég ritkán fordul elő. Tény, hogy a fontosabb meccseken a stadionban, annak környékén, sőt esetleg az egész városban nagy kommandós és rendőri készültség vigyáz a rendre, s ellenőrzi már a stadionba lépőket is.
Katanajev szerint nem is lenne helyes listát vezetni, vagy kitiltani bárkit, mert túl könnyen előfordulhatna, hogy ártatlanokat sújt az intézkedés. Inkább igyekeznek meggyőzéssel “megdolgozni” azokat, akikről tudják, hogy hajlamosak a rendbontásra.
A szurkolói egyesületek országos szervezete nemrég javaslattal állt elő, amely ugyan butaságnak tűnhet, de amely az első kísérletek során figyelemre méltó sikerrel járt, és elnyerte az illetékesek támogatását is: részben a huligánkodásra hajlamos szurkolókra bízzák a rendfenntartást – mondta Katanajev.
Rendbontások mindezek ellenére előfordulnak: pénteken Kazanyban például a helyi Rubin ellen küzdő szamarai Krilja Szovjetov csapat 120 szurkolóját állították elő, miután azok tönkretettek 650 ülőhelyet a stadionban, majd a kerítést áttörve a “fanatikusok” szektorából szétszéledtek, s végül még a városban is zavarták a közrendet. A kár értéke mintegy 262 ezer rubel. A szamarai klub bocsánatot kért hétfőn a kazanyiaktól, s ígéretet tett, hogy megtalálja a vétkeseket. Az illetők ellen büntetőeljárást indít majd az ügyészség.
—-Szerbia—-
Szerbiában mára féktelen erőszak harapózott el a futballstadionokban, a pusztításban három patinás fővárosi klub, a Crvena zvezda, a Partizan Beograd és a Rad szurkolói járnak az élen.
Megfékezésük érdekében eddig nem sok intézkedés történt, a csapatok mérkőzése előtt az utcákra kivezényelt rohamrendőrök a belvárosban összpontosulnak, hogy a meccsre vonuló, s onnan távozó drukkerek tombolásának elejét vegyék. A stadionokban eddig gyakorlatilag szabad volt a pálya az erőszakoskodóknak. Léteztek ugyan jogszabályok (egy bíró akár el is tilthatott valakit a meccsek látogatásától), de a jogalkalmazók elvétve éltek ezekkel, mert a tilalmakat gyakorlatilag büntetlenül át lehetett hágni.
Az első komoly intézkedés tavalyelőtt történt, amikor tíz év börtönre ítélték a Crvena zvezda egyik drukkerét, aki égő fáklyát nyomott egy csendőr arcába, majd az inge alá dugta, életveszélyes sérüléseket okozva vele. Belgrádot az ítélet kimondása után ellepték az “Igazságot Urosnak!” (a szurkolónak) feliratok.
A pohár idén telt be. Az Európába készülő Szerbia demokratának nevezett vezetői az elvadult futballszurkolóknak a szeptember végére tervezett melegparádé meghiúsításában játszott szerepe, s egy francia futballszurkolónak a Crvena zvezda-Toulouse mérkőzés előtti, előre megfontolt szándékkal elkövetett brutális agyonverése miatt határozott lépésekre szánták el magukat.
Pár hete egy ügyész kezdeményezte tizenöt szurkolói csoport bírósági ítélettel történő feloszlatását. Szerb sajátosság, hogy a nagy szurkolói táborok (a Crvena zvezdánál a Daliák, a Partizan Beogradnál pedig a Sírásók) több alcsoportra tagolódnak. Ezek kor, lakóhely, harciassági szint szerint szerveződnek, s a nagy egészen belül megvannak a maguk külön jelképei. Mozgásuk mindig szervezett, az alvilághoz kötődő főnökök irányítják őket.
Elkészültek a stadionokban uralkodó erőszak megszüntetését szolgáló drákói törvényszigorítások is, amelyek legkésőbb december 1-jéig a parlament elé kerülnek. Ha jóváhagyják őket, a pályákról kitiltott erőszakoskodóknak a mérkőzések előtt két órával jelentkezniük kell a rendőrségen, ahol legalább két órára őrizetbe veszik őket. Így lesz ez akkor is, ha lakóhelyüktől távol tartózkodnak – akkor a hozzájuk legközelebbi őrs az illetékes. Aki elmulasztja a megjelenést, 10 és 60 nap közötti elzárással büntethető.
A rendbontásért járó, ma 500 és 50.000 ezer dinár (1500 és 150.000 forint) közti büntetést a tízszeresére emelik.
A szurkolóikat eddig a végsőkig ajnározó, bűncselekményeikről tudomást venni nem akaró klubokat is szorosabb pórázra fogják. Biztosítaniuk kell stadionjaikban egy helyiséget, ahová a rendbontókat azonnal el lehet zárni, irodát az ítéletet a helyszínen kimondó szabálysértési bírónak, és kötelesek lesznek saját pénzen térfigyelő kamerákat beszerezni, ilyenekkel felszerelni az irányító központjukat.
—-Szlovákia—-
Megszigorították a rendezői felügyeletet a szlovákiai stadionokban, miután az utóbbi időben számos szurkolói incidensre, összecsapásra és garázdálkodásra került sor.
November elsejétől kezdődően a nemzeti labdarúgó- és jégkorong-bajnokság mérkőzéseit olyan stadionokban kellene lejátszani, amelyekben kamerás figyelőrendszer van. Ilyennel pillanatnyilag azonban csak négy futballklub rendelkezik. Az érintett klubok többsége ezt a feltételt még nem teljesíti, ezért súlyos pénzbüntetéssel kell számolnia. A dunaszerdahelyi DAC ideiglenesen úgy oldotta meg a dolgot, hogy a bajnoki mérkőzéseken operatőröket fog alkalmazni. Egyelőre nem tudni, mit szól ehhez a Szlovák Labdarúgó Szövetség.
A stadionokban a felügyeletet a klub rendezőinek kell biztosítani, s a rendőrség – kommandósok révén – csak a rendezők kérésére avatkozik be. Tény, hogy a beavatkozás nem ritkaság. Kezd elterjedni, hogy az azonosított rendbontók fényképeit megkapják a rendezők, s az illetőket nem engedik be a mérkőzésekre. Tartós kitiltásra eddig nincs ismert eset. A problémás és egymással rivalizáló szurkolói csoportok tagjait – elsősorban a pozsonyi Slovan és a nagyszombati Spartak esetében – a beléptetéskor rendszeresen, s többnyire szigorú ellenőrzésnek vetik alá.
Mindezek ellenére például a két héttel ezelőtti Slovan-Spartak rangadó folyamatos szurkolói randalírozástól kísérve zajlott le, s óriási botránnyal végződött. A rendőrség több szurkolót őrizetbe vett.
A játékvezetők is kezdenek erélyesebbek lenni, s indokolt esetekben figyelmeztetik a klubokat a meccs megszakításának veszélyére. Ez történt egy hete a DAC-Slovan mérkőzésen is, amikor petárda röpült a pályára, illetve pénzérmével találták fejbe a vendégklub egyik játékosát. A mérkőzést egyébként a tervezett időponthoz képest később játszották le. Eredetileg a Csallóközi Vásár idején kellett volna megrendezni, de a hatóságok ezt biztonsági szempontból kockázatosnak ítélték, s ezért későbbre halasztották a meccset.
—-Csehország—-
A helyszíni, rögtönítélő bíróságok intézményét is bevezették Csehországban, hogy gátat szabjanak a stadionokban elszabaduló, törvénysértő indulatoknak.
Egy két éve érvénybe lépett törvény szerint a rendőrség “az utcán”, míg a klubok rendezői a stadionokon belül kötelesek biztosítani a közrendet. A korábbi szabályozástól eltérően a kommandósok most csak a rendezők kérésére avatkozhatnak be a stadionokban. A törvényt többen bírálják, de a megváltoztatására irányuló kísérlet néhány hónapja sikertelen volt. A rendőrségi beavatkozás költségeit a szabályok szerint a kluboknak kell állniuk.
Helyszíni rögtönítélő bíróságot a kiemelten kockázatosnak minősített mérkőzések idejére lehet felállítani. A törvénysértő egyént a rendezők kiemelik a tömegből, s a stadionban jelenlévő bíróhoz viszik, aki az előterjesztett bizonyítékok alapján államügyész jelenlétében elítélheti a rendbontót. Eddig három esetben próbálták ki a rendszert, de ítéletre nem volt szükség.
Az erőszak és a rendbontás évek óta komoly probléma a cseh stadionokban. A kockázatos mérkőzésekre a szurkolókat mindig folyamatos rendőri kíséret mellett szállítják, s a szurkolói csoportok nyílt összecsapásait többnyire sikerül megakadályozni. Nem úgy a rombolást – sem a stadionokban, sem a városokban.
A legveszélyesebb az ostravai Baník és a prágai Sparta kemény magja, de nem sokkal marad le tőlük a prágai Slavia és az FC Brno szurkolótáborának kemény magja sem.
A Sparta az utóbbi három évben két ízben kemény intézkedést hozott a saját szurkolóival szemben is, és a kemény mag “legkeményebb” tagjait hosszabb időre is kitiltotta stadionjából. A csapat tagjai és a szurkolók is rendszeresen találkoznak, s olykor késhegyre menő viták vannak. Ezt a gyakorlatot néhány más cseh futballcsapat is alkalmazza.
Több csehországi stadionban kamerás figyelőrendszer működik, amely lehetővé teszi, hogy a rendbontókat utólagosan is azonosíthassák. Fényképeiket a rendezők megkapják, s azok alapján az illetőket kitilthatják a stadionokból.
