A Bárka Színház műsorán szeptemberben egy örökérvényű darabot, Márai Sándor Zendülők című művét mutatják be, amely az író azonos című regénye alapján készült. Az első világháború végén játszódó történet négy, érettségi előtt álló fiúról szól, akik sértődötten, félelemmel telve fellázadnak a felnőttek torz és hazug világa ellen. Kigúnyolják, meglopják, becsapják őket. Infantilis és igazából ártalmatlan játékaikkal az utolsó nagyszabású tettet hajtják végre az összeomlás előtt álló világban. Céljuk nem a jövő megváltoztatása, azt befolyásolni nincs módjuk, néhány hét múlva ők is bevonulnak, és valószínűleg a haza hőseként esnek majd el valamelyik fronton. A maguk szabta szabályok mentén ellenvilágot teremtenek, amit az önmagukkal foglalkozó, vak felnőttek szinte nem is érzékelnek. „Az élet elől menekültünk, mely csaknem elviselhetetlen volt már akkor, az élet elől, mely hastífusz volt és hazugság…“ – hangzanak Márai sorai.
Antik drámák új köntösben
Szívszorító emberi sorsoknak lehetünk szemtanúi a Radnóti Színház őszi bemutatóján is. Valló Péter ötlete nyomán, Valló Péter rendező, Morcsányi Géza dramaturg és Szálinger Balázs költő három antik görög tragédia feldolgozásával egy új művet hozott létre Oidipusz gyermekei címmel.
Mindhárom eredeti dráma a thébai mondakörhöz tartozó történetet dolgoz fel, melyek a Labdakidákról, Oidipusz családjáról szólnak. Oidipusz tragikus sorsát Szophoklész Oidipusz királyából és az Oidipusz Kolonoszban című művekből ismerhetjük. A királyt sújtó jóslat szerint szörnyű végzet vár rá és gyermekeire is. Két fia, Eteoklész és Polüneikész és két lánya, Antigoné és Iszméné hasztalan próbál küzdeni az Istenek akarata ellen. A mű első fele a két fiú párharcáról szól, az átírás alapjául Euripidész és Aiszkhülosz egy-egy drámája szolgált. A második rész ismertebb történetre, Szophoklész Antigonéjára épül.
A három szerző eredeti tragédiáit három különböző fordításban ismeri a magyar közönség, de ezeknek a műveknek nemcsak a nyelve, hanem gondolkodásmódja és világképe is eltér egymástól. E három szövegből mégis egy egységes, új mű született. A darabot október 18-ától láthatja a közönség.
A szinkronstúdiók kulisszatitkai
A Budapesti Kamaraszínház Tivoli színpadán október 2-án debütál Dallos Szilvia Utószinkron című darabja Iglódi István rendezésében. A filmszinkronizálás hőskorában, az ötvenes évek elején egy színészcsapat pártutasításra hajmeresztő feladatot kap: egy szovjet színház vendégjátéka alkalmával élőben kell szinkronizálniuk a színpadon elhangzó szöveget. Ezzel kezdetét veszi a kacagtató bonyodalmakkal teli történet, mely mögött azonban ott húzódik a korszak embertelensége. A darab egészen különleges utazásra invitálja a nézőt, a szinkronstúdió világa drámai helyzetek terepe lesz. A főbb szerepekben Haás Vander Pétert, Czvetkó Sándort, Sáfár Anikót és Lévay Viktóriát láthatjuk.
Igazi különlegességnek ígérkezik Földes László, alias “Hobo” önálló estje szintén a Budapesti Kamaraszínház produkciójában. Az október 11-én bemutatandó Circus Hungaricus című darab “Hobo” szerint „egy lecsúszóban lévő vén ripacs kétségbeesett és nevetséges, ám valószínűleg nem utolsó próbálkozása, amelyben a rockzenét ezúttal a cirkusszal szeretné összehozni. Új „Circus Hungaricus”-ában áriázik, spiccel, durrogtat, bű- és művészkedik, lángot okád, valamint pávatollakkal a fenekében mutogatja magát.”
Ha a női lélek megannyi vetületére vagyunk kíváncsiak, akkor a Verebes István által írt Remix című darabot ajánljuk Szurdi Miklós rendezésében, szintén a Budapesti Kamaraszínházban. A darabban három vérbő színésznőt láthatunk, akik minden idők talán legsikeresebb dívái. Rossz anyák, hűtlen barátnők, magányos rémek, érzékeny, sebzett tehetségek és bölcs filozófusok egyben. A darabot október 25-én mutatják be, a főszerepben Lehoczky Zsuzsa, Almási Éva, Lévay Viktória és Zsurzs Kati.
Tragikomédia az öregségről
Az Örkény István Színház Bertolt Brecht Arturo Ui feltartóztatható felemelkedése című darabjával nyitja az őszi évadot. „Művészetem e korban sorvadoz, Mert aljasság és ínség undorít. De mocskos világotok mocskaihoz helyeslésem is hozzátartozik” – írja Bertolt Brecht. Az előadást Zsótér Sándor rendezi, a címszerepet Kerekes Éva játssza.
Ugyanitt az időskori szerelemről láthatunk tragikomédiát, Örkény István Macskajátékát. A művet Mácsai Pál rendezésében Pogány Judittal a főszerepben mutatják be október 9-én. Az előadásban két vendégművész is szerepel: Giza szerepében Molnár Piroska, Paula szerepében Csomós Mari. „A Macskajáték meséjét énelőttem már több ezren elmesélték. Két ember szereti egymást, de akadályok lépnek föl, s a csábító harmadik minden női varázsát latba vetve magához láncolja a férfit, s a boldog pár oltár elé lép… Mindnyájan akarunk egymástól valamit. Csak az öregektől nem akar már senki semmit. De ha az öregek akarnak egymástól valamit, azon mi nevetünk” – írja Örkény.
Fekete Péter, aktuális mese
Ha felszabadult kacagásra vágyunk, akkor a Centrál Színház Fekete Péter című darabja könnyed szórakozásnak ígérkezik. Operettről van szó, így műfajához hűen nem is szólhat másról, mint hogy az anyagias világ törtetői fölött diadalmaskodik a szerelem. A szereposztás fergeteges: Básti Juli, Haumann Péter, Oroszlán Szonja, Gubás Gabi, Magyar Attila és Simon Kornél. Bár a Fekete Péter édes és vigasztaló mese, az antivilágbéli operett alapszituációja ma is igen aktuális.
Haumann Péter és Básti Juli
A gazdasági világválság idején a jóképű világfi, aki nem mellesleg veszedelmes tőzsdecápa, véletlenül rábukkan Fekete Péterre, a világ legnagyobb balekjára.. A címszereplő, akármihez is ér, az összeomlik. Jövedelmező befektetésnek tűnő részvénytársaságot alapít, az üzlet be is indul, csakhogy közbeszól a szerelem. A dörzsölt úriember és a lúzer találkoznak egy-egy saját világukon kívüli nővel. A megejtő szerelmi kergetőzést legendás örökzöldek tarkítják, miközben a fináléban már a legmeglepőbb párok szorongatják egymás kezét. A Fekete Péter zenéjét Eisemann Mihály írta, a századelő legendás magyar slágergyárosa. Jól ismert dalainak java fel is csendül az előadás során: Fekete Péter öcsém, te kis ügyefogyott, Holdvilágos éjszakán, Lesz maga juszt is az enyém.
Oroszlán Szonja és Magyar Attila
Pánik a Nemzetiben
A Nemzeti Színház a nemzetközi színpadokon is egyre sikeresebb fekete komédiát mutat be Pánik címmel. A szerző napjaink egyik legsikeresebb finn drámaírója és rendezője, Mika Myllyaho. A mű pánikról, káoszról és harmóniáról, egy sikeres harmincas férfi életének állomásairól szól. A szövegkönyvet Falk Nóra fordítása és színészi improvizációk alapján Merényi Anna és Rába Roland készítette. A formabontó darabot október 14-étől láthatja a közönség.
Bánk bán Junior
A Nemzeti Színház őszi premierjei között találjuk Katona József Bánk bánját. A dráma megkerülhetetlen remekműve a magyar színház- és irodalomtörténetnek, ugyanakkor kikerülhetetlen „istencsapása” diákgenerációk számára. A Nemzeti Színházi előadása, Alföldi Róbert rendezésében a huszonéves fiatalok érdeklődését és kíváncsiságát szeretné felkelteni, figyelmét a mű igazi értékeire irányítani. Alföldi Róbert a színház legfiatalabb színészei számára feladatul tűzte ki, hogy az általuk kiválasztott jeleneteket a maguk értelmezésében rakják össze és ezekből a tanulmányokból induljon el egy nyílt, bátor, eleven megközelítése a Bánk bánnak. A művet október 23-án mutatja be a Nemzeti Színház.
Marlene, az „örök”
A szerelemről és harcról szól a Thália következő őszi újdonsága, amely a 16. század elejének Firenzéjébe, a Medici család küzdelmeibe avat be. A fejedelem züllött, morális gátakat nem ismer. Az arisztokraták és a polgárok ugyan lázadoznak, de képtelenek összefogni. Egy fiatalember, Lorenzo de Medici úgy dönt, hogy egymaga számol le a zsarnokkal. A fejedelemhez csapódik, s barátja, talpnyalója, rossz szelleme lesz. A színjáték tökéletes, de az álarc túlságosan is hozzánő Lorenzóhoz, aki nemcsak hírét, de családját és barátait is feláldozza rögeszmévé váló terve érdekében. Végül sikerrel jár, a zsarnok halott, ám nem változik semmi: Lorenzo maga fut a gyilkos tőrbe, uralkodóvá pedig egy alkalmatlan bábfigurát választanak. Alfred de Musset poétikus szépségű és megdöbbentően modern szemléletű 1834-es drámája, „a romantika Hamletje” ritkán kerül színre Magyarországon. Ez persze azzal is magyarázható, hogy az eredeti darab hatvan színváltást és négyszáz szereplőt alkalmaz. Zsótér Sándor ezúttal a Maladype társulat öt színészével mutatja be a darabot, amelyet október 11-étől láthat a közönség.
A Thalia Színház másik őszi premierje a világhírű filmcsillag, Marlene Dietrich világába kalauzol el. A Marlene című zenés játék feleleveníti, amint 1969-ben az énekesnő turnéja utolsó állomásaként megérkezik a francia fővárosba. Rajongók tömegei tolonganak, hogy üdvözölhessék a sztárt, aki a háború alatt a szövetséges csapatok oldalán, a harctéren segítette dalaival a harcoló egységeket. A darab egy különleges nő, egy ikonként imádott előadó kulisszatitkait mutatja be. Kíméletlenül elénk tárul mindaz a szenvedés, félelem és bizonytalanság, amit az öregedő színésznő él át, hogy a róla alkotott képet megőrizze. A darabban elhangzanak a jól ismert Marlene Dietrich dalok és az előadás végére a nézőkben is megfogalmazódik, hogy “Marlene örök”. A darabot, amely a Soproni Petőfi Színház vendégjátéka a Thália Színházban, október 4-étől láthatja a közönség.
