Élet-Stílus

Virágzik a fiola

admin
admin

2009. 05. 22. 08:00

Az OTC- (Over the counter) termékek a nem vényköteles gyógyszerek gyűjtőfogalma. Mi hívta életre ezt a kategóriát, milyen gazdasági szükségszerűségek befolyásolták, hogy jött létre a self-medication (az öngyógyszerezés). Hogyan társultak ezekhez az étrend-kiegészítők mint az öngyógyítás időnként vitatott produktumai?

A gyógyszeripar esélyeit boncolgató minden elemzés azt emeli ki, hogy a gyógyszerkasszák, vagyis a társadalombiztosítási alapok növekedési igénye nagyobb, mint a bruttó nemzeti termék tényleges növekedése. Tehát a növekvő gyógyszerforgalom miatt a társadalombiztosítók nem tudják a bevételekből finanszírozni a gyógyszertámogatásokat. Az egészségügyi vezetés ezért a kontroll és a fékezés különböző formáit alkalmazza. A magyarországi termelői árbefagyasztás terítéken van más országokban is. Növelik a beteg által fizetendő részt, a korábbi 90 százalékos támogatási plafont idehaza előbb 85, most 80 százalékra mérséklik, preferálni kezdik az olcsóbb generikus készítményeket, vagy egész gyógyszercsoportok támogatását szüntetik meg, és végül, de nem utolsósorban intézményesen kezdik el támogatni az öngyógyítást és az öngyógyszerezést.

Passzívból aktívba
Gyakorlatilag három periódusra lehet osztani az elmúlt 40 évet. Az első az 50–60-as évek. Ebben a paternális időszakban, ahogy azt egy korábbi előadásában Major Ferenc, a Béres Rt. vezérigazgatója nevezte, elmentünk az orvoshoz, és csak az ő tanácsában bíztunk. Felírta a receptet, mi beszedtük a gyógyszert. Aztán jöttek a 70–80-as évek, ahol már elkezdődött valamiféle preventív szemlélet, amikor felismertük az életünkben a kockázati tényezőket. Elég emlékeztetni a dohányzásellenes kampányokra, a vitaminszedés szükségességének hangsúlyozására.

A 90-es évek már a „self-care”-ről szóltak, azaz hogyan tudjuk az egészségünket menedzselni. Felértékelődött az egyén saját egészségével kapcsolatos szerepe. Egyértelművé vált, hogy ő tehet a legtöbbet az egészségéért – életmódjával és a gyógyszerezéssel is. Rádöbbent arra: egyre többször kerül döntési helyzetbe, elmenjen-e az orvoshoz problémájával, kiváltsa-e a receptet… Végül, de nem utolsósorban megilleti az egyént az „informált fogyasztó” státusa. Vagyis a gyártóknak óriási a felelősségük a fogyasztók informálásával kapcsolatban. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy ezzel csökkenne az orvos és a gyógyszerész szerepe.

Termékválaszték
A termékcsoportok besorolása lassan formálódik, ma már a patikákban gyakran találunk külön részlegeket bizonyos OTC-termékek forgalmazására, bemutatására. Ilyenek a homeopátiás készítmények, a gyógynövénykészítmények, a vitaminok, a mineráliák. Egységes szabályozás ezekre sincs. Általános alapelvként kezelik az uniós országokban, hogy nem létezhet olyan kategória, amely gyógyigénnyel lép fel, azaz indikációt vagy hatást állít magáról, de nem törzskönyvezték gyógyszerként. A homeopátiás termékeket az országok többsége nem vényköteles gyógyszerként törzskönyvezi, ha a készítmény nem toxikus. Sokszor mosolyogva mondják, hogy ebben gyakorlatilag semmi kockázat nincs, mert semmiféle hatásuk nincs ezeknek a gyenge oldatoknak. Furcsaság, ha ezeket a parenterális alkalmazás miatt vényköteles gyógyszerként törzskönyvezik. Így van ez Franciaországban is, ahol a homeopátiás gyógyszerek piaci részaránya igen nagy.
A gyógynövénykészítményeket abban az esetben, ha terápiás vagy farmakológiai hatást állítanak róla, nem vényköteles gyógyszerként törzskönyvezik. Néhány esetben, például Németországban, ez egyszerűsített törzskönyvezési eljárással jár együtt, amely nem uniókonform. A vitaminok, a mineráliák helyzete könnyebb: egy adott szint alatt élelmiszerként, a fölött gyógyszerként törzskönyvezik. Ez alól az Egyesült Királyság jelent kivételt, ahol vitaminokat és mineráliákat csak élelmiszerként jegyeznek be.

Az OTC-készítmé­nyekhez a fogyasztó az orvos javallata nélkül hozzájuthat. A szabályozásában azonban sok az ellentmondás, néhány specifikus megkülönböztetés is. Ezekből figyelmet érdemel a nagyközönség számára szóló reklámozhatóság, a szabad árképzés, a márkanév használata vagy a márkázás és a disztribúció.

Patikán kívül?
Magyarországon 1996-ig tilos volt a gyógyszerek reklámozása nagyközönség számára. 1996-ban megszületett a médiatörvény, amely jogalapot teremtett arra, hogy az elektronikus médiában a nem vényköteles patikaszerek reklámozhatóvá váljanak.
A törvény felsorolta a tiltott termékcsoportokat, és a tilalmak között csak a vényköteles medikáliát említette. Viszont a korlátozott megjelenés lehetősége paradox helyzetet teremtett: az elektronikus médiában népszerűsített OTC-gyógyszer az írott sajtóban nem jelenhetett meg.

Kreatív ötletek az OTC-piacon

Az OTC-termékek egyik legnagyobb
szegmense – talán nem véletlenül – a fájdalomcsillapító tabletták,
pezsgőtabletták, balzsamok és kenőcsök piaca. Mindenki érvényesülni
szeretne itt, és bőséges a példa a vevőfogás módjaira.
Mint
tudjuk, a hagyományos fájdalomcsillapító ígéretek között vezető helyet
foglal el a gyorsaság. Erre építi kampányát a kategória koronázatlan
királyának tartott Aspirin gyártója, a Bayer is. Új terméke, az Aspirin
Effect porból készült összetételével rögtön enyhíti a fájdalmat.
Szintén méltó lehet a figyelmünkre a Dispirin ambient akciója, melyet
számos gyógyszertárban és szépségszalonban tettek közszemlére. Kis
füzetecskét készítettek, amelyet végigpörgetve eltűnik a szereplő
homlokáról a ránc – ilyen gyorsan szűnik a fájdalom is.
A Dolormin
kampánya, mely szerint olyan gyorsan hat, hogy még egy „apróbb”
balesetet is mosolyogva kibírnak használói, természetesen kicsit túloz,
de legalább vicces.
A gyors hatás a fő üzenete a Treo
fejfájáscsillapító-reklámjának is. Az animáció és natúr film
keverésével készült spot a szokásos sablont öltözteti sajátos retro
hangulatba.

Az OTC-készítmények patikán kívüli forgalmazhatóságáról és az önkiszolgáló módon akár patikában, akár patikán kívül történő árusításáról nincs egységes szabályozás az unióban. Különböző gyakorlat alakult ki a két véglet között. Ausztriában például csak a gyógyszerként törzskönyvezett gyógyteák árusíthatók patikán kívül. Az Egyesült Királyságban pedig minden OTC-készítmény bármilyen kiskereskedelmi üzletben forgalmazható. Itt még az sincs kimondva, hogy élelmiszer-forgalmazó vagy drogéria legyen. Valamiféle önszabályozás működik a dologban, mert itt is csak a készítmények forgalmának 27 százaléka történik patikán kívül. A két véglet között több megoldás lehetséges.

Az étrend-kiegészítők piaca
Sajnos manapság a zöldségek és gyümölcsök közel sem tartalmaznak annyi vitamint és ásványi anyagot, mint akár harminc éve. Néhány kutatás kimutatta, hogy az elmúlt harminc év alatt átlagosan 50–90 százalékkal csökkent a zöldségek, gyümölcsök vitamin- és ásványianyag-tartalma. Ma egy alma átlagosan csak 5–10 százalékát tartalmazza azoknak a vitaminoknak és ásványi anyagoknak, mint harminc éve. Megdöbbentő ez a hatalmas különbség, miközben az emberi szervezet igénye nem csökkent, sőt a napi stressz hatásának köszönhetően még nőtt is.

Ezt a hiányt kétféleképpen küszöbölhetjük ki: olyan mennyiségű zöldséget és gyümölcsöt fogyasztunk, amennyiből szervezetünk ki tudja vonni a megfelelő mennyiségű tápanyagokat. Ez lenne az ideális és leginkább természetes út, de így egész nap csak ennünk kellene, és még így sem biztos, hogy képesek lennénk a szükségletet pótolni. Ehelyett kereshetünk olyan készítményeket, amelyek koncentrált formában tartalmazzák ezeket a vitaminokat és ásványi anyagokat – számunkra könnyen fogyasztható formában.

Ma Magyarországon rengeteg étrend-kiegészítőt lehet kapni. Így a valóban jók kiválasztása igen nehéz feladat, különösen, hogy minden ember más és más. Mindenkinek hasonlóak az igényei laboratóriumi körülmények között, de a mindennapi életben nincs két egyforma ember, ezért lehet, hogy ami valakinek nagy segítség, az másvalakinek jobb esetben nem használ. Különösen igaz ez a mesterségesen előállított szerekre, amelyeket az emberek csak kis csoportján teszteltek.

Csak tiszta forrásból
A természetes anyagok, a természetben előforduló kombinációk mindig sokkal hatásosabbak, még ha mesterségesen, egy az egyben próbálják is meg lemásolni.

A gyógyszerekkel, gyógytápszerekkel szemben – amelyek összetett vizsgálatok után kerülhetnek csak forgalomba – az étrend-kiegészítők fogyasztása nem mindig nevezhető biztonságosnak. A gyógytápszereket gyógyszergyárakban állítják elő, ahol a tisztasági követelmények betartása alapvető. Ezek a termékek gyógyszertárakban érhetők el. Magyarországon például egyetlen, kifejezetten daganatos betegek kiegészítő terápiájára szolgáló tápszer rendelkezik hatását igazoló megfelelő tudományos bizonyítékokkal, ennek megfelelően a készítmény valóban alkalmazható a feliratában szereplő célokra. Egyéb tápszerek is elérhetők, melyek elsősorban a tápanyag felszívódásában, a nyelésben segítenek, roborálóként működnek. Jelenleg ezeket a speciális tápszereket is csak nyilvántartásba vételre kell bejelenteni az OÉTI-nél, az engedélyezés megszűnt.
Az étrend-kiegészítők egyik veszélye, hogy nincs előírás a maximálisan alkalmazható vitamin- és ásványianyag-szintekre vonatozóan. A rövid távon akár kedvező hatású szereknek nem feltétlenül vizsgálták hosszú távon esetleg jelentkező mellékhatásait. Egy-egy ismert gyógyhatású növény esetében sem mindegy, hogy melyik részét használják fel a gyártás során, illetve, hogy milyen módszerrel nyerik ki hatóanyagát. Egy veszélytelennek gondolt hatóanyag is veszélyessé válhat a kezelés során. A távoli, „egzotikus” eredetű termékek kockázata például abban rejlik, hogy kevéssé ismerjük az ottani növények tulajdonságait, elképzelhető, hogy eltérő életmódunk, táplálkozási szokásaink miatt máshogy hat ránk, mint az ottani lakosokra. És kevés információnk lehet arról, vajon az adott szer a környezetszennyezés szempontjából milyen területről származik.

Az étrend-kiegészítők a szabályozás szerint élelmiszernek számítanak. Általános érvényű alapelv, hogy a róla adott információk nem téveszthetik meg a fogyasztót, a címke vagy a reklám nem állíthat olyan hatást, amely nem igazolható. Ennek ellenőrzése azonban nem automatikus, és a gyártónak – mielőtt piacra helyezné a terméket – nincs bizonyítási kötelezettsége a termék hatékonyságát illetően. A biztonságosságért és a hatásosságért ugyan felelősséget kell vállalnia a forgalmazónak, de jelenleg nincs engedélyhez kötve az étrend-kiegészítők piacra bocsátása.

Régebben csak OÉTI-engedéllyel rendelkező étrend-kiegészítők kerülhettek forgalomba, 2004-től az unióhoz való csatlakozással azonban megváltozott a szabályozás. Ma a gyártóknak, forgalmazóknak csak bejelentési kötelezettségük van az OÉTI-nél, az intézet már csak „tanácsolhat”, nem tilthat.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

THE ASSASSINATION OF GIANNI VERSACE: AMERICAN CRIME STORY "The Man Who Would Be Vogue" Episode 1 (Airs Wednesday. January 17, 10:00 p.m. e/p) -- Pictured: Edgar Ramirez as Gianni Versace. CR: Jeff Daly/FX
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.