A közlemény kiemeli, hogy a lakosság körében elterjedt egy olyan tévhit, amely szerint a megengedett legnagyobb sebességet 15-20 km/órával túllépő gépjárművezetőkkel szemben a rendőrség csak figyelmeztetést alkalmaz.
A közigazgatási bírság szabályai május elsejével változtak meg, azóta nem a sebességtúllépés százalékos, hanem kilométer/órában megadott mértékétől függ, hogy milyen összegű bírságra számíthat a járművezető.
Nem lehet 44 km/órával száguldani
Az ORFK közleményében példaként hozza fel, hogy 40 km/óra sebességkorlátozásnál a sebességmérés alsó határa 44 km/óra. Amennyiben a gépjármű a sebességmérő készülék szerint 44-58 km/óra közötti sebességgel halad, és a rendőrség ezt rögzíti, akkor a vezetővel szemben helyszíni bírság kiszabására van lehetőség, illetve ellene szabálysértési eljárás kezdeményezhető, továbbá a gépjármű üzembentartója a rendőrség felhívására köteles közölni, hogy ki vezette a járművet.
Mindebből az következik – írta az ORFK – hogy legfeljebb 3 km/órás sebességtúllépésig lehet büntetlenségről beszélni, ami nem más, mint a mérőműszerek “esetleges mérési hibája”.
Közigazgatási eljárás
Ha a gépjármű vezetője az említett sebességkorlátozásnál 59-cel közlekedik, úgy vele szemben helyszíni, illetve szabálysértési bírság kiszabására már nincs lehetőség, feltéve, hogy ő a jármű üzembentartója. Ebben az esetben az elkövetett szabálysértés miatt közigazgatási eljárást kell indítani, amely alapján 30 ezer forint bírságot kell kiszabni – ismerteti a közlemény.
A rendőrség adatai szerint Magyarországon átlagosan majdnem minden harmadik közúti közlekedési baleset gyorshajtás miatt következik be. A megfelelő sebesség alkalmazásával életek százai menthetők meg, ezért – a közlekedők biztonságát legfontosabbnak tartva – a rendőrség a továbbiakban is mindent megtesz a mások életét, testi épségét veszélyeztető járművezetők kiszűrése érdekében – zárul a rendőrség közleménye.
