Élet-Stílus

Csapóajtó egy galápagosi vulkánon?

Egy a Galápagosi-szigeteken lévő vulkán krátere időnként mintegy öt métert emelkedik, és csapóajtóhoz hasonlóan felnyílik, hogy levezesse a feszültséget. Ennek, a bazaltvulkánokra nem jellemző jelenségnek a tanulmányozása a jövőben segítheti a szakembereket a vulkánkitörés előrejelzésében.

Amerikai kutatók műholdfelvételek elemzése során fedezték fel a Galápagos-szigeteken lévő Sierra Negra vulkán feszültség-levezető „biztonsági rendszerét”. Amikor egy-egy „adag” vulkáni anyag feláramlik a vulkán belsejében, a kráter egyik oldala a növekvő nyomás hatására, több méterrel megemelkedik, egy hatalmas csapóajtóhoz hasonlóan időnként kinyílik, és kiengedi a felgyülemlett gőzöket, gázokat, ezzel csökkentve a vulkán belsejében uralkodó nyomást.

Ez valószínűleg késlelteti a vulkánkitörést, ugyanakkor ennek következtében egy-egy kitörés előtt jóval nagyobb mennyiségű magma halmozódhat fel a magmakamrában, mint más vulkánoknál – írja William Chadwick, az Oregon State University kutatója a Geology nevű szaklapban.

Kutatók szerint e nélkül a „csapóajtó” nélkül a vulkánban jóval nagyobb nyomás halmozódna fel, így többek között a 2005-ben bekövetkezett kitörésre már 2002-ben sor került volna. 2005-ben a 70 négyzetkilométer kiterjedésű kráter emelkedése elérte az öt métert, ekkor következett be a kitörés.


Csapóajtó egy galápagosi vulkánon? 1

A Sierra Negra titkait kutatják.


A „biztonsági rendszer” tanulmányozásával a jövőben talán előre jelezhetővé válik a Sierra Negra kitörése. Vulkanológusok számára ugyanis jelenleg komoly gondot okoz, hogy nehéz prognosztizálni egy vulkánkitörés időpontját, hiszen a felszínen kevés jel árulkodik a mélyben zajló folyamatokról. Legfeljebb a gyakoribbá váló földrengések vagy gázkitörések lehetnek árulkodó jelek, arra vonatkozólag, hogy a vulkán aktívvá vált, de a kitörés időpontját még hozzávetőleg sem igen lehet prognosztizálni.

Rekord mélységű magmakamra

A fent említetteken kívül a Sierra Negra azért is különleges, mert a magmakamrája csak alig két kilométerrel a felszín alatt van, holott más vulkánoknál ez az érték több mint tíz méter.

A hegyet a magmakamrától a felszínre vezető kürtők, hasadékok szabdalják fel. Amikor egy-egy nagyobb mennyiségű magma nyomul a magmakamrába, a gázok, gőzök a hasadékok mentén távoznak, miközben megemelik a kráter felszínét. Ugyancsak a hasadékok mentén jut a felszínre a láva is.

A kutatók számára meglepő volt, hogy habár a kráter megemelkedésekor hatalmas feszültség halmozódik fel, ezt csak nagyon kis erejű rengés kíséri a felszínen. Ez is azt bizonyítja, hogy a „csapóajtó” tökéletes feszültség-levezető, vagyis nem engedi, hogy túl nagy nyomás halmozódjon fel a felszín alatt, és földrengést idézzen elő.

Már egy métert emelkedett a kráter

A Sierra Negra kráterének öt méteres emelkedése a legnagyobb felszínváltozás, amit eddig bazaltvulkánoknál megfigyeltek. Ezekre ugyanis jellemző, hogy legfeljebb egy métert emelkednek, majd a hígan folyó láva kiömlése után visszaereszkednek. Erre példa többek között az Izlandon lévő Krafla vulkán, amely évente többször is megemelkedik. A savanyú (kovasavban gazdagabb), sűrűn folyó magmájú vulkánoknál viszont a nagyobb nyomás miatt nem ritka, hogy a kráter akár száz métert is emelkedik.

A Siera Negra kitörésekor a láva elérheti a hegy lejtőjén lévő településeket is, emberéleteket veszélyeztetve. 1979. évi kitörés során a láva eljutott egészen az 1500 méter magas hegy lábáig.

A kutatók remélik, hogy a jelenleg zajló megfigyelések segítenek abban, hogy a jövőben előre jelezhető legyen a kitörés. Ezért hat éve adóvevőket helyeztek ki a kráter felszínére, hogy annak változását GPS-szel, milliméterpontosan követni tudják. Kitörésre ugyanis igen hamar sor kerülhet, hiszen a vulkán az utóbbi időben nagyon aktívvá vált, a kráter már több mint egy métert emelkedett.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik