Óriási érdeklődés mellett rendezték a Moholy-Nagy Egyetemen az Építészet Hónapjának egyik záróeseményét, Jönnek a felhőkarcolók?! címmel. A nemzetközi konferencián külföldi sztárépítészek és a hazai szakma képviselői tartottak előadást, majd vitatkoztak ugyanarról, a magasházak mai megítéléséről és a hazai lehetőségekről, a szabályozás szükségességéről.
Asztalon a tervek
„A mai Budapest épületei jobbára azonos magasságúak, a 45 métert nem haladják meg. A Parlament a legnagyobbak között található, és bár száz éve épült, nem tudjuk, hogy manapság építhetünk-e magasabbat?” – érzékeltette a mai építészeti szabályozás hiányosságát Erick van Egeraat holland építész, akit a hazai közönség elsősorban a Dózsa György úti ING-székház tervezőjeként ismer. Építészirodáiban jelenleg is több toronyházat terveznek Moszkvában, Amszterdamban és budapesti helyszínnel.
Ugyan az utóbbi megépítése egyelőre még nem lehetséges a hatályos magassági korlátozások és szintmutató arányszámok miatt, a konferencia közönsége már láthatott róla látványterveket. A DunaCity elnevezésű projekt a IX. kerületi Duna-part mentén jönne létre, Budán pedig a volt Skála áruház helyén állnának épülettornyok, amelyek látványképén a közönség is megítélhette, miként „simulnának” a városképbe százméteres magasságukkal.
A New Yorkból érkezett, indiai származású Hani Rashid is bemutatta Újpestre álmodott tornyait. A világhírű építész, aki Európában legutóbb a Mercedes Múzeum merészségével hívta fel magára a figyelmet, két változatban tervezi az ORCO Group megrendelésére a Bank Tower elnevezésű épületeit. A rajzokon egy hatvan és egy százhét méter magas változatot mutatott be. A magasabb tornyok karcsún nyúltak az ég felé, míg az alacsonyabbak, kicsit tömzsinek, félbeszegettnek mutatták magukat. Ha megépülnek az ikertornyok, akkor absztrakt, elegáns, technológiailag fejlett, élhető épületek jönnek létre a tervező szerint.
Dubai perverz játszótér
Rashid elmesélte, miként terveznek jelenleg Dubaiban egy új felhőkarcolót. Felidézte, hogy ebben a városban az elmúlt 10-15 évben sorra épültek az egymást túllicitáló magasságú építmények. Ázsiában egészen másképp viszonyulnak a magasépítészethez, mint Európában. „Dubai perverz játszótere lett az építészeknek.” Itt nincs semmiféle ellenállás a magasság ellen, minél szélsőségesebb egy épület, annál inkább vonzó a helyiek és a turisták számára. „Olyan házat tervezünk Dubai pénzügyi központjába, amelyet majd szeretnek gyűlölni, mint annak idején Eiffel tornyát Párizsban.” Az amerikai építész véleménye szerint nincs oka a régiónak illetve Budapestnek arra, hogy ne építsen toronyházakat hasonló szenvedéllyel, mint más tájain a világnak. Sőt, jó helyzetben van, mert tanulhat a más városok által elkövetett hibákból, a tapasztalatokból.
Egy magas ház, nem magasház
A külföldieket Finta József követte, aki elmondása szerint kollégáival négy-öt éve harcol a toronyház-moratórium ellen. Éppen a napokban mutatták be a Raiffeisen Bank számára tervezett épületük tervét, amely szintén elérné a száz métert. A XIII. kerületben, a Váci út és a Róbert Károly körút találkozásába tervezett épület tetején művészeti galéria, kávézó, kilátó és közösségi terek lennének. A neves hazai szakember szerint nem igaz az az állítás, hogy a hazai építészszakma nem képes eleget tenni a toronyházépítés technikai, műszaki követelményeinek. Hosszan sorolta a múlt századi példákat 1920-tól kezdve, amikor korabeli építészek elképzeléseiben magas házak szerepeltek, de mégsem valósultak meg.
Jelenleg a SOTE Nagyvárad téri épülete nyúlik a legmagasabbra, a maga 83 méterével. 70-72 méter a nyugdíjbiztosító a XIII. kerületben, 60 méter az ettől néhány méterre álló Teve utcai rendőrségi székház. Ám, ha az antennáját is számítjuk, akkor már 93 méter a magassága. (A jelenlegi szabályok Budapesten, a Hungária körúton belül 45 méteres magasságot engedélyeznek, azon kívül 65 méter a maximum, de a telek nagysága és az úgynevezett szintmutatók is meghatározzák az épület engedélyezett magasságát.)
Finta József szerint egy magas ház, nem magasház. Toronycsoportokat képzelne el a városban, amelyeket nem zónáznak, vagyis nem szabják meg szigorúan, hogy hol épülhetnek meg. Ám ettől függetlenül mégis annak örülne, ha Budapest külső kontúrjában jönnének létre az első tornyok. Abban bízik, hogy az új városvezetésbe olyan szakemberek is bekerültek, akik tehetnek majd az ügy érdekében.
Ugrásra készen a tőke
Finta József nagy valószínűséggel Z. Halmágyi Juditra, és Bojár Ivánra is gondolt. Előbbi az EEA építésziroda vezető tervezője, utóbbi az Octogon főszerkesztője, az Építészet hónapjának egyik szervezője. Mindketten részt vettek az előadásokat követő panelbeszélgetésen. Rajtuk kívül Nagy Tamás, a konferencia helyszínét biztosító egyetem építészeti tanszékének vezetője és Skardelli György, a KÖZTI Rt építésze fejtették ki álláspontjukat. Mindannyian tudatában vannak annak, hogy a spekulatív és a nem spekulatív tőke egyaránt ugrásra készen arra vár, hogy a mai építészeti szabályozás korlátait feloldják.
Skardelli György szerint az építészeti értékeket nem centiméterekben mérik. Ha egyetlen egy ilyen épület sem épülne, akkor sem „csapódna be egyetlen ajtó sem”. Nagy Tamás megítélése szerint ezeket az igényeket a befektetők generálják. Z.Halmágyi Judit sem gondolja, hogy a toronyházak kérdése lenne a legfontosabb probléma a hazai építészetben. Most van olyan helyzet, amikor új szabályozást és ezzel együtt koncepciót, víziót kell alkotni. Ennek része lehet az eddigi tiltások feloldása. A vitavezető utolsó kérdésére, hogy lesznek-e vajon öt éven belül toronyházak Budapesten? – a négy szakemberből négyen igennel válaszoltak. Arra, hogy szeretnék-e? – megosztott igen-nemek hangzottak el.
