Élet-Stílus

Dübörgő lóerők

admin
admin

2006. 09. 25. 08:00

Amióta ötezer éve valaki feltalálta a kereket, igyekszünk a lehető legjobb megoldást megtalálni közlekedésünk felgyorsítására. Érdemes azonban végiggondolni, mibe kerül ez az emberiségnek.

A közlekedési szektor energiafogyasztásának növekedése messze kiemelkedik az összes többi ágazat közül. 1985 óta a közlekedési szektor által igényelt energia 45 százalékkal növekedett, miközben egyéb gazdasági ágazatokban a fogyasztásnövekedés 4,2 százalék volt. A legnagyobb baj, hogy a légi és a közúti közlekedés környezetterhelő hatása egyre nagyobb – egyenes arányban e két szegmens népszerűségének sosem látott méretű növekedésével. A fokozott autóhasználat és az olcsóbb repülőjáratok által generált, példátlan repülési kedv jelentős környezetterhelő hatást jelent.

Az Európai Unió törekvései közül kiemelkedik, hogy 2010-ig álljon helyre a vasút és a hajózás 1998-ban mért aránya, illetve a gazdasági növekedéstől valamelyest függetlenítsék a közlekedés növekedését. Ez utóbbi eleddig teljesen reménytelennek látszik. A közlekedési szektor „zöldülése” az egyre korszerűbb járműtechnikáknak köszönhetően már megkezdődött, de a járműpark sűrűsödése a kevésbé környezetszennyező technikák alkalmazása ellenére is további környezetterheléssel jár együtt.


A LEGÁRTALMASABB. A közlekedés a környezeti és egészségügyi ártalmak első számú felelőse, mivel jelentős mennyiségű toxikus szennyezőanyag és üvegházhatású gáz keletkezik általa. Elsősorban a személyautók között tapasztalható, hogy az utóbbi két évtizedben az energiafelhasználás hatékonysága kimutathatóan javult, a járművek kihasználtsága (illetve ki nem használtsága) és egyre növekvő számuk ezt az előnyt mégis hátránnyá változtatja. Ráadásul egyre népszerűbbek, egyes társadalmakban az egyéni gazdasági jólét mutatói a nagyobb, többet fogyasztó járművek.

A savasodást előidéző gázok, illetve a forgalmas nagyvárosok szmogfelhőjét okozó nitrogén-oxidok és szénhidrogén-keverékek levegőbe jutó mennyisége 20-25 százalékkal csökkent, ugyanakkor 1990 és 1998 között 15 százalékkal növekedett a CO2-kibocsátás. Az emberi tevékenységekből eredő szén-dioxid-kibocsátás 24 százalékáért a közlekedés a felelős – ennek 84 százalékáért pedig a közúti közlekedés.

Zsúfolt világ

Az unió közúthálózatának 10 százaléka (7500 km) naponta bedugul, a vasutak 20 százalékának (16 000 km) kapacitása elégtelen. Az EU nagyobb repülőterei közül tizenhaton a járatok egyharmada több mint negyedórát késik nap mint nap. Mindezek a késedelmek 1,9 milliárd liter többletfogyasztást jelentenek, ez az éves felhasználás 6 százaléka. 2010-re az ezzel járó többletkiadás elérheti az évi 80 milliárd eurót – és akkor még csak a pénzben kifejezhető kárról beszélünk, nem pedig a környezetkárosításról.

Az Európai Unió közlekedéspolitikájának évek óta az egyik legfontosabb célja, hogy a közlekedési és szállítási teljesítmény növekedését függetlenítse a gazdasági növekedéstől. A tapasztalatok szerint ugyanis egyértelműen kimutatható, hogy a közlekedés a gazdasági növekedést követő arányban vagy még annál is nagyobb mértékben bővül – és ez egyaránt vonatkozik az energiaigényre és a környezeti ártalmakra.

A gazdaság és a közlekedés függetlenítése azonban szinte lehetetlen. Egyes előrejelzések szerint a világ energiafogyasztása évente átlagosan 1,6 százalékkal lesz nagyobb egészen 2030-ig. Főként a fejlődő országok igényelnek a jövőben egyre több energiát. Ez az igény pedig leginkább a közlekedési szektorban jelentkezik, mivel a fejlődő országok piacának felvevő kapacitása többek között a személyautók terén is hatalmas.

900 MILLIÓ AUTÓ. Mai adatok szerint mintegy 900 millió autó fut a világ útjain. Ez azt jelenti, hogy az elmúlt két évtizedben megduplázódott a személyautók száma. Az OPEC felmérése azt mutatja, hogy a fejlődő országokban növekszik leglátványosabban az autók száma: ezekben a térségekben 1980-ban még csupán 45 millió autót regisztráltak, 2000-re ez a mennyiség 160 millióra emelkedett.

Kína és India potenciálja a legnagyobb, hiszen ott az ezer főre jutó autók száma alig tíz-tizenkettő, míg az OECD-országokban ez a szám ennek legalább ötvenszerese. Ugyanakkor Kína gazdasági helyzetének erősödése és autópiaci potenciálja azt vetíti előre, hogy az ezer főre jutó autók száma a közeljövőben ugrásszerűen növekedhet.

A 2000-es felmérés szerint egyébként az Amerikai Egyesült Államokban jutott a legtöbb autó ezer főre (771 darab). Az Európai Unió átlaga 463 autó/ezer fő. 2002-es adatok szerint hazánkban ez a szám 259 volt. Jó néhány frissen csatlakozott uniós országban magasabb ennél.



CSAK PRÓBÁLKOZNAK. A motorizáció fejlődése a benzin- és dízelmotorok területén megtorpanni látszik. Ezek működési alapelvén nem lehet változtatni, a mostani fejlesztések csak arra terjednek ki, hogy a károsanyag-kibocsátást hogyan lehet leszorítani.

Kezdetnek ez is elég, ám a környezetszennyezés és a véges olajkészlet más megoldást kíván. Mai állás szerint a legfontosabb üzemanyagoknak a következők tekinthetők: a benzin, a dízelolaj, a sűrített gáz, a folyékony gáz, az alkohol, a hidrogén és a biológiai eredetű üzemanyagok (biodízel). Ezeket részben a hagyományos belső égésű motorokban lehet felhasználni, részben új megoldásokat vetnek fel.

Valós képet az egyes hajtási rendszerek életképességéről csakis akkor nyerhetünk, ha a teljes energiaátalakítási láncot megvizsgáljuk. Mire a földből nyert primer energiahordozók üzemanyaggá, majd pedig mozgási energiává alakulnak, komoly átalakításon kell keresztülmenniük.

Az egyes lépcsőfokok pedig átalakítási veszteséggel és károsanyag-keletkezéssel járhatnak. Ezért nagyon nehéz egy-egy új megoldást megváltóként üdvözölni, hiszen a legtöbb esetben a gyártók csak a végfelhasználás előnyeit teszik ki a kirakatba, az azt megelőző fázisokról szemérmesen hallgatnak.

Jó példa erre a hidrogénhajtás, amelynek mellékterméke kipufogógáz helyett vízpára, arról azonban ritkán esik szó, hogy a hidrogén előállítása a jelenleg ismert technológiákkal mennyi környezetszennyezéssel jár. A környezetszennyezés nélküli közlekedés tehát egyelőre utópia – és félő, hogy az is marad.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Budapest, 2016. augusztus 18.
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter (j) átadja a Magyar Érdemrend lovagkeresztje kitüntetést Bayer Zsolt írónak, újságírónak, szerkesztőnek, a Magyar Hírlap munkatársának az augusztus 20-i nemzeti ünnep alkalmából a Pesti Vigadó dísztermében tartott ünnepségen 2016. augusztus 18-án.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.