Élet-Stílus

Az oroszok a Holdra mennének

admin
admin

2006. 09. 07. 07:20

Az oroszok is visszatérnek a Holdra. Oroszország kutatóbázist építene a felszínen, s edzőterepnek használná a Holdat hosszú távú repülési céljaihoz.

Az emberiség ősi vágya teljesült 1969-ben amikor Neil Armstrong és Buzz Aldrin elsőként a kráterekkel tarkított égitest felszínére léptek. Sárneczky Krisztián, a Magyar Csillagászati Egyesület szakértője szerint a hatvanas években ezek az űrutazások jóval megelőzték korukat.

A hidegháborús környezetben kialakult űrverseny indíttatása ugyan politikai jellegű volt, ennek ellenére számos olyan területet fejlesztett, amely megalapozta a mai technológiai eredményeket is. Az űrkutatás nagy versenyében reflektorfénybe kerültek a környezetvédelem, a technológia, a számítástechnika legújabb lehetőségei is. Az egészségtelen politikai virtus így vált az emberi civilizáció, a tudomány fejlődésének mozgatórugójává.

A Hold láthatóan népszerű lett újra. A napokban sikeresen zárult európai Hold-misszió után most az egyik orosz űrhajóépítő vállalat elnöke, Nyikoláj Sevastyanov nyilatkozta, hogy 2011-2012-ben ismét embert küldenek a Holdra. Oroszország azt tervezi, hogy a Soyuz egy korszerűsített verzióját használná az űrhajósok szállítására. A Sevastyanov által említett első űrhajó 2010-ben készülhet el, ha az orosz kormány zöld utat biztosít az új Hold-programnak. A Hold-kutatások felújításának főbb céljaiként az asztrofizikai ismereteink bővítését, a hélium-előállítás lehetőségeit emelte ki Sevastyanov.

Alfa Holdbázis?

Merészebb gondolatnak tűnik, hogy az orosz űrkutatás állandó Holdbázis létrehozását is tervezi. A felszínen működtetett kutatóállomás üzemeltetése azonban számos technikai és működési kérdést vet fel, amelyek nagy része ma még nem látszik pontosan megválaszolhatónak.

A FigyelőNetnek nyilatkozó hazai szakember ezzel szemben azt nyilatkozta, hogy véleménye szerint az orosz Hold-program 2011-re tervezett lépései nem tűnnek kivitelezhetőnek, hiszen ha hat év múlva egy kutatóállomást terveznek, ahhoz már rendelkezni kellene legalább a tervekkel és a technológiai és anyagi háttérrel, amely jelenleg egyáltalán nem látszik biztosítottnak.

A Hold valóban népszerű lett, mivel számos olyan technikai kísérlet elvégezhető a Földnél lényegesen alacsonyabb – egy hatod – gravitációban, amelyek eredményei például bizonyos ötvözetek létrehozására tudományos áttörésekhez vezethetnek.

Gazdasági motivációk

A mostanában kialakuló űrverseny azonban számos egyéb célja mellett leginkább gazdasági motivációkkal indokolható. A Holdon elvégezhető biológiai és fiziológiai kutatások ugródeszkát jelenthetnek a Mars-utazáshoz is. A csillagászok számára a Hold optimális lehetőséget biztosíthat olyan teleszkópok, rádiótávcsövek elhelyezésére, amelyek méreteik miatt a Földön nem készíthetők el, de kísérőnkön könnyedén felépíthetők lennének. Az űrt fürkésző csillagászokat, a Hold másik oldalán elhelyezhető távcsövek – a légkör hiányában – pontosabb észlelésekhez és tisztább képekhez juttatná. A rádiócsillagászati módszereket a Földön egyre gyakoribb zavaró jelforrások sem gátolnák a távoli galaxisok megfigyelésében.

Az űrkutatás manapság egyre többet használ fel a magánforrásokból érkező pénzekből. A sztratoszférautazás és az űr határáig felszálló olcsó űreszközök turistaattrakcióvá kívánják tenni a Hold-utazás lehetőségét. Verne álmai hamarosan valóra válhatnak.
Az emberiség újra eljuthat a Holdra és újragondolhatja hűséges követőnk lehetőségeit, esetleg új perspektívából – megfelelő távolságból – tekinthet a Földre és annak problémáira.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

2871252 06/13/2016 US soldiers during a stop of the US armed forces in Riga in the course of the Dragoon Ride II of the Saber Strike-2016 international exercise. Taisija Voroncova/Sputnik
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.