Élet-Stílus

Beszóltunk Verespataknak

admin
admin

2006. 08. 31. 13:04

Kultúrált, „európai szellemben” folytak a verespataki aranybánya ügyében tartott, éjszakába nyúló magyarországi közmeghallgatások – mondta el lapunknak az MTVSZ ügyvezető elnöke. A KvVM sajtóosztályától megtudtuk: a magyar fél csak észrevételeket tehet, a bánya megnyitását nem tudja befolyásolni.

A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) határozottan ellenzi a verespataki aranybánya megnyitását és úgy véli, hogy az elkészült hatástanulmány alábecsüli a projekt komoly környezeti kockázatait – áll a minisztérium közleményében. Mivel a verespataki bányanyitás országhatáron átterjedő környezeti kockázatokat hordoz, az úgynevezett Espooi egyezmény lehetővé teszi a szomszédos országok részvételét az engedélyezési eljárásban. Az észrevételek és aggodalmak tolmácsolásán túl azonban a magyar politikának semmi lehetősége nincs arra, hogy a román állam döntését befolyásolja – tudta meg a FigyelőNet a KvVM sajtóosztályától.

Kultúrált párbeszéd

Farkas István, a Magyar Természetvédők Szövetségének ügyvezető elnöke lapunknak elmondta: Szegeden és Budapesten is több százan vettek részt a közmeghallgatáson, ahol kulturált párbeszéd folyt a beruházó Rosia Montana Gold Corporation (RMGC), hazai civilszervezetek és a lakosság között. Budapesten a 16 órakor kezdődőtt esemény hajnali fél egykor ért véget. Ennyi idő alatt mintegy 25-30 kérdés merült fel, a legjelentősebb válaszokkal azonban az RMGC adós maradt – mondta az elnök.

Ilyen volt például, hogy mennyi pénzt helyeztek letétbe egy esetleges baleset utáni helyreállításra. A válasz szerint erről majd később, közvetlenül az engedélyezés előtt nyilatkoznak. Homályban maradt, hogy az elkészített modellszámítások miért csak a 180 méter magasra tervezett völgyzárógát – ami a hatalmas mennyiségű ciános zagyot zárja el – felső egyharmadának esetleges beszakadását vizsgálják.

Az MTVSZ az eddiginél offenzívabb fellépést vár a zöldtárca részéről: neves külföldi szakértőket kellene megbízni hatástanulmány elkészítésével, uniós fórumokon határozottan ki kell állni a bánya engedélyezése ellen – mondta Farkas István.

Magyar terület csak havária esetén szennyeződhet

A zöldtárca szakértői szerint a beruházó által készített hatástanulmány ellentmondásokat és bizonytalanságokat tartalmaz, nem kellően tárja fel a lehetséges problémákat, alábecsüli a kockázatokat, azokra valószínűtlen meghatározásokat alkalmaz, melyek alig adnak alapot a tudományos igényű elemzésnek.

Az országhatáron átterjedő káros környezeti hatás csak havária esetén érheti Magyarországot, ahogy 2000-ben a tiszai ciánszennyezésnél történt egy felhőszakadás után a töltésszakadásnál. Hasonló katasztrófa esetén a szennyezés román területen okozna hatalmas kárt a vizekben, és mintegy 400 kilométert haladva a Maros-folyón érné el a magyar határt, amelytől számítva összesen körülbelül 70 kilométeren szennyezheti a Maros és a Tisza magyarországi szakaszát.

A román állam még nem hozta meg a végső döntését, a zöldtárca mást már nem tehet, mint bízik abban, hogy a román kormány tartja magát az Espooi egyezményhez, és komolyan veszi Magyarország észrevételeit – közölte lapunkkal a KvVM.

Előzetes magyar észrevételek

A beruházó Rosia Montana Gold Corporation által benyújtott hatástanulmány minisztériumi értékelése lényegében egybeesik a FigyelőNet által korábban megkérdezett szakértő véleményével. A KvVM szakértői szerint a dokumentáció elfogult, gyakorlatilag csak pozitív hangvételű értékelés, ugyanakkor ellentmondásokat, bizonytalanságokat tartalmaz, nem kellő mértékben tárja fel a lehetséges problémákat, negatív következményeket.

Az egész anyagra jellemző, hogy a kockázatokra alkalmazott meghatározások semmilyen tudományos szemléletnek nem felelnek meg. Ezeket az állításokat konkrét értékekkel, modellezéssel, valószínűségi számításokkal kell alátámasztani. A magyar fél részére átadott angol nyelvű anyag fordításának minősége kifogásolható, hiányos, sok esetben a táblázatok, térképek és ábrák jelmagyarázata az angol változatban is román nyelvű. Egyes táblázatokban, illetve diagrammokban nincsenek feltüntetve a dimenziók, így értelmezhetetlenek.

Ismeretlen szerzők

Néhány fejezet szerzője nincs feltüntetve, és a megnevezetteknél is kérdéses, hogy rendelkeznek-e megfelelő referenciákkal, jogosultak-e környezeti hatástanulmány elkészítésére, mivel nem szerepelnek a román Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium jegyzékében. A mérési adatok mennyisége nem elegendő, elavult, hiányos vagy nem tekinthető reprezentatívnak, nagy részük pontatlan: például a Maros magyarországi szakaszát 20 kilométernek veszi. A cianidhasználat alternatíváit nem vizsgálták.

A magyar álláspont szerint szükséges lenne kidolgozni egy részletes, elsősorban a felszíni vizek védelmét szolgáló haváriatervet. Vizsgálni kell a határon átterjedő szennyezés védett természeti értékekre gyakorolt hatását. Nem kielégítő és nincs megbízhatóan alátámasztva a természeti katasztrófákból eredő vészhelyzetek kialakulásával foglalkozó fejezet, a ciános iszap elhelyezésére szolgáló zagytározó területére vonatkozóan nem áll rendelkezésre geológiai-geotechnikai keresztszelvény. Hitelt érdemlően igazolni kell, hogy a talaj megfelelően, a vízzáróság eléréséig tömöríthető, indokolni kell, miért nem szükséges műszaki védelem kialakítása a zagytározó területén.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.