A brit kutatócég szerint múlt év decemberének végén az Amerikai Egyesült Államokban 33,9 millióan fizettek a szélessávú internetelérésért, Kínában pedig 25,8 millióan. Ami a szélessávot használók számát illeti, a harmadik helyen Japán áll, 18,1 millió előfizetővel, negyedik Dél-Korea (11,9 előfizető), Németország ötödik (6,9 millió), Franciaország hatodik (6,8 millió), a hetedik pedig Nagy-Britannia (6,1 millió).
Világhódító technológia
A Point Topic becslése szerint a világon 150,5 millión fizetnek elő szélessávú internetre, legyen az DSL vagy kábelen keresztül érkező szélessávú technológia. Tavaly 50 millióval nőtt a szélessávú előfizetők száma. 2004 második felében ez a szám 26,5 millióval gyarapodott, amely a Point Topic elemzőcég szerint a legnagyobb féléves növekedést mutatja. Az elemző cég becslése szerint év végére 215 millió előfizetőt tarthatnak majd számon.
Érdekesség, hogy az előfizetők döntő többsége a DSL-technológiát használja, és a Point Topic szerint ennek a technológiának az aránya a szélessávú adatátvitel tekintetében tovább növekszik. Világviszonylatban a szélessávú internet-előfizetők 62 százaléka a DSL technológiát használja, a kábeles és más adatátviteli technológiák részaránya 38 százalék.
A trendet az ázsiai országok nem követik; Kínában és Japánban főleg az FTTx nevű kábeles szélessávú adatátviteli technológiára fizetnek elő sokan. Kanada is azok közé tartozik, akik nem követik a trendet: míg a kábeles internet 9,5 százalékkal, addig a DSL internet 8,5 százalékkal bővült. Az Amerikai Egyesült Államokban, ahol pedig rendkívül elterjedt a kábeltelevízió, mégis a DSL alapú előfizetések száma nő jobban, és nem a kábeles előfizetőké: 20,1 százalék a 13,8 százalékkal szemben.
A koreaiak vezetnek 
A szélessávú internet elterjedtsége tekintetében továbbra is Dél-Korea áll vezető helyen, őt szorosan követi Hong-Kong, a harmadik-negyedik pedig Hollandia és Dánia.
Koreában közel 25 szélessávú vonal jut 100 lakosra, a második helyezett 21 vonallal követi az országot, Hollandiában az arány 17,5 vonal.
A leggyorsabban Európában és Közel-Keleten növekszik a szélessávú előfizetők aránya: múlt év második felében Törökországban például 155 százalékkal növekedett az előfizetők száma, Lengyelországban pedig 122 százalékkal.
Európában is egyre elterjedtebb a szélessávú internet: Hollandiában, Dániában, Svájcban és Belgiumban 100 lakosra több mint 16 szélessávú előfizetés jut, s ezzel az aránnyal az első tíz ország között végeztek. Egyes országokban már a telítődés jelei mutatkoznak: Hong-Kongban, Taivanban és Kanadában a világszerte mutatkozó átlagos növekedés (21,3 százalék) felével bővül az előfizetők tábora.
A szélessáv átka és áldása
Hiába növekszik a szakértőket is meglepő módon a kínai szélessávra előfizetők aránya, a tartalom, amelyhez a kínai netezők hozzáférhetnek, különbözik attól, amit egy nyugati felhasználó tapasztal. A kínai kormány az internetet is ellenőrzése alá vonta, és felépítette a Kínai Nagy Tűzfalat — ahogy a BBC munkatársa írta friss tudósításában.
A kínai hatóságok több technikai megoldással tartják távol a kínai felhasználókat a szerintük ártalmas tartalmaktól. A legelterjedtebb megoldás, hogy a tűzfal egyszerűen blokkolja azokat az internetes címeket, ahol tiltott tartalom található. Ha valaki például a www.google.com címet gépeli be egy kínai internetkávézóban, a válasz az, hogy az oldal nem létezik. Sokkal bonyolultabb technológiát alkalmaznak akkor, amikor letiltják egy adott szó keresését, vagy az eredeti oldalról más helyre térítik el a felhasználót. Tabutémának számít Tibet, a Falun Gong, tiltott a BBC hírportálja, valamint a PlayBoy-hoz hasonló oldalak, és a blogokat sem tűrik meg. A technológia azonban becsapható: a Google fordított változata, az Elgoog a jelek szerint gond nélkül átjut a tűzfalon. 
A kínai rendőrségen csapatnyi, internetre szakosodott rendőr szörfözik a neten, tiltott tartalmak után kutatva, és illegális felhasználás után szimatolva. A netkávézók működtetőinek kötelessége szigorúan figyelni az internetezőket, és ha nem tartják vagy tartatják be a szabályokat, akkor a hatóságok egyszerűen bezárják a kávázókat. Múlt évben 47 ezer netkávézót zártak be.
Az internetelterjedtség terén vezető Svédországban az internet igazi haszna a múlt évi szökőár után mutatkozott meg. A szerencsétlenségben sok svéd turista vesztette életét, s a svéd fiatalok — akik az internetes csevegésen nőttek fel — online közösségekhez fordultak lelki vigaszért. A tizenévesek főleg a Lunarstorm közösséget keresték: a szervezetnél húsz lelkipásztor és fiatal önkéntes dolgozik, ám a szóvivő szerint ennél kétszer több munkatársra lenne szükségük. A hagyományos kríziskezelő csoportok nem jutnak el a fiatalokhoz, így persze a tinédzserek abban a médiumban keresik a vigasztalást, ahol nap mint nap megfordulnak, vagyis az interneten.
Az internet népszerűségének árnyoldalai is vannak, és ezt a közelmúltban a koreai sztárok is megtapasztalhatták. Például a helyi mozisztár, Byun Jung-soo igencsak meglepődhetett, mikor férje azzal a kérdéssel kereste telefonon, hogy életben van-e. A neten ugyanis az a pletyka terjedt el, hogy a színésznő halálos autóbalesetet szenvedett. A pletyka elindítója, egy 19 éves lány, önként feladta magát, a színésznő peres eljárást indított ellene, ám még annak befejezése előtt, közös megegyezéssel lezárták az ügyet.
Egy másik eset az egész koreai sajtót felbolygatta: egy vállalkozás az interneten kiszivárogtatta az Entertainers’ X-Files vagyis a Sztárok X-Aktái című dokumentumot. A 113 oldalas PowerPoint dokumentumban 99 közéleti személyiségről jelent meg többé-kevésbé kompromittáló adat. Mint utólag kiderült, a dokumentumot a bulvársajtóban már megjelent félinformációk alapján ollózták össze, és valóságtartalma igencsak kétséges. A vállalkozás ellen ötvenöt személy indított peres eljárást. A dokumentum eközben pedig tovább kering az interneten, és fórumozók ezrei csámcsognak rajta.
Itthon: kábel vagy DSL? 
A netkávézó is terjed
A kábeles internet ár-érték aránya a legjobb — mondta Szűcs László, a UPC sajtókapcsolati igazgatója. Ha a felhasználónak igénye van rá, 3 megabit/másodperc sebességű internet-hozzáférést is tudunk adni, megfizethető áron. A kábeles internetre ugyanis a rugalmasság a jellemző: a nagyobb sebesség eléréséhez nem kell új szabványt vagy újabb technológiát bevezetni. A felhasználók nagyjából félévente, évente szeretnének magasabb internetsebességre kapcsolni. ADSL-en — a technológia jellegéből adódóan — az alközponttól bizonyos távolságra csökken az adatátvitel minősége, s ez a minőségvesztés a kábeles internetre nem jellemző.
A kábeles internet talán legfőbb előnye, hogy használatához nem kell másik szolgáltatást vásárolni, mint az ADSL esetében; ahhoz telefon-előfizetésre van szükség. Ha ügyfeleink más szolgáltatásokat is igénybe vesznek, kedvezményeket is adunk, de azok megvásárlása nem kötelező — fejezi be Szűcs László.
A Matáv ADSL szolgáltatása Budapesten, valamint több mint 500 településen érhető el – tájékoztat Oláh Miklós, a Matáv internet termékmenedzsment osztályvezetője. A szolgáltatás nemcsak a nagyvárosokban érhető el: a Matáv vezetékes telefon-előfizetőinek több mint 80 százaléka ADSL-lel ellátott területen van, vagyis igényelhet ADSL szolgáltatást. A technológiából adódóan további előnye a szavatolt, mindig rendelkezésre álló minimum sávszélesség. 2005-ben a korábbi átalánydíjas ajánlatok mellett széles körben elterjedtek a használat alapú ADSL-csomagok. Míg az átalánydíjas csomagnál az előfizető havi fix díjért internetezhet, addig a forgalomarányos csomagok esetében felhasználástól függően fizet a szélessávért.
A különböző ADSL-csomagok közös jellemzője, hogy az ígért szélessáv mindig széles marad, nincs adatforgalmi korlát, amelynek túllépése után a kapcsolat lelassul, a felhasználó pedig a hó végéig semmit nem tehet, csak várhat – mondta Oláh Miklós. A Matávval szerződött 16 internetszolgáltató partner mindezek mellett széles termékválasztékot kínál; mind az egyéni, mind az üzleti felhasználó megtalálhatja a neki legkedvezőbb konstrukciót – tette hozzá.
