Élet-Stílus

A 2. hét óravázlata – Piac és hatékonyság

1. Piac és hatékonyság

1.1. Piac fogalma

láthatatlan kéz (skót felvilágosodás, Mandeville, A. Smith) – organikus rendszer, katalaxis (Buchanan)
ár-egyenes (relatív árak) szerepe (ÁBRA 1.5 – A többet kínál Y-ból, mint amennyit B venne)

1.2 Jóléti közgazdaságtan tételei

szinte függvényszerű kapcsolat hatékonyság és a kompetitív piac között
Első tétel: minden piaci egyensúly Pareto-hatékony
feltételek
– „jól működő preferenciák, racionális döntéshozók”,
– árelfogadó szereplők (versenyzői magatartás) – Edgeworth-doboz: két szereplő – nem kompetitív!
– csak a saját fogyasztásuk érdekes (nincs fogyasztási externália)
Második tétel: mindig létezik olyan árrendszer, amely mellett az adott Pareto-hatékony pont piaci egyensúly is
feltétel: – konvexitás
következmény: hatékonyság és méltányosság elméleti szétválasztása – induló készlet meghatározása: nem torzító adó (egyösszegű támogatás; fejadó)

1.3 A második legjobb elmélete

ismétlés: Pareto-(csúcs-)hatékony állapot három feltétele (táblázat)
definíció: ha valamilyen hatékonysági feltételt nem sikerül kielégíteni, a legjobb helyzetbe úgy juthatunk, ha más hatékonysági feltételeket is áthágunk – még akkor is, ha azok kielégíthetőek lennének
példa 1: monopol árazás


Px > MCx míg Py = MCy.
MRSxy = Px/Py > MCx/MCy = MRTxy

példa 2: vámunió – termelés eltolódhat legolcsóbb ország felől drágább, de vámmentes felé
példa 3: Corlett-Hague szabály
kritika: információ!

2. Kiterjesztett Pareto-értelmezés

személyközi összehasonlítás (ÁBRA 2.4)

2.1 Definíció

Potenciális Pareto-javulás, Kaldor-Hicks-kritérium: Elméletileg a nyertesek kompenzálhatják a veszteseket – többet nyernek, mint amennyit azok vesztenek
Redisztribúció költségmentes; Elméletileg vs. gyakorlatilag
Költség-haszon elemzés

2.2 Scitovsky-paradoxon

egymást metsző görbék?
ÁBRA 6.9 – Kezdetben – a CIC1 közösségi közömbösségi görbe, 1. pont. Kevesebb Y, és több X. O2 a közösség kezdeti közömbösségi görbéjétől jobbra = a jólét növekedett.
DE: a relatív árak módosultak + jövedelemelosztás (A jóléte nő, B-é csökken.) – CIC2.
Példa: A csoport: autósok, a B csoport: az út nyomvonala mellett élők. Az útépítési nettó jelenértéke pozitív: A képes lenne kompenzálni B-t. B csoport tagjait alkalmazzák, jövedelmük nő, az úttal kapcsolatos költségeiket is magasabbra értékelik.

2.3 Fogyasztói többlet

cél: potenciális Pareto-javulás (Kaldor-Hicks kritérium) mérése
Marshall: “az az ártöbblet, amit az egyén hajlandó lenne kifizetni egy dologért, a ténylegesen kifizetett áron felül” – rezervációs ár
közpolitikai programok hatása: árszint változása – fogyasztói többlet változása (holtteher-veszteség: Harberger háromszög)

Keresleti görbe
(jövedelem-)kompenzált vs. marshalli (reál vs. nominál jövedelem) – helyettesítési vs. jövedelmi hatás
ÁBRA 2.3
ár-kompenzációs változás: az a legnagyobb összeg, amit az egyén hajlandó feláldozni valamilyen kedvező változásért cserébe, miközben a reáljövedelme állandó marad. (ÁBRA: 1-4 távolság; P1-1-3-P2)
ár-ekvivalens változás: ugyanolyan jó helyzetbe kerüljön mintha egy számára kedvező változás beállt volna? (ÁBRÁN: 1-6 távolság; P1-4-2-P2) – melyik? = mire jogosult?
Kaldor-Hicks: a nyertesek kompenzációs változása nagyobb, mint a vesztesek esetében becsült.
Fogyasztói többlet, költség-haszon elemzés csak parciális – Scitovsky paradoxon nincs, ha nem befolyásolja jelentősen az árarányokat, jövedelemelosztást

3. Piac működési feltételei (Institucionalista megközelítés)
kompetitív piac vs. „szabadpiac”

3.1 Tranzakciós költségek

Coase-tétel
ha tranzakciós költség nincs, akkor (i) gyenge verzió (hatékonysági); (ii) erős verzió (invariancia – 3. hét)
kísérleti eredmény:
– kontroláló tulajdonjog (5,0; 4,4; 0,5) kontroláló választ, B előzetes ajánlatot tesz – 92%-ban 4,4 (sok egyenlő elosztás, sok esetben kontroláló $5 alatt is maradt – méltányosság, jogosultság)
– diszkomfort externália: 0,10 – nem iszik; 20,10 – iszik; ha a kontroláló a „szennyező” (aki nem iszik) mindig 20,10, ha fordítva 16/18 – átlagos kifizetés az áldozatnak:19.06
kritika: kis tétel, homogén kísérleti alanyok, információs/koordinációs probléma nincs
(Hicks: tranzakciós pénzkereslet)

O. E. Williamson
(i) a tőke specifikus (idioszinkretikus); (ii) a racionalitás korlátozott; (iii) opportunista magatartásmód.
Ha csak kettő:
(i) tőke nem specifikus – döntéseket könnyen ki lehet javítani;
(ii) racionalitás nem korlátozott – minden eshetőséget előre lehet sejteni, szerződésbe lehet foglalni;
(iii) opportunista magatartás nincs – tisztességes mód: a felek nem arra törnek, hogy a helyzeteket a saját hasznukra fordítsák.
Táblázat (szerződés definíciók, egységesített szabályozás = vállalat)
Williamson: szerződésalapú magyarázat vs. tulajdonjogi alapú magyarázat
Tranzakciós költségek, mint a kormányzati tevékenység egyetlen indoka! (melyik szektorban alacsonyabb?)
Wallis and North: tranzakciós (vs. transzformációs szolgáltatások) 1870-1970 USA: 25-ről 40%-ra

3.2 Kiindulóhelyzet-hatás (endowments effect)

fizetési hajlandóság (WTP) vs. elfogadási hajlandóság (WTA)
Példa – kísérlet: értéktárgy – pénz (kevés csere); vevő-eladó pozíció cserélődik; medián eladási ár = 2 * medián vételi ár
magyarázat:
– kilátás-elmélet (prospect theory): nyereség: kockázatkerülő, veszteség: kockázatkereső (ÁBRA)
– neoklasszikus 2. vö. II.3.
Példa: Csontos László magyarázata a Bokros-csomag fogadtatásáról

4. Piacszerkezet (IO)

monopóliummal kapcsolatos problémák (MR = MC és nem P = MC)

4.1 Monopólium definíciója

Statisztikai
Természetes monopólium
méretgazdaságosság (szubadditivitás!) – választékgazdaságosság
fix költségek (közvetett, ill. adminisztrációs költségek) szerepe

Megtámadható monopólium, megtámadható piacok
be- és kilépés lehetősége: elsüllyedt költség (meg nem térülő, „bennragadt” költségek)

4.2 Kormányzati programok

Versenyteremtés a piacon
felbontás – versengő szegmegmensek levbálasztása (vö. vertikális monpóliumok)
közös hálózathasználat – szabad hozzáférés elve

Verseny a piacért
franchise – aukciók
összejátszás (ismétlődő játék)
győzelem átka – nyertes: legoptimistább vs. leghatékonyabb (ÁBRA 5.12 – kockázatkerülő: szakértői ár alá ígér, nyertes 2. pont, jobbra várható értéktől)

Szabályozás
1. árszabályozás
ROR – megtérülési ráta (Mekkora: tőkepiac szerepe, Mi az alap: Averch-Johnson-hatás – túlzottan tőkeintenzív)
ársapka – RPI-X, regulációs időszak (működési hatékonyság – menedzsment profitérdekelt?, x meghatározása – ösztönzés, jogi problémák)
2. minőségi szabályozás, mennyiségi szabályozás
3. szociális kérdések
egyetemes szolgáltatási kötelezettség (USO) – közszolgáltatás definíciója?














Jellegzetes kereskedelmi ügyletek
Beruházási jellemzők
Gyakoriság nem specifikus vegyes idioszinkretikus
esetenként előforduló szokásos felszerelés vásárlása sajátos igényt kielégítő felszerelés vásárlása üzem építése
időszakonként előforduló szokásos anyag vásárlása sajátos igényt kielégítő anyag vásárlása közbülső termék speciális helyre szállítása több szakaszban

















Szabályozó struktúrák
Beruházási jellemzők
Gyakoriság nem specifikus vegyes idioszinkretikus
esetenként előforduló piaci szabályozás Háromoldalú szabályozás (neoklasszikus szerződés)
időszakonként előforduló (klasszikus szerződés) kétoldalú szabályozás* egységesített szabályozás*



Forrás: Williamson, O. E.: A tranzakciós költségek gazdaságtana: a szerződéses kapcsolatok szabályozása. in: Harmati Attila – Sajó András (szerk.) A jog gazdasági elemzése, KJK, Budapest, 1984 pp. 171-201



Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.