Élet-Stílus

Az 1. hét óravázlata – Hatékonyság és méltányosság

Ismétlés:
Musgrave (allokáció, redisztribúció, stabilizáció; hatékonyság, méltányosság, fenntartható fejlődés)

1. Hatékonyság

1.1 Hatékonyság értelmezése

– technikai: legkevesebből, legtöbbet (X-hatékonyság)
– allokációs: Pareto-hatékonyság

1.2 Pareto-hatékonyság definíciója

Ha az erőforrásokat újra lehet osztani úgy, hogy egy egyén hasznossági szintjét növelni tudjuk, míg egyetlen más egyén hasznossági szintje sem csökken, akkor a társadalom jóléte növekedett.
Edgeworth-Bowley-féle négyszög – szerződési görbe (ÁBRA 1.2)
Pareto-releváns tartomány (csere nélkül, csere, egyenlőtlen jogok)
Mit jelent a piac – áregyenes (ÁBRA 1.5)

Kritika:
1. Minden egyént saját jóléte vagy hasznossági szintje [utility] legjobb bírájának tekintünk? (Kognitív problémák – szakértők, meritórikus javak)
2. A társadalmat nem organizmusként, hanem az azt alkotó egyének egyszerű halmazaként fogjuk, foghatjuk fel, – azaz a társadalom pusztán az egyének összessége?
3. Abszolút vagy relatív, személyközi összehasonlítás hiánya
4. Végállapot orientált (vs. ágens-, eszközfüggő)
5. Racionális viselkedés? Ultimátum-alku játék
(Guth, Werner, Schmittberger, Rolf and Schwarze, Bernd (1982), ‘An Experimental Analysis of Ultimatum Bargaining’, 3 Journal of Economic Behavior and Organization, 367- 383.)

– Játék: 20 dollár, 1. játékos dönt megosztásról, 2. játékos (i) elfogadja az ajánlatot (megkapják) vagy (ii) elveti (nem kapnak semmit)
– Hipotézis: 1. játékos ajánlata – erősen a maga előnyére; 2. játékos elfogad bármit
– Eredmény: ajánlat – módusz: 50-50%, átlag: 37-63%; 2. játékos 25% elutasít

1.3 Pareto-hatékonyság kéttermékes modellben
(ÁBRA 1.2)

1.3.1
MRTSXkl = MRTSYkl

[X jószág előállítása során a tőke és a munka közötti technikai helyettesítési határarány] = [Y jószág előállítása során a tőke és a munka közötti technikai helyettesítési határarány]
Ha nem?
termelés-hatékony pontok – termelési lehetőségek határa

1.3.2
MTSAxy = MRSBxy

[A egyén X és Y jószág közötti helyettesítési határaránya] = B egyén X és Y jószág közötti helyettesítési határaránya]
Ha nem?
fogyasztás-(csere-)hatékonyság – szerződési görbe (előre adott termelési szituációra!!!)

1.3.3
MRSAxy = MRSBxy = MRTxy
[A és B egyén az X és Y jószágok közötti közös helyettesítési határaránya] = [X és Y jószágok közötti transzformációs határarány]
Ha nem?
termékkosár-hatékonyság – Egyetlen egyensúlyi pont – Nagy Haszonlehetőség Határ [Grand Utility Possibility Frontier] (pozitív meredekség?)

1.3.4
GUF melyik pontja? – méltányosság, társadalmi jóléti görbe

1.4 Piac – tökéletes verseny

táblázat + folytatás a 2. héten

2. Méltányosság

2.1 Horizontális vs. vertikális méltányosság

definíciós kísérletek
fizetőképesség

2.2 Definíciós kísérletek

2.2.1 Utilitarista

Jeremy Bentham (1748-1832): a boldogság mennyisége elvben mérhető. A számításhoz szerinte hét körülmény:
1. a tett nyomán adódó élvezet vagy fájdalom intenzitását,
2. tartamát,
3. bizonyos vagy bizonytalan mivoltát,
4. közeli vagy távoli mivoltát,
5. termékenységét (azaz annak esélyét, hogy a tett okozta élvezetet újabb élvezetek ill. a tett okozta fájdalmat további fájdalmak kövessék),
6. tisztaságát (azaz annak esélyét, hogy az élvezetet nem követik fájdalmak ill. a fájdalmat élvezetek) és
7. kiterjedését (azaz az érintettek számát).
John Stuart Mill (1806-1873) finomított: az egyes élvezetek ill. fájdalmak mennyiségi különbségei mellett megpróbált minőségi különbségeket is figyelembe venni.
Amartya Sen alapján:
– jólét-centrikus
– konzekvencialista – végállapot-orientált
– haszonösszegek alapján rangsorol (a közösség legnagyobb összesített hasznosság a cél – vs. egoista)
súlyozás lehetősége
kritika
kardinális hasznosság: egy és ugyanazon személy különböző időpontokban; különböző alanyok – megoldás később
érdekkel bíró lények köre: Csak a most ténylegesen élőkre, vagy a jövendő generációk is? (intertemporális váltások) Bentham – minden lény, aki képes gyönyört, fájdalmat érezni (állatok)

2.2.2 Friedrich August von Hayek

konstruált, csinált vs. spontán rend (pl. piaci katalaxis)
csak emberi viselkedés lehet igazságos vagy igazságtalan
ha beavatkozás – öngerjesztő folyamat, szabadság korlátozása

2.2.3 Robert Nozick

Instrumentális vs. morális jogok (célokból, végállapot típusú vs. eszközök alapján) – konzekvencializmus elutasítása
jogosultsági elmélet (A. Sen)
– szerzés igazságossága (justice in acquisition);
– átruházás igazságossága (justice in transfer); – jövedelemegyenlőtlenség Chamberlain példája
– igazságtalanul megkárosítottak kárpótlása (rectification of justice in holdings)
kritika
kiinduló helyzet igazságos (örökség: Rothschild-példa)
szabad döntés? (pénzt vagy életet, éhbérérét dolgoztatott nyomorgó; Domenico vs Alaska Packers’ Ass.: legénység Alaszkai-öbölben fizetésemelést harcol ki, hazatérve a tulajdonos nem fizeti ki)

2.2.4 John Rawls

szerződéselmélet, játékszabály (Alkotmány) megalkotása – eredeti helyzet, tudatlanság fátyla, döntési alternatívák
antropológiai feltételezés: kockázatkerülés
Első elv: Minden személyt egyenlő jogok – alapvető javak
Második elv: egyenlőtlenségek
– differencia-elv (leximin, maximin);
– szabad hozzáférés a hivatalokhoz, jóléthez (etikai szempontból önkényes egyenlőtlenség kiküszöbölése)
Elosztási következmény: egyenlő elosztás megfelelő ösztönzőkkel (gazdasági teljesítmény)
jóléti függvény – társadalmi közömbösségi görbe alakja
kritika (Harsányi)
– kockázatkerülés
– differencia-elv perverz hatásai

2.2.5 Egyenlőség – egalitariánus

A jövedelem-egyenlőség kitüntetett szerepe
– A rawlsi modell
statikus modell – végeredmény egyenlőség
alapelv: egyenlő elosztás, ettől eltérőt kell igazolni – mindenekelőtt ösztönzés
– Utilitarista
jövedelem csökkenő határhaszna
bizonytalanság (ÁBRA)
– Gazdaságszociológiai kísérletek
Ultimátum-alku játék: módusz 50-50%
Alku-teória (bargain theory – Cooter & Ulen): threat values; kooperációs többlet (cooperative surplus); méltányos, ésszerű érték (reasonable value)

2.3 Jövedelemelosztás közgazdasági magyarázatai

hatékonyság – méltányosság trade-off?

2.3.1 Interdependens hasznossági függvények

altruizmus – pozitív meredekségű GUF (jövedelmi externália, meritórikus javak 3. hét)
rosszindulat (ÁBRA 1.2)

2.3.2 Jövedelembiztosítás
(ÁBRA )

2.3.3 A védelem vásárlása

Esélyegyenlőség felé: nagy nyeremény kis eséllyel

2.3.4 Többségi szavazás
kritika: miért éppen arra szavazna a középosztály?

2.4 Méltányosság lezárása – Kommunitariánus kritika

Alisdair MacIntyre
érdem! – Hayek/Nozick vs. közösség
közösség szerepe (zoon politikon)











A B
(a) A tényezőhelyettesítés határfeltétele:
MRTSXkl=MRTSYkl
A termelés minimális
költségének elérése érdekében,

MRTSkl=(-)w/r

Ez utóbbi X és Y termelői
számára is ugyanakkora, így tehát

MRTSXkl=MRTSYkl=(-)w/r
(b) A csere határfeltétele:
MRSAxy=MRSBxy
A fogyasztók hasznosságának maximalizálás érdekében
MRSxy=(-)px/py
s ez utóbbi A és B számára is ugyanakkora, tehát
MRSAxy=MRSBxy=(-)px/py
(c) A termékhelyettesítés határfeltétele:
MRSAxy = MRSBxy=MRTxy

Profit-maximálás akkor történik, ha P = MC (azaz Px = MCx és Py=MCy), vagy
MUx/MUy=MRSxy = Px/Py=MCx/MCy=MRTxy



Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.