Magyar Péter győzelmi beszédében lemondásra szólította fel többek között Sulyok Tamás köztársasági elnököt. Emellett azt üzente a Kúria, az Alkotmánybíróság, az Állami Számvevőszék, a Gazdasági Versenyhivatal és a médiahatóság általa báboknak nevezett vezetőinek is: mondjanak le a pozíciójukról a fékek és ellensúlyok rendszerének visszaállítása érdekében.
Az összes megnevezett állami szerv vezetőjének kérdéseket küldtünk, azt szerettük volna megtudni: eleget tesznek-e a kétharmados felhatalmazással hamarosan kormányt alakító Magyar Péter felszólításának?
Hétfőn az államfő szerdára egyeztetésre hívta az Országgyűlésbe jutó pártok vezetőit, ami az államfő Alaptörvényből fakadó kötelessége. A Sándor-palota kérdésünkre kitért a válaszadás elől, azt közölték: a köztársasági elnök jogállását és a hivatalviselésének feltételeit az Alaptörvény egyértelműen szabályozza.
A Magyar által megnevezett állami szervek válaszukban csupán a hatályos törvények passzusait idézték:
- az AB szerint „az Alkotmánybíróság a mindenkor hatályos alkotmányos keretek között látja el feladatait”.
- A Kúria azt írta: a bírói fórum elnökét az Alaptörvény értelmében kilenc évre az Országgyűlés választja.
- A Gazdasági Versenyhivatal azt hangsúlyozta, hogy „csak a törvénynek van alárendelve, feladatkörében nem utasítható, feladatát más szervektől elkülönülten, befolyásolástól mentesen látja el”.
- A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság tudatta: politikai nyilatkozatokról nem foglal állást.
- A Varga Judit jelenlegi élettársa, Windisch László vezette ÁSZ pedig annyit írt, hogy „az Alaptörvény szerint az Állami Számvevőszék elnökét az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával tizenkét évre választja meg. Az ÁSZ-elnöki megbízatás megszűnésének eseteit a törvény szabályozza”.
A válaszokból az következik, hogy lemondást egyik szervezet vezetője sem fontolgat.
Fleck Zoltán jogszociológus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem egyetemi tanára szerint, amennyiben nem állnak fel önként a tisztséget betöltő személyek, a kormányzás érdekében először az Alaptörvény módosítása, majd rövidesen egy új alkotmány létrehozása következhet, amivel el tudják mozdítani az állami kulcspozíciókba hosszú évekre bebetonozott tisztségviselőket. A szakértő elmondta, hogy bizonyos vezetők esetében könnyebb dolga lesz a Tiszának: a Kúria elnökének kinevezése szerinte eleve minden jogszokással ellentétes volt, ezért ezt akár jogi úton is lehetne orvosolni, ám a köztársasági elnök leváltása nehezebb ügy lesz.
Első lépések
Fleck Zoltán úgy látja, hogy először
esélyt kell adni annak, hogy a Magyar Péter által megnevezett intézmények a Fidesz uralmának megszűnésével felszabaduljanak a politikai nyomásgyakorlás alól, és visszatérjenek a szakmai működéshez.
