2025-től továbbra is csak önkéntes szűrések lesznek, semmilyen kötelező szűrés bevezetéséről nincs döntés
– erről tájékoztatta lapunkat a Belügyminisztérium, miután arról érdeklődtünk a tárcánál, hogyan változnak jövőre a népegészségügyi szűrési protokollok. A jelek szerint tehát sehogy – annak ellenére, hogy a nyáron még komolyan forrtak az indulatok a közvéleményben amiatt, hogy bizonyos rákszűréseket kötelezővé tenne a kormányzat.
Az erről szóló törvényjavaslatot az európai parlamenti és önkormányzati választások másnapján, június 10-én egy salátatörvénybe csomagolva nyújtotta be a kabinet. A javaslat szerint lehetővé válna a kötelező egészségügyi szűrővizsgálatok kiterjesztése. Jelenleg csak 18 éves korig kötelezők az egészségügyért felelős miniszter rendeletében előírt szűrővizsgálatok,
Hogy pontosan mely szűrésekről van szó, csak akkor derült ki, amikor a javaslatot júliusban társadalmi vitára bocsátották. A kormány oldalára feltöltött dokumentumban azonban épp az nem szerepelt, hogy valóban kötelezővé tesznek-e bizonyos szűréseket, ugyanakkor A betegségek megelőzéséről, a korai stádiumú felismerést szolgáló új egészségügyi szűrővizsgálati rendszer elveiről című, 15 oldalas koncepció három szervezett (azaz személyes meghíváson alapuló) vizsgálatot nevesített:
- a 25 és 65 év közötti nők háromévenkénti méhnyakrákszűrését,
- a 45–65 év közötti nők kétévenkénti emlőszűrését,
- illetve az 50–70 év közötti férfiak és nők vastagbélrákszűrését.
„Jelen koncepciónak ugyanakkor nem célja az új kötelező szűrések meghatározása, arról a kormány egy önálló anyagban folytatja le a társadalmi párbeszédet” – írták júliusban a jogalkotók, akik arra is felhívták a figyelmet, hogy 2025. január 1-jével az egészségügyért felelős miniszternek a júniusban elfogadott törvénymódosítás csak lehetőséget ad a kötelező szűrési kör bővítésére, olyan kötelezettséget azonban nem ró rá, hogy január 1-jétől el is rendelje az említett típusokba tartozó kötelező rákszűréseket.
Augusztus közepén érdeklődtünk a Belügyminisztériumnál, akkor azt írták, „a kötelező szűrések bevezetéséről a kormány nem tárgyalt, azokról döntést nem hozott”, és ezen a ponton már sejteni lehetett, hogy január elsejével Pintér Sándor nem rendeli el a kötelező rákszűrések kiterjesztését. Több szakértő is azt mondta lapunknak, hogy az egyik fő ok épp a lakossági ellenállás volt. A társadalmi vitára bocsátott dokumentum véleményezéséhez ugyanis özönlöttek a tiltakozások, amelyeket a médiumokhoz is elküldtek. Az általunk megkérdezett szakértők azt is mondták, hogy a kötelező szűrések bevezetése azért is marad el, mert az ellátórendszer nem bírna el annyi vizsgálatra jelentkezőt.
Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár augusztusban a Hír Tv-nek nyilatkozva söpörte le az asztalról, hogy a rákszűrések a kötelező vizsgálatok közé tartoznak majd, és arról beszélt, hogy sem a vastagbélrákszűrés, sem pedig a mammográfia nem lehet kötelező, mert olyan szűrővizsgálatot nem is írhatnak elő kötelezően, amely valamilyen eszközös (invazív) beavatkozással jár.
Az interjúban azonban felvillantott egy másik lehetőséget az államtitkár. Azt mondta,
Ehhez olyan vizsgálatok társulnak, mint például egy EKG, egy alap labor és egy alapvető fizikai vizsgálat, tehát lényegében egy menedzserszűrés lenne, aminek a kötelezővé tétele nem is a magánszemélyekre, hanem a munkáltatókra vonatkozna. Egy bonus-malus-szerű szocho-kedvezményrendszert dolgoznának ki, amivel a munkáltatót tennék érdekeltté abban, hogy minél több munkavállalója éljen az állam által kínált, ingyenes menedzserszűréssel – magyarázta augusztusban Takács.
Most megkérdeztük a Belügyminisztériumot az államtitkár által augusztusban részletezett koncepcióról.
