Belföld

A Fidesz-szavazók többsége szerint Ukrajna a felelős azért, hogy megtámadta Oroszország

Varga Jennifer / 24.hu
Varga Jennifer / 24.hu

Habár a magyar társadalomban az elmúlt két és fél évben valamennyire változott az orosz–ukrán háború megítélése, a többségi vélemények nagyságrendileg nem módosultak, ugyanis a lakosság 65 százaléka gondolja úgy, hogy az orosz fél agressziójáról van szó, és 62 százalék Oroszországot látja felelősnek a kialakult helyzetért, írja a Závecz Research október elején készült közvélemény-kutatása, amit az Index mutatott be.

A kutatás szerint

13-ról 22 százalékra nőtt azok aránya, akik szerint Oroszország védekezésből indította a háborút, és 16 százalékról 26 százalékra emelkedett azoké, akik szerint Ukrajna a felelős a helyzetért.

2022-ben a lakosság 22–25 százaléka, október elején viszont már csak 12–13 százaléka nem tudta, mit gondoljon a háborús felelősségről.

A felmérés szerint a Fidesz szavazói körében

  • 53 százalékról 41 százalékra csökkent az Oroszországot elítélők aránya,
  • 18 százalékról 44 százalékra emelkedett azoké, akik szerint Oroszország védekezésből indította a háborút.

Két éve a Fidesz-szavazók 46 százaléka még azon a véleményen volt, hogy Oroszországé a nagyobb felelősség, 23 százalékuk hibáztatta Ukrajnát. Ma már 53 százalékuk inkább Ukrajnát hibáztatja, és csak 33 százalékuk Oroszországot.

A kutatás szerint 50 százalékról 46 százalékra csökkent azok aránya, akik biztosan vagy valószínűleg harcolnának katonaként, vagy más módon segítenék a hadsereget egy esetleges támadás esetén.

A Závecz-felmérése szerint

a lakosság 68 százaléka az Európai Unióban történő maradásra voksolna egy ezzel kapcsolatos népszavazáson, a NATO-tagság támogatottsága pedig még ennél is magasabb, 78 százalék. 

Arra a kérdésre, hogy van-e olyan szomszédos ország, amelytől Magyarországnak katonai szempontból tartania kell, 16 százalék vélekedett úgy, hogy van, 65 százalék szerint pedig nincs. A teljes népesség arányában a legtöbben (11 százalék) Ukrajnától tartanak, a második Románia 7 százalékkal.

A kutatóintézet ezer fő telefonos megkérdezésével készített reprezentatív kutatást Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő megrendelésére. Az adatfelvétel október 1–8. között történt.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik