A holokauszt áldozataira emlékezett Auschwitzban Sulyok Tamás köztársasági elnök, aki a náci német haláltábor helyén létesített emlékmúzeumban tett látogatást szombaton – az MTI tudósítása szerint.
A köztársasági elnök koszorút helyezett el az úgynevezett halálfal előtt, amelynél több ezer embert lőttek agyon. Mécsest gyújtott a holokauszt magyar áldozataira emlékezve az I-es táborban, majd a magyar nyelvű emléktáblánál a II-es táborban, Auschwitz-Birkenauban. A köztársasági elnök az auschwitzi emlékkönyvbe bejegyezte:
Eljöttem, mert egyszer el kell jönnie ide minden magyarnak, hogy lássa, mire képes az emberi gonoszság. Az itt elpusztított életeket nem lehet feledni, és nem lehet pótolni. Nagy részük honfitársam volt, hozzánk tartozó. Bejárva a barakkokat érzem, nem elég a fájdalom vagy a szomorúság. Határozott elkötelezettségre van szükség a jó mellett és a gonosz ellen. Senkit sem engedhetünk többé elvenni tőlünk.
Az államfő látogatásának különös fénytörést ad, hogy megválasztását követően közéleti vita bontokozott ki arról, milyen szerepet játszott az édesapja a holokauszt idején. Mint ismert, Karsai László történész egy írásában azt állította: Sulyok Tamás korábban valótlan információkat közölt a nyilvánossággal az apjáról. Az államfő ugyanis még az Alkotmánybíróság elnökeként nyilatkozott a kolozsvári Krónikának azt állítva, hogy édesapját 1946-ban távollétében halálra ítélte a népbíróság, és leginkább azért, mert székesfehérvári válóperes ügyvédként elvállalta egy olyan asszony ügyét, akinek a férje később a város párttitkára lett.
Sulyok szerint az apja csak úgy tudta elkerülni a kivégzést, hogy az ország másik felében bujkált – ám Karsai szerint az interjúban elhangzott történetnek nincs valóságalapja. Mint fogalmazott:
Sulyok Tamás vagy rosszul tudja, vagy hazudik. Édesapját, Sulyok László székesfehérvári ügyvédet soha, senki, legkevésbé a népbíróság nem ítélte halálra.
Annyi igaz Karsai szerint, hogy Sulyok László a körözés elől bujkált, ugyanis tisztázni akarták a nyilas mozgalomban játszott szerepét.
A köztársasági elnök a Mandinernek nyilatkozva még azt mondta:
Az édesapámmal kapcsolatban elhangzott vádakat nemtelen támadásnak tartom. Méltatlan helyzet, ami – lévén a családomról van szó – komoly fájdalmat okoz. Azt tudom elmondani, hogy a rendszerváltást megelőzően mint a legtöbb magyar számára, úgy a mi családunkban is tabu volt a múlt.
Később azonban jóval árnyaltabban fogalmazott az ügyben. Áprilisban, a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapján az Országgyűlésben ezt mondta:
A múltat, a személyes múltamat is vállalva hajtok fejet a holokauszt valamennyi áldozata előtt. (…) Megrendített, amiket apámról a nyilvánosságban az elmúlt hetekben hallottam.
Az auschwitzi múzeumot 1947-ben alapították a volt foglyok kezdeményezésére. A náci Németország eredetileg lengyel foglyok számára létesítette 1940-ben az Auschwitz I. koncentrációs tábort az általa megszállt lengyel területen, a birkenaui lágert két évvel később építették meg a közelében. Az auschwitzi emlékmúzeum szerint a táborkomplexumban fogva tartottak száma az 1,3 milliót is elérte, a haláltáborban meggyilkolt emberek száma legkevesebb 1,1 millió volt. Auschwitzba 1944. május 15-től július 8-ig csaknem 440 ezer magyarországi zsidót deportáltak, ez lett megsemmisítésük fő színhelye. Az auschwitzi múzeum adatai szerint 325–330 ezer embert érkezésük után azonnal gázkamrában pusztítottak el, mintegy 25 ezer embert később gyilkoltak meg. (MTI)
