Közhelynek számít, hogy a magyar társadalom megosztott. Azonban nem csak a politikai és társadalmi kérdésekben nem értünk egyet, vagy abban, hova menjenek az adóforintjaink, de még az olyan hétköznapi kérdésekben sem, mint hogy hogyan érdemes közlekedni, mit csináljunk a szemetünkkel vagy hogyan neveljük a gyermekeinket. Erre a megosztottságra mutattak rá például a Policy Solutions 2022-es és 2023-as kutatásai is, melyek a magyar társadalom értékrendjét vizsgálták, kiemelve az állami szerephez, adózáshoz és a gazdasági egyenlőtlenségekhez fűződő véleménykülönbségeket. A radikális megosztottsággal párhuzamosan ugyanakkor adódik a kérdés:
Erre kereste a választ a 21 Kutatóközpont és a Heinrich Böll Stiftung közös közvélemény-kutatása, amely azt vizsgálta, léteznek-e olyan közös értékek, amelyek az erős megosztottság ellenére is csökkenthetik a polarizáltságot és segíthetnek előmozdítani a társadalmi párbeszédet. A nyár folyamán végzett felmérés során a résztvevőknek olyan kérdésekre kellett választ adniuk, melyek alapvető értékeikre, világ- és történelemnézetükre, társadalmi kérdésekre és a hétköznapok eseményeire vonatkoztak. A válaszok egyértelműen rávilágítanak arra, hogy a magyarok leginkább a pártpreferenciák mentén megosztottak. A személyes politikai preferenciák egyben jelentős hatással vannak a társadalmi és a gazdasági kérdések megítélésére is.
Közös értékünk a család
A válaszadóknak a kérdőívben tizennégy értéket kellett egytől ötig rangsorolniuk az alapján, hogy mennyire tartják fontosnak azokat. A legfontosabbnak a szabadság, a család és az alapvető emberi jogok biztosítása bizonyult, ezeket 93, 92 és 89 százalék tartotta inkább vagy nagyon fontosnak. Ebben a különböző pártok szavazói között is viszonylagos egyetértés figyelhető meg, egyedül az alapvető emberi jogok képeztek kivételt. Ez a kormánypárti szavazók körében valamivel kisebb prioritást jelentett (77 százalék). A nemzetet mint értéket a válaszadók 71 százaléka inkább fontosnak tartja, ami a kormánypárti és a Mi Hazánk-szavazók körében magasabb (83 és 98 százalék), míg az egyéb pártok szavazóinak esetében alacsonyabb ennél (61 százalék).
A család nemcsak értékként, de meghatározó közegként is kiemelkedik a válaszok alapján: mindegyik politikai táborban 90 százalék felett volt azok aránya, akik inkább fontosnak ítélték azt. Magyarságuk megítélésében azonban jóval nagyobb különbségek figyelhetők meg a különböző politikai csoportok között: a kormánypártiak számára a nemzet mint közösség jóval fontosabb (79 százalék), mint az Európához tartozás (38 százalék), a Tisza Párt szavazóinak körében épp ellenkezőleg, az európai identitás fontosabb (88 százalék), mint a nemzeti (70 százalék).
Összességében a család nemcsak mint közösség, hanem mint érték is kiemelt fontosságú a magyarok számára, világnézetüktől függetlenül. Mindez nem meglepő a konzervatív pártok esetében, melyeknél a hagyományos családfogalom központi jelentőségű, ugyanakkor az megjelent olyan progresszív kezdeményezések esetében is, mint például a civil szervezetek által indított és ellenzéki pártok részéről is felkarolt „A család az család” közösségimédia-kampány. Azaz,
