Ezt a kérdést most nem pattinthatja le valamelyik rendőri szervnek, amelyik aztán villámgyorsan – érdemi vizsgálat nélkül – le is zárja az ügyet!
Ezzel a címmel nyújtott be kérdést Vadai Ágnes a legfőbb ügyésznek. A Demokratikus Koalícó képviselője azt követően fordult Polt Péterhez, hogy az Európai Bizottság közzétette 2024-es jogállamisági jelentését.
Vadai Ágnes emlékeztette a legfőbb ügyészt, hogy Brüsszel évente kiadott jelentéseiben visszatérő elem a magyarországi korrupciós helyzet,
évek óta elítélik a magas szintű összefonódásokat és a korrupció felderítésére irányuló független ellenőrzési mechanizmusok hiányát.
A 2024-es jelentés szerint Magyarország az évek óta folyamatosan megfogalmazott elvárások dacára sem fogadott el új intézkedéseket a jogállamisági és korrupcióval kapcsolatos problémák orvoslására,
az ügyészségre gyakorolt politikai befolyás továbbra is fennáll, ami magában hordozza az egyedi ügyekbe való indokolatlan beavatkozás kockázatát.
A jelentés szerint néhány magas szinten elkövetett korrupciós ügy eljutott ugyan a vádemelésig, de összességében Magyarország
nem tett erőfeszítéseket a magas szintű korrupciós ügyekben folytatott nyomozások, vádemelések és ítéletek
elősegítésére. A korrupciós problémák miatt marad az uniós források befagyasztása és a Helyreállítási Alapból lehívható pénzek visszatartása, ami miatt Vadai Ágnes komoly vádakat fogalmazott meg Polt Péternek. Azt írta: az ügyészség az országnak
effektíve milliárdos összegű (köz)pénzekben kifejezhető
kárt okoz.
Ezt követően Vadai Ágnes egyebek mellett arról kérdezte a legfőbb ügyészt, hogy akar-e érdemben változtatni az ügyészség eddigi jogalkalmazási gyakorlatán, milyen konkrét intézkedéseket
- tart szükségesnek a jogállami jelentésekben felsorolt hiányosságok haladéktalan megszüntetéséhez,
- tesz a hiányosságok kiküszöbölésére, a problémák megoldására, a rendszerszinten jelentkező szervezeti és szakmai ellentmondások feloldására?
A kritikákra a legfőbb ügyész helyettese válaszolt. Ibolya Tibor szerint az Európai Bizottság éves jogállamisági jelentése az ügyészséget érintően több pontatlanságot, valótlanságot tartalmazott, amit korábban a Legfőbb Ügyészség cáfolt, illetve pontosított. Azt írta, minden egyes esetben törvényesen, szakszerűen, politikai befolyástól mentesen járnak el.
Erre hozta példaként, hogy kivizsgálták Magyar Péter állítását, amely szerint a Völner–Schadl-ügyben az ügyészség működését politikai befolyás érte, politikusok manipulálták a nyomozati iratokat. Ebben az ügyben széles körű és minden részletre kiterjedő nyomozást követően az ügyészség az eljárást megszüntefte.
Ibolya Tibor kiemelte: a korrupcióval kapcsolatos ügyészségi határozatok ellen felülbírálati indítvány, majd vádindítvány nyújtható be, de ez a jogintézmény megszületése óta még egyszer sem történt meg, azaz minden vitatott ügyben törvényesen, helyesen járt el az ügyészség. A ,,magas szinten” elkövetett korrupciós ügyekről az uniós szakértők két éve és tavaly tettek fel kérdéseket, idén nem, ráadásul
a magyar Büntető Törvénykönyv nem ismeri a magas szintű korrupció fogalmát, illetve annak egzakt definíciója a nemzetközi (uniós) jogban sem található meg. Az ügyészség továbbra is várja annak visszajelzését, hogy az Európai Bizottság magas szintű korrupciós ügyekre vonatkozó értelmezése mit takar.
Ibolya Tibor végezetül azzal zárta válaszát, hogy korrupció miatt számos vezető beosztású tisztségviselővel szemben emeltek vádat, ezekről az ügyekről tájékoztatták a sajtót, a közvéleményt.
