Az Átlátszó egyik olvasójának adatigényléséből kiderült, hogy legalább 114 szavazóköri delegált állította tévesen, hogy a számlálásnál Vitézy Dávid kárára minősítettek érvénytelennek szavazatokat. Az LMP és a kampányhajrában már a Fidesz által is támogatott főpolgármester-jelölt ezekre a nyilatkozatokra hivatkozva harcolta ki az érvénytelen szavazatok újraszámlálását, de mint kiderült, a leadott nyilatkozatok több mint fele valótlan volt.
Csak rosszindulattal lehet most, három héttel az érvénytelen szavazatok újraszámlálása után úgy beállítani, mintha szándékosan hamis nyilatkozatokat tettek volna egyes szavazóköri delegáltak akkoriban
– írta Vitézy Dávid lapunkhoz eljuttatott közleményében, hozzátéve, hogy a törvény a valószínűsítést és nem a bizonyítást írja elő. A főpolgármester-jelölt szerint csak azért, mert voltak delegáltak, akik ugyan egy vitás problémát fel tudtak idézni, de azt nem, hogy végül érvényes vagy érvénytelen lett az az egy-két szavazólap, attól még teljesen indokolt volt kezdeményezni az érvénytelen szavazatok újraszámlálását. Mint írta, a szavazóköri delegáltak minden tiszteletet megérdemelnek, „még akkor is, ha közel egy napos ébrenlét után nem a lehető legpontosabban emlékeztek vissza egy választásjogi vita minden egyes részletére”.
A választások után Vitézy Dávid fellebbezett a Fővárosi Választási Bizottság főpolgármester-választás eredményét megállapító határozata ellen. A Vitézy-csapat összesen 202 szavazókörben mutatott be bizonyítékokat arról, hogy érvényes szavazatokat is érvénytelennek nyilvánítottak: ezekben – részben a Fidesz által delegált – szavazatszámlálók arról nyilatkoztak, hogy a szavazókörükben tévesen érvénytelennek számoltak olyan szavazólapokat, amelyeken többnyire Szentkirályi Alexandra és Vitézy Dávid neve mellé is ikszeltek, így Vitézynek kevesebb érvényes szavazatot számoltak, mint kellett volna. Az Átlátszó már korábban beszámolt arról, hogy a Vitézy-féle beadványban többnyire szó szerint megegyező szövegezésű nyilatkozatok szerepeltek.
Vitézy szerint sok szavazókörben vita volt arról, hogy a kiesett jelöltre és egy versenyben maradt jelöltre is leadott szavazatok érvényesek-e vagy sem, és amint ez a probléma előkerült, el kezdték felkeresni a szavazóköri delegáltakat, akik közül sokan maguk is írtak.
A sokszor tizenöt-húsz ébren töltött óra utáni vitára, a téma tisztázatlanságára sokan emlékeztek, arra, hogy végül az az egy-két szavazat érvényes vagy érvénytelen lett, nem mindenki pontosan. De ezt a választási törvény se írja elő, amely 72 órát ad arra, hogy a jelölt valószínűsíteni (nem bizonyítani!) tudja, hogy valami nem stimmelt. A szűk határidőre tekintettel nyilatkozatmintákat küldtünk ki azoknak, akik segítséget kértek egy jogi szakszöveg megírásában, amit természetesen tetszésük szerint módosíthattak. Ezt sokan meg is tették
– fogalmazott Vitézy.
A voksok újraszámlálását szokatlanul gyorsan, már Vitézy fellebbezésének napján elrendelte a Nemzeti Választási Bizottság. Két napra rá, június 14-én meg is történt az újraszámlálás, ami után 324-ről 41 szavazatra csökkent Karácsony Gergely előnye, de a végeredmény nem változott. „Az érvénytelen szavazatok újraszámlálása bizonyította, hogy a valószínűsítésünk alapos volt, az összes érvénytelen szavazatok 2,3%-a, azaz minden ötödik volt tévesen érvénytelenné nyilvánítva, miközben valójában érvényesek voltak – volt köztük Karácsony-, Grundtner– és Vitézy-szavazat is” – érvelt Vitézy, akinek még mindig nem ért véget a Karácsony Gergellyel vívott küzdelme a főpolgármesteri székért.
Kedd délután a Kúria döntése nyomán kezdetét vette a főpolgármester-választáson leadott érvényes szavazatok újraszámolása. A szavazatokat kerületenként számolják újra, a folyamat csütörtökön ér véget. Az NVB egy pénteki ülésen vitatja meg a problémás voksokat, és a tervek szerint még aznap eredményt is hirdet.
