Még mérlegel Kunhalmi Ágnes, nem hozta meg a végső döntést azzal kapcsolatban, hogy folytatja-e az MSZP vezetésében, mondta el csütörtök este az ATV stúdiójában. A szocialista politikus a múlt hétvégén mondott le Komjáthi Imrével együtt az MSZP társelnöki pozíciójáról, miután a pártja és a baloldali-zöld szövetség kiábrándítóan szerepelt az EP-választáson. A DK-MSZP-Párbeszéd-Zöldek szövetség a szavazatok mindössze 8 százalékát tudta begyűjteni, így két EP-mandátumot szerzett. Ezeken az egyaránt DK-s Dobrev Klára és Molnár Csaba osztozik, MSZP-s jelöltnek nem jutott. Kunhalmi ennek kapcsán elmondta, ez is közre játszott abban, hogy a lemondás mellett döntött.
A baloldal szerinte nem csak idehaza, de Európa több országában komoly válságban van, elmondása szerint többen a csodájára járnak annak, hogy az MSZP-nek még van szavazóbázisa és parlamenti frakciója. Megemlítette, hogy a megyei listás választáson is átlagosan 4 százalékos eredményt értek el (amivel kapcsolatban nem árt megjegyezni, hogy a szocialisták a 19-ből 12 megyében indultak el, mandátumot pedig csak Borsod-Abaúj-Zemplén megyében szereztek, miközben a Tisza Párt nem állított megyei listákat).
Szerinte 2023 szeptemberében, hol alulról, hol felülről „nyaldosták” az öt százalékot, ezzel együtt úgy látja, rengeteg szavazót veszítettek az EP-választás előtt, az ő számításai szerint 15–20 nap alatt nagyjából egymilliót. (Hogy ezt pontosan mire alapozza, nem derült ki, korábban, áprilisban volt olyan Závecz-felmérés, amely 26 százalékra tette a hárompárti szövetséget, de akkoriban nagyon széttartóak voltak a kutatások.) Ennek az oka nem kizárólag Magyar Péter és a Tisza Párt feltűnésében keresendő Kunhalmi szerint, hanem abban is, hogy nem fogtak össze időben az ellenzéki pártok.
Mindazok, akik a különutas politikát hirdették, azok még mandátumhoz sem jutottak. Mi, a szociáldemokrata blokk legalább juttatunk be képviselőt az Európai Parlamentbe
– világította meg álláspontját. Márciusban egyébként úgy számoltak, hogy legalább hat mandátum néz ki a baloldali szövetségnek, ezért akkor vállalható kompromisszumnak tűnt, hogy a közös listán csak ötödikként szerepeljen a legmagasabban jegyezett MSZP-s politikus, Tüttő Kata.
Ezt a veszekedést, ezt a marakodást, amit ’22 után az ellenzéki pártok csináltak, büntették meg valójában a szavazók. A háziverseny mérhetetlenül rombol az ellenzéki oldalon és a baloldali blokkon belül
– állapította meg egyúttal a kudarc okát. Itt utalt vissza a 2022-es választási vereségre, ahol szerinte az volt a probléma, hogy a közös ellenzéki miniszterelnök-jelölt, Márki-Zay Péter valójában az ellenzéket akarta leváltani. Szerinte most is hasonló zajlik Magyar vezérletével.
Kunhalmi szerint a következő hónapokban ki fog derülni, hogy az MSZP, a DK és a Párbeszéd képes-e még valamilyen módon szóba állni egymással, és újult erővel elkezdeni politizálni. Az MSZP-nek szerinte újra kell gondolnia magát az előttünk álló időben, az viszont még nem dőlt el, hogy ebben a folyamatban ő is részt vesz-e. Mindennek politikai és magánéleti okai is vannak, a döntéséről időben tájékoztatja majd a közvéleményt, mondta.
