Belföld

Újabb fordulat az oktatási népszavazás ügyében

Ivándi-Szabó Balázs /24.hu
Ivándi-Szabó Balázs /24.hu
A Kúria végzése ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

A Magyar Közlönyben csak annyi jelent meg, hogy elutasították a felülvizsgálati kérelmet. Jóváhagyták a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) határozatát, amely megtagadta az országos népszavazási kezdeményezésre irányuló kérdés hitelesítését. A Kúria honlapján anonimizálva tették közzé a döntést, amely szerint az NVB csaknem napra pontosan egy éve tagadta meg ennek a tavaly március 14-én benyújtott kérdésnek a hitelesítését.

Egyetért Ön azzal, hogy a tanuló a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 6. mellékletben meghatározott testneveléssel együtt számított heti óraszáma három órával csökkenjen?

A Nemzeti Választási Bizottság akkor – 8 igen, 7 nem szavazattal – döntött úgy, hogy a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) jelenlegi elnöke, Totyik Tamás kérdését nem hitelesíti.  Egyebek mellett a Kúria olyan döntéseire hivatkoztak, amelyek szerint sérti a kérdés-egyértelműség követelményét, ha a választó nem tudja átlátni döntése érdemi következményeit. Az NVB szerint a tanulók heti óraszámának meghatározása mélyen tanügyi, oktatás-szakpolitikai, illetve finanszírozási kérdés is.

A kérdés pedig megtévesztő abban a tekintetben is, hogy látszólag annak eredménye kizárólag az, hogy csökken a tanulók óraszáma, azaz annak célja a diákok tehermentesítése, arra azonban nem világít rá, hogy ennek megvalósítása, vagyis a közoktatási rendszer ezen egy elemének a megváltoztatása számos más változást is generál, illetve szükségessé tesz.

A bizottság szerint a választó nincs abban a helyzetben, hogy átlássa döntése következményeit, a kérdés érdemi megválaszolása csak szakmai, oktatásminőségi és hosszú távon munkaerőpiaci szempontok figyelembe vétele mellett történhet.

Totyik Tamás felülvizsgálati kérelmében az NVB-határozat megváltoztatását, a népszavazási kérdés hitelesítését kérte, mondván a testület döntése meghozatalakor jogszabálysértően járt el, tévesen mérlegelt. A PSZ-vezető szerint

  • a kérdés az Alkotmánybíróság és a Kúria joggyakorlata alapján megfelel az egyértelműség követelményének,
  • az NVB érvelése alapján lényegében nem tartható népszavazás olyan ügyben, aminek érdemi társadalmi kihatása van,
  • ez nyilvánvalóan sérti az Alaptörvényben is deklarált népszavazáshoz való politikai alapjogot.

A Kúria tavaly június 28-án az NVB-határozatát megváltoztatta, a népszavazási kérdést hitelesítette. Végzését viszont az Alkotmánybíróság megsemmisítette. Az Alkotmánybíróság döntése után a felülvizsgálati kérelmet ismét elbírálták, a Kúria november 22-én a népszavazási kérdést újra hitelesítette, ám az Alkotmánybíróság január 9-én azt ismét megsemmisítette.

Ezt követően a Kúria eljáró tanácsának a Kúria Semmisségi Tanácsa felhívta a figyelmét arra, hogy

  • nem tartozik a bíróságok mérlegelési körébe, hogy érvényt szereznek-e az Alaptörvény 24. cikke (1) bekezdésében foglaltaknak,
  • az Alkotmánybíróság döntése alapján nem vitatható, hogy a feltett kérdés alkotmányosan nem hitelesíthető, amit a megismételt eljárásban eljáró tanács köteles figyelembe venni.

A Kúria a fentiek figyelembevételével megállapította, hogy a népszavazásra szánt kérdés nem felel meg az egyértelműségi követelménynek, a hitelesítés megtagadása az NVB részéről jogszerű volt. Totyik Tamásnak pedig tízezer forint eljárási illetéket kell majd fizetnie.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik