Belföld

Momentum: Vitézy Dávid Ungár Péter és Orbán Viktor közös jelöltje

Martin Divisek / EPA / MTI
Martin Divisek / EPA / MTI

A 2024-es választások nagy kérdése, hogy a 2022-es eredmények miatti reménytelenségből van-e kiút, mondta el Hajnal Miklós a Momentum sajtóbeszélgetésén. A párt frissen megválasztott elnökségéből hárman vettek részt a beszélgetésen, a kampányfőnök Hajnal mellett a többi párttal való tárgyalásokért felelős Bedő Dávid és a politikai kommunikációért és helyi ügyekért felelő Tompos Márton.

Hajnal szerint nem is két kampányra készülnek, hanem egyre, és szerinte a 2022-es eredmények feldolgozásában a Momentum elvégezte a feladatát. Elmondta, hogy ott lesz együttműködés más pártokkal, ahol a választási rendszer kikényszeríti azt, ott pedig egyedül indulnak, ahol nincs ilyen kényszer. Szerinte a Momentumot sokan belvárosi pártnak tartják, de minden megyében szeretnének listát állítani, és a kampány alatt 120–150 településre terveznek elmenni az országjárás során.

Farkas Norbert / 24.hu

Bedő Dávid elmondta, hogy időarányosan rosszabbul állnak valamivel, mint az előző választás előtt, de a helyzet nem tragikus. Nyolcvan százalékban szerinte már körvonalazódott, hogy ki a közös jelölt az egyéni választókerületekben. A legnagyobb konfliktusok ezzel kapcsolatban Budapesten vannak, e hét pénteken ötpárti tárgyalásokat tart majd az ellenzék. Bedő szerint ahol most ellenzéki vezetés van, ott nem fognak külön elindulni.

Van, ahol több ellenzéki jelölt is felsorakozott a Fidesszel szemben, de Bedő szerint legfeljebb öt helyen számítanak előválasztásra, amit a végső megoldásnak tartanak: Győrben (ahol a DK nevezett meg a napokban saját jelöltet Glázer Tímea személyében, míg a Momentum és az LMP Pintér Bencét támogatja), Zuglóban, ahol a Momentum nem támogatja Horváth Csaba szocialista polgármester újrázását, Budafokon és a Hegyvidéken, illetve esetleg a Belvárosban – ezeken a helyeken jelenleg három ellenzéki jelölt áll szemben egymással.

Bedő szerint annyi a változás a korábbihoz képest, hogy most kerületenként tárgyalnak a megegyezésről, nem a pártok vezetésében. Ha lenne előválasztás, most azt is a pártok szerveznék meg, mert a korábban ezt vállaló aHangnak nincs erre kapacitása.

Bedő szerint Eger vezetését nem tekintik ellenzékinek, így ott elindulnának a volt jobbikos Mirkóczki Ádámmal szemben.

A Momentum Budapesten két listát szeretne: az egyiken a Párbeszéddel együtt indulnának ők, a másikon pedig az MSZP és a Demokratikus Koalíció. Hajnal szerint a közös Momentum–Párbeszéd listával az LMP önálló indulása is kevésbé jelentene veszélyt a Karácsony Gergely mögötti koalícióra.

Bedő Dávid elmondta, Vitézy Dávidot Ungár Péter és Orbán Viktor közös jelöltjének tartja, mert ha az LMP nem vesz részt az együttműködésben, akkor a Fideszt támogatja. Hajnal elmondta, hogy a listák összeállításával megvárják az előválasztásokat, különösen Budapesten.

Varga Jennifer / 24.hu Ungár Péter 2022. november 21-én a Kossuth téren.

Azzal, hogy a Momentum jelenlegi főpolgármester-helyettese, Kerpel-Fronius Gábor elindulna a Belvárosban a polgármesterségért, a Momentum elvesztené a főpolgármester-helyettesét. Tompos Márton szerint Kerpel-Fronius portfoliója a közösségi költségvetés volt, amivel igyekezett valamit elérni, de az elmúlt öt év nem volt túl rózsás. Hajnal szerint a főpolgármester-helyettes megdolgozott a belvárosi indulásért, Bedő pedig azt mondta, Budapest átjárhatóbb, kevésbé számít, ki melyik kerületben született vagy élt.

Hajnal elmondta, hogy a pártokra az Állami Számvevőszék eddig 87 millió forintos büntetést szabott ki az előző választási kampányért. Ez önmagában is jelentős teher, főleg a NAV-vizsgálattal együtt, ami egymilliárdnál is nagyobb bírsággal fenyeget. Szerinte ezt az ÁSZ egyenlő arányban hajtaná be a pártok között, a felét előre be kellene fizetni, a másik felét az állami támogatásból vonnák le.

Arról is beszélt, hogy 2024-et nem lehet a 2022-es választási eredmény nélkül értelmezni, de a cél a perspektíva, a kitörés az apátiából. Szerinte az EP-választás célja, hogy az ellenzék tud-e korlátokat szabni az Orbán-kormánynak. Tompos szerint a világpolitika átalakult, és megértik a választók fogékonyságát arra, hogy ők magyarok, erre a Momentum is büszke, de szerinte jó az, hogy ha mondjuk egy tagállamban nem működik egy fogyasztóvédelmi hivatal, akkor létre lehet hozni helyette egy uniós intézményt.

Szerinte Orbán most is, ahogy legutóbb, szélsőjobboldali előretörést vár az EP-választáson, és a jelenlegi számok alapján a liberálisok tényleg nincsenek jó helyzetben. Azt is elmondta viszont, hogy a populisták megvezetik a saját támogatóikat, ahogy azt Orbán is tette az ukrán csatlakozás elutasításával, majd kiment kávézni, engedve a nyomásnak. Tompos szerint a pragmatizmusnak is van azért határa, és a lengyel példa mutatja, hogy lehet alternatívát nyújtani. Szerinte néha homályosnak tűnhet, mit csinál a Momentum, de értik a változásokat a világban, és ellen akarnak tartani a populistáknak. Szerinte a Momentum feladata az, hogy két lábbal a földön álljon, és racionális válaszokat adjon a világ kihívásaira.

Bedő szerint az EP-választás Európa egységéről szól az autoriter vezetőkkel szemben. Az önkormányzati választás pedig ennek egy alacsonyabb szintje. Hajnal szerint pedig a két momentumos EP-képviselőnek a parlamentet most vezető koalíció miatt nagyobb hatása volt az európai politikára, mint a pártcsalád nélkül ülő fideszes képviselőknek együtt.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik